Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Hagyományőrzés

Szentestét megelőző vasárnap kell meggyújtani a 4. gyertyát.
Innen vissza számolva, az idén november 29.-én kell az elsőt meggyújtani.
Remélem jól számolom
Vagyis e hét vasárnapja az első Ádventi Vasárnap!
 
Szentestét megelőző vasárnap kell meggyújtani a 4. gyertyát.
Innen vissza számolva, az idén november 29.-én kell az elsőt meggyújtani.
Remélem jól számolom
Vagyis e hét vasárnapja az első adventi Vasárnap!

Húha, sos koszorút kell szereznem! Kösz az infót!
 
Ma van advent első vasárnapja; a december 25-ig, Jézus Krisztus születésnapjáig tartó időszak a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje a karácsonyra. Advent első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt szimbolizálják. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén.
 
Akartunk idén is adventi koszorút csinálni, meg is vettem hozzá mindent, de kiderült, hogy emlékeimmel ellentétben nincs meg a tavalyi alap.. úh vmikor a héten lesz majd kész koszorú. De azért gyújtunk ma este egy gyertyát.
 
A gyertyák színe sem mindegy:

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.[1]

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
Régebben a böjt is szokás volt, illetve vallásosoknak most is illene, úgyhogy elég nagy szopás decemberben születni: ezért nem is szoktam inkább böjtölni;)
 
Ma van advent első vasárnapja; a december 25-ig, Jézus Krisztus születésnapjáig tartó időszak a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje a karácsonyra. Advent első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt szimbolizálják. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén.


...és ehhez vegyük hozzá, hogy az első Vatikáni Zsinat határozta meg az ünnepek idejét, hozzáigazítva az ősi európai pogány ünnepekhez... ;p
 
A gyertyák színe sem mindegy:

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.[1]

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
Régebben a böjt is szokás volt, illetve vallásosoknak most is illene, úgyhogy elég nagy szopás decemberben születni: ezért nem is szoktam inkább böjtölni;)

Ez a mondatod olyan igazi keresztény...
 
A gyertyák színe sem mindegy:

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomi oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.[1]

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
Régebben a böjt is szokás volt, illetve vallásosoknak most is illene, úgyhogy elég nagy szopás decemberben születni: ezért nem is szoktam inkább böjtölni;)

A böjt nem csak, hogy illene....hanem még most is gyakorlott dolog;)
De nem csak karácsonykor, húsvétkor is...és amúgy minden pénteken:D
 
"ÓM ÓM ÓM
Kedveskék!

Ezúton szeretnénk mindenkinek kellemes Húsvéti ünnepeket kívánni Sivánanda mester egy Jézusról írt írásával.

Szeretettel a Jógaszigetek nevében: Szaraszvatí

„Jézus

Kétezer évvel ezelőtt az Isten testet öltött ezen a bolygón, hogy az öröklét felé vezető utat mutassa az emberiségnek. Jézus személyében mennyei hatalom és szeretet érkezett a földre. Eljövetele egy folyamat része volt, természetes beteljesülése az isteni tervnek.
Születésének időpontja és módja feltár egy fontos spirituális törvényt. Jézus Krisztus egyszerű, nyomorúságos helyen született, egy istálló zugában. Szülei alacsony sorból származó emberek voltak, nagy szegénységben éltek, és makulátlan jellemükön, szentéletűségükön kívül másra nem is lehettek büszkék. Éjfélkor született, amikor a legnagyobb a sötétség, és néhány megáldott emberen kívül senki sem tudott róla.
Mindezek azt az üzenetet közvetítik számunkra, hogy a spirituális ébredés elérkezik a tökéletesen szerény, szelíd és szellemi beállítottságú keresőhöz. Még akkor is, ha Krisztus az ismeretlenség homályában érkezett a sötétségbe, az Ő szellemisége hatja át mindazok igaz belső mivoltát, akik áldozatkész, önmegtartóztató életet élnek. Az őszinte alázatosság egyike a nélkülözhetetlen alapelemeknek, majd ezt követi a mértékletes életvitel, a lemondás földi javak utáni vágyakról, a tudás gőgjének, a felsőbbrendűség érzésének legyőzése.
A mód, ahogyan Jézus élt és tanított egyszerű volt, mégis fenséges. Módszere egyedülálló volt. Amikor megszólalt, röviden, szűkszavúan beszélt, tömören fogalmazott. Szavaiban olyan különleges erő vibrált, mely nem a földi világból eredt, és mélyen beégették magukat a hallgatóság tudatába. Áldott gondolatai a határtalan szeretet mélységéből érkeztek, végtelen isteni könyörülettel áthatva, azzal a szándékkal, hogy jót tegyen az emberiséggel, hogy szolgáljon, segítsen és óvjon.
Jézus vérét adta a kereszten, hogy megváltsa népét. Ma, Isten Királyságában lévő örökös székében könyörületes szíve még jobban vérzik. Korának emberiségéért, akik tudatlanságuk miatt akaratlanul vétkeztek, de a mai, modern kor emberéért is, aki ismeri Jézus életét és tanítását, mely megvilágítja a józan viselkedés ösvényét, és aki mégis csak a sötétség, a tudatlanság, bűn, önzés, érzékiség és boldogtalanság útját akarja járni. Ha az Ő könyörületes szíve vérzik a járatlan vétkesekért, mennyivel több vért hullathat azokért a tévelygőkért, akik elutasítják az Ő világosságát!
Ez lenne az a mód, ahogyan az emberiségnek ki kellene mutatni háláját a Megváltónak? Nem, és ezerszer is nem! Soha sem késő kiigazítást tenni. Tanulmányozd a Bibliát. Meditáláskor idézd fel Jézus isteni, ragyogó alakját. Milyen szelíd, milyen könyörületes, gyengéd és szerető volt! Ennek ellenére önmagával szemben nem volt engedékeny. Következetesen elfordult a Sátántól, nem azért mintha valaha is kísértésbe esett volna, inkább azért, hogy példát mutasson nekünk.
Csábításokkal, és kísértésekkel találkozol majd, melyekkel dacolnod kell. Vizsgák, és gyötrelmes helyzetek közelednek, hogy erősítsék elmédet, megtisztítsák szívedet. Tekints ezekre úgy, mint olyan bölcsekre, akik azért érkeztek, hogy felfedjék Jézust benned. Feladni ezeket a próbákat gyengeség. Böjtölni, imádkozni, különbséget tenni és túljutni minden nehézségen az Úr kegyes segítségével szellemi hősiesség. Tanúsíts alázatot oly módon, hogy mikor győzelmed kivívod, érzed át, tudatosítsd magadban és hangoztasd, hogy az Úr kegyelme segített e győzelem elérésében. Az alázat erény, a gyengeség bűn. Tanuld meg ezt a leckét Jézus Krisztustól. Járd azt az utat, melyet Jézus kijelölt! Éld életed a Hegyi beszéd szellemében! Fedezd fel magadban Isten Királyságát itt és most!”

Srí Szvámi Sivánanda: Bliss Divine, Jesus"


forrás: Jógasziget.hu
 
Lukátsi Vilma: AKKOR ... MI LESZ?


Egyre többet tud már az ember,
szédítő trónon ül az értelem,
előtte még megszólalni sem mer,
lenézett koldus lett az érzelem...
Mindenkinek a zsarnok parancsol,
a szintén trónra emelt önmaga,
érte süketen és vakon harcol
kegyetlenül. Egy "új kor" hajnala
kábítja el, ha riadtan megáll,
mert fél. Attól, hogy ez már a halál?!

És tanácstalan sodródik tovább
a gépcsodákat alkotó világ.
Az Istent eltemette: sírba zárta,
... tövissel ma már nem koronázza,
inkább ... nevetni próbál fölötte
a komputer-kor torzult szülötte.


Talán őriztetné is a kriptát,
mert ... ha mégis igaz lenne mindaz,
amit lenéz, mint a hívők titkát,
de amiről néha-néha hírt ad
az elnémított lelkiismeret,
hogy - harmadnapra a sír üres lett!
S az Isten mégis ... és még ma is él,
a Bibliában Ő üzen, beszél...


Akkor ... mi lesz? - Azt nem lehet leírni!
A Feltámadottban hinni kell,
hinni, hinni!
 
Minden tiszteletem Sivánanda mesteré. Az üzenettel maximálisan egyet értek, bár a megvalósításra törekvő leginkább nevetség tárgya napjainkban, ami nehezíti az amúgy sem könnyű feladatot. Az alázatosság és a mértékletes életvitel kényelmetlen szituációkat szül, nem mintha nem a haladást szolgálná, hanem a nem követők valamiféle "szemrehányásnak" értékelik a másfajta életvitelt. Pedig dehogy! Legyen mindenkinek a hite szerint...

"Szülei alacsony sorból származó emberek voltak, nagy szegénységben éltek, és makulátlan jellemükön, szentéletűségükön kívül másra nem is lehettek büszkék. Éjfélkor született, amikor a legnagyobb a sötétség, és néhány megáldott emberen kívül senki sem tudott róla."
Szimbolikusnak elfogadhatjuk ezt a kijelentést, azonban léteznek tanok, melyek szerint édesanyja Dávid-házi leszármazott volt, fia ezért is jelentett veszélyt Heródesnek trónkövetelőként. Apja pedig tekton építő "ács" volt, vagyis nagytudású templomi szolgálója az esszénus rendnek, mely Jézust a krisztussá váláshoz szükséges tudással és tisztasággal nevelte. Büszkék pedig éppen az Egység tudásának és megélésének okán nem lehettek.
Azt pedig, hogy senki nem tudott róla én személy szerint nem hiszem, hiszen egy egész nép várta a messiást, jövetelének időpontját pontosan megjövendölték. Más kérdés, hogy nem csak hozzájuk, és nem azzal a tanítással érkezett! (Azt hiszem, most éppen a spirituális gőg bűnébe estem - bocsi!)
"Jézus feltámatott!" "Valóságában."
 
Híven, becsülettel, vitézül!
Írta: Hein György csendőrhadnagy számvivő

Az őrmester ellenőrző szolgálatából vonult be. Az országúton - kb. két órányira az őrsállomástól - egy 14 kocsiból álló czigánykaravánnal találkozik. Mintegy 40 lépésnyi távolságban lövésre kész fegyverrel megállítja a karavánt, s meghagyja a vajdának, hogy az igazolványokat és a lójáratokat egyedül hozza el. Megtörténik. A vajda tíz lépésnyire közeledik, s az igazolványokat a parancshoz képest az őrmester előtt földre teszi, s visszamegy.
Az őrmester felveszi, és látja, hogy sok közte a hamisítvány, épp ezért zsebre vágja azokat, s meghagyja a karavánnak, hogy forduljanak vissza, mert bekíséri őket.
Mint a megbolygatott méhraj, támadják meg undok szitkok között az őrmestert! A harsány figyelmeztetés süket fülekre talál! A veszély tetőpontján eldördül a fegyver ... s a vajda átlőtt homlokkal, holtan terül el a porban.
Egy egetverő sikoly és káromkodás, általános megdöbbenés, a támadást azonban két suhancz folytatja. Újabbi két lövés ... újabbi két halott.
Megdermedten áll a karaván! A pillanatnyi kétségbeesést ügyesen felhasználja az őrsparancsnok, s kiadja a parancsot: "Megfordulni! Lépésben indulj! A ki el mer szökni, halál fia!"
Megfordul a karaván, s az első kocsi vágtatva elindul... Megint két lövés, s az egyik ló összerogy. Meg kell állani! ... Nincs menekvés!
A lovat eltakarítják, a halottakat összeszedik, kocsira rakják, s jajveszékelve halad a karaván.
A 26 férfiból, 35 nőből s nagy számú gyermekből álló czigánykaravánt az őrmester egyedül, minden segítség nélkül kíséri a községi elöljáróságra, ahonnan - sok rendbeli bűncselekmény kiderítése után - a bíróságnak adatott át.
A hősies fegyverhasználat jogos volt!
A bravúros tett a koronás ezüst érdemkereszttel lett megjutalmazva!
(Forrás: Csendőrségi Zsebkönyv, 1910)

Bele sem merek gondolni, hogy ma mi történne és mielőtt rasszistának kiáltanátok, e miatt, ez csak egy történelmi leírás 1910 ből...
 
Kár hogy nem a mai déli híradóból van:( Nem vagy rasszista...igazad van...ugyanígy érzek...
 
Insta360 Black Friday sale

Legújabb blogbejegyzések

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére