Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Hagyományőrzés

Híven, becsülettel, vitézül!
Írta: Hein György csendőrhadnagy számvivő

Az őrmester ellenőrző szolgálatából vonult be. Az országúton - kb. két órányira az őrsállomástól - egy 14 kocsiból álló czigánykaravánnal találkozik. Mintegy 40 lépésnyi távolságban lövésre kész fegyverrel megállítja a karavánt, s meghagyja a vajdának, hogy az igazolványokat és a lójáratokat egyedül hozza el. Megtörténik. A vajda tíz lépésnyire közeledik, s az igazolványokat a parancshoz képest az őrmester előtt földre teszi, s visszamegy.
Az őrmester felveszi, és látja, hogy sok közte a hamisítvány, épp ezért zsebre vágja azokat, s meghagyja a karavánnak, hogy forduljanak vissza, mert bekíséri őket.
Mint a megbolygatott méhraj, támadják meg undok szitkok között az őrmestert! A harsány figyelmeztetés süket fülekre talál! A veszély tetőpontján eldördül a fegyver ... s a vajda átlőtt homlokkal, holtan terül el a porban.
Egy egetverő sikoly és káromkodás, általános megdöbbenés, a támadást azonban két suhancz folytatja. Újabbi két lövés ... újabbi két halott.
Megdermedten áll a karaván! A pillanatnyi kétségbeesést ügyesen felhasználja az őrsparancsnok, s kiadja a parancsot: "Megfordulni! Lépésben indulj! A ki el mer szökni, halál fia!"
Megfordul a karaván, s az első kocsi vágtatva elindul... Megint két lövés, s az egyik ló összerogy. Meg kell állani! ... Nincs menekvés!
A lovat eltakarítják, a halottakat összeszedik, kocsira rakják, s jajveszékelve halad a karaván.
A 26 férfiból, 35 nőből s nagy számú gyermekből álló czigánykaravánt az őrmester egyedül, minden segítség nélkül kíséri a községi elöljáróságra, ahonnan - sok rendbeli bűncselekmény kiderítése után - a bíróságnak adatott át.
A hősies fegyverhasználat jogos volt!
A bravúros tett a koronás ezüst érdemkereszttel lett megjutalmazva!
(Forrás: Csendőrségi Zsebkönyv, 1910)

Bele sem merek gondolni, hogy ma mi történne és mielőtt rasszistának kiáltanátok, e miatt, ez csak egy történelmi leírás 1910 ből...

Ez meg mifene, a sötét középkor? Ma már mindenkinek jogaik vannak. Mára már csak az erdészt, biztonsági őrt, rendőrt, stb. verik meg, lövik le.
Ilyen történeteket a 90 fölötti nagyanyám is mesélt. Egy csendőr elég volt, mondjuk, hogy egy kocsmában rendetrakjon. Lehet, hogy több joguk volt mint egy bűnözőnek, volt joguk használni az eszközeiket és nem voltak inpotensek? :cool:
 
Ma van Gyetyaszentelő Boldogasszony napja! A néphagyomány szerint, ha ezen a napon jó idő van, akkor későn köszönt be a tavasz. Ha viszont farkasordító hideg van, akkor korán ébred majd a természet. Bár sok helyről halljátok itt is felhívom a figyelmeteket, hogy figyeljetek egymásra, a szomszédra, idősre és fiatalra egyaránt ebben a szokatlan hideg időben


vigyázz kész tűz TAVASZ....:cool:

 
Ma van Gyetyaszentelő Boldogasszony napja! A néphagyomány szerint, ha ezen a napon jó idő van, akkor későn köszönt be a tavasz. Ha viszont farkasordító hideg van, akkor korán ébred majd a természet. Bár sok helyről halljátok itt is felhívom a figyelmeteket, hogy figyeljetek egymásra, a szomszédra, idősre és fiatalra egyaránt ebben a szokatlan hideg időben


vigyázz kész tűz TAVASZ....:cool:


Sajnos én ezt kicsit másképpen ismerem..., aszerint amennyiben ma szép napos idő van, sokáig tart a tél (Mégpedig azért, mert felébred a medve téli álmából, mert neki is kell időnként kis- és nagydolgokat intézni, kibattyog a barlangból, alig lát a félig leeresztett szemhéja alól és baromira megijed a saját árnyékától, szóval kis- és nagydolga végeztével rohanvást visszadülöngél a barlangjába és a fejére húzza a paplanját.), ha pedig felhős, borús az idő, hamarosan jön a tavasz. Az általam ismert népies jóslatban szó sincs a hőmérsékletről, csak a napsütésről, avagy felhőzetről... :cool:
A mai időjárás szerint a te verziód jobban tetszik, legyen úgy... :)
 
A csendőrös sztorihoz mesélek egyet én is. Nagyim mondta, hogy amikor ő gyerek volt, náluk a kocsmában volt néha bizony verekedés. A kocsmáros egy idő után beszerzett valahonnan egy csendőrkalapot, és ha már izzott a hangulat, a kalappal valaki végigvonult az ablak előtt, és rögtön lehiggadtak. A csendőrnek volt becsülete rendesen.
 
"Balázsolás

A farsangi idény vége felé közeledve ez az ünnep jó lehetőséget biztosít egy újabb jelmezes felvonulás számára, melynek célja az adománygyűjtés és az új diákok iskolába toborzása.

Főként diákoknak, diákokról szóló ünnep a Balázsolás, de ennél azért mégis sokkal összetettebb. Eredete Szent Balázs püspök nevéhez fűződik, aki azzal tette feledhetetlenné magát az utókor számára, hogy egyszer megmentett egy fiút, akinek halszálka akadt a torkán. Hálából a fiú anyja ételt és gyertyát adományozott számára. Ezért a torokfájósok különös becsben tartják ezt a dátumot, az őket ápolók pedig ilyenkor parázsra vetett alma héjával füstölik meg a szenvedőket, hogy ezáltal a betegséget, fájdalmat okozó gonoszt elűzzék belőlük. Az ezen a napon templomba menő diákoknak a pap két összekötött égő gyertyát tart a nyakukhoz, és arra kéri Istent, hogy Szent Balázs püspök esedezésére óvja meg az áldást kérőt a torokbajtól.
Szükség is volt az erős torokra, hiszen az a diák, aki nem volt beteg, jelmezbe öltözve kopogtatott be szomszédaihoz, hogy adományokat gyűjtsön az iskola számára, és új diákokat toborozzon. A hagyományról az ezerhatszázas évektől kezdve találhatók rendszeres feljegyzések, melyek az iskoláskorú gyermekek jelmezes szomszédolásáról szólnak, és amelyek köszöntési és adománygyűjtési célból történtek. Az adományként kapott szalonna, zsír, bab, tojás, az iskolai tanítót illette, aki cserébe megvendégelte diákjait. Mondhatni, egyfajta segítség volt ez a szegény tanítónak.
Ezen kívül Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték régen. Szokás volt, hogy a magyar szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét arra számítva, hogy Balázs így majd megvédi a szőlőket, és szőlőéréskor elűzi a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a szemekben.

A balázsolás, balázsjárás hagyománya nem csak nálunk volt ismeretes, hanem a cseh, morva és szlovák területeken is." http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfc/0/25149/1
 
Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendı elıadás szerkesztett,

rövidített változatát olvashatják.
 

Csatolások

  • Kiszely el.pdf
    119.4 KB · Olvasás: 2
Insta360 Black Friday sale

Legújabb blogbejegyzések

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére