A rizs az egyik legnehezebb kaja.
A tészta és a krumplipüré az már tényleg nehezen elszúrható. Bár abból is ettem már rosszat.
Én a rizst úgy főzöm, hogy kell egy vastag! aljú edény, hogy ne csak a gázláng fölött egy gyűrűben főjön a cucc.
1 rész rizs, 2 rész víz. Simán felforralom. Ezen fázisban keverem kicsit, hogy ne tapadjon le. Utána, ahogy fő úgy veszem vissza a lángot és fedem le. Át teszem a legkisebb égő, legkisebb lángjára. Ha elfőtt a víz és még kicsit kell puhulnia, elzárom a gázt és fedő alatt a gőzben hagyom még puhulni. Nagyanyám még rongyba is tekerte az edényt, hogy ne hűljön ki.
Kevés lángon, lassan, türelmesen kell csinálni.
Utána petrezselyemmel, borsóval, kukoricával lehet ízesíteni. Nyami
Ui.: A nem jó rizs mindig szét fő, az "amerikai nagyszemű, pergő meg csak frissen ehető. Kihűlve olyan mint a kavics. Meg kell találni az igazit.