Hagyományőrzés

Hát köxi Bendzsókám, de Miskolc az már lent van a térképről. :) Inkább megvárom, amíg Suzu hazajön és levág egy desznyót a 2.kerületben....csak ne az enyémet. :D:D:D
 
én nem szeretnék veszekedni, de ezeket a földrajzi megnyilvánulásokat sztem hanyagoljuk...van akit ez megbánt...ennyi köszi
 
Sebaj Zsiri veszek neked egy updatelt autóstérképet karácsonyra, ezen ne múljon a disznóölésetek:)
 
Szent Miklós legendája, avagy hogyan is kezdődött...

5218_20071205_202144.jpg

Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdagcsalád gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek Nagybátyjához, Patara város kolostorába költözött. Az ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített.

Emberszeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált! Zarándokútról visszafelé betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották. Ötvenkét évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nemcsak püspökük, de még vezetőjüknek is tartották. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította.

Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembekerült az egyházzal, halála után ezért az engedetlenségért egyidőre ki is tagadták az egyházból! Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra.

Így történt a legendáját alkotó eset is:
A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betevő falatra is alig jutott. Három, férjhezmenés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyájáta kandallószerű tűzhelybe száradni, és az pont beleesett.

Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit ahelyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő!

De kiderült ez abból is, hogy december 5-én, névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte "Noel Baba"-nak, ami azt jelenti "Ajándékozó Apa". Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (326-ban) angyalok vitték végső nyughelyére, aho legy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. Érezzük át mi is az ajándékozás örömét, és adjunk ma a szokásosnál több szeretetet embertársainknak.
 
Ma Luca napja van, Szent Lucát köszöntjük. Szicíliai családból származott, hitéért szemét kiszúrták, majd vértanú halált halt. Neve fényt jelent, a szemfájósok védőszentje.
Népünk hagyományában a szent mellett egy boszorkányszerű, rontó-bontó Luca is él. Lucapuca, lucaasszony a neve, és az ember rontására törekszik.
A Gergely-naptár életbe lépte (1582) előtt ez a nap az esztendő legrövidebb, legsötétebb napjának számított, ez a nap volt a téli napforduló kezdő napja.
Luca napjához több népszokás is kapcsolódik:
Több vidéken lucapogácsát sütöttek e napon. Volt, ahol gyűrűt sütöttek bele, ha az eladó lány találta meg, rövidesen férjhez ment. Volt, ahol sütés előtt apró tollakat szúrtak a pogácsába, minden családtagnak külön-külön. Úgy hitték, akié sütés közben elég, az hamarosan meghal.
Csíkmadarason lucalepényt sütöttek, s a szegények között osztották szét.
A hagyomány szerint Szent Luca szemét tűvel szurkálták ki, ezért nem volt szabad ezen a napon varrni. Más vidéken azért nem volt szabad varrni, mert úgy tartották, bevarrták volna a tyúkok tojókáját.
Ezen a napon kezdték készíteni a lucaszékét, s karácsonyig kellett befejezni. Csak férfiember készíthette. Minden darabját másféle fából kellett kifaragni. Szöget nem volt szabad beleverni, s enyvet sem használhattak. Aki ezt a nagy munkát időre be is fejezte, annak karácsonyra rendezett lett a lelke. Magával vitte az éjféli misére, s a székre állva, tű fokán vagy lyukas fakanálon átnézve meglátta a pap szoknyája után kapkodó ördögöt, a falu boszorkányát.
Szent Lucát megidézve lucajárást is tartanak.
Ezen a napon kezdték csíráztatni a lucabúzát, amit a családban az eladó lány ültetett. Ha szára hosszúra nőtt, jó szalmás termést vártak.
 
Ma karácsony böjtje van, az esztendő legsötétebb napja. Ekkor van a legnagyobb szükségünk a fényre. Ezért születik közénk ekkor Jézus, a Fény. Ezen a napon s az ezt megelőző adventi hetekben járnak a betlehemesek, hogy a születő Fény örömhírét vigyék mindenhová, ahol az emberek szívükbe fogadják.
E napon szigorú böjtöt tartott a régi ember: három szem búzát evett s egy pohár vizet ivott egész nap. Később jött szokásba a mákos guba fogyasztása.
Kislányok jártak kántálni fehér ruhában e nap estéjén.
Az éjféli misével kezdődik a karácsony, ahol a lucaszékről a rendezett lelkű ember megláthatta a pap szoknyája után kapkodó ördögöt vagy boszorkányt.
A miséről hazatérve terítették meg a karácsonyi asztalt. Három abrosz került az asztalra: ezeket az asszonyok advent csöndjében fonták, szőtték, hímezték. A családi asztal nagyon fontos része a háznak. A karácsonyi asztal alá szalmát tettek. Oda kerültek még a gazdasági eszközök is: az ekevas, a disznóölő kés s azok a szerszámok, amelyekre áldást kértek. Az asztalon állt a lucabúza, közepén a szentelt gyertyával. Ott voltak még a termények, alma, tört dió és méz is. Mézbe mártották a fokhagymát (ez a betegség távoltartója) és a borsot is (az erőt jelenti). Az asztalra kétféle rétes került: diós (a rendet jelenti) és mákos (a szaporaságot jelenti). A csigavonalban összetekert rétestészta pedig az életet jelképezi. A hal is az ünnepi asztalra került, a halálból, áldozatból támadó élet jelképe.
Hajnalban lefeküdtek az emberek, s másnap reggel korán keltek, hogy újra misére menjenek, s ünnepeljék a Karácsonyt, Jézus születését.
 
Idén elfelejtettem lucabúzát ültetni.
És az is stimel, hogy hajnalban feküdtem le, de csak most keltem. Kimaradt a reggeli mise...
 
Most, hogy közeleg a húsvét, egy kis összefoglaló:
Húsvét
:flover:szombat: a virágvasárnapot megelőző szombat. A gyerekek kimentek a közeli erdőbe vagy hegyre, és barkaágakat gyűjtöttek ezen a napon.
:flover:vasárnap: ez a nap a nagyhét kezdete, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Az előző nap gyűjtött barkát szenteli meg a pap, ebből mindenki vihet haza. A szentelt barka áldást hoz a családba.
Nagycsütörtök: ezen a napon költötte el Jézus az utólsó vacsorát tanítványaival, és megalapította az Oltáriszentséget. Jézus megmosta tanítványainak lábát, példát adva nekünk, hogy hogyan szolgáljuk embertársainkat. Júdás katonákat hoz, és csókkal árulja el az Isten Fiát. A harangok elhallgatnak ezen a napon, kereplők szólnak a templomi csengők helyett is, egészen a föltámadás ünnepéig, vasárnap hajnalig.
Nagypéntek: Jézus kereszthalálának és temetésének napja. (Délután 3 órakor halt meg.) Ezen a napon keresztutat járunk a templomban vagy a templom közelében a kálváriadombon. Táblákon látjuk Jézus szenvedésének történetét, ahogy a keresztet hordozta a Golgota hegyére, majd meghalt a kereszten. A keresztútnak 14 állomása van. Nagypéntek szigorú böjti nap, vagyis nem eszünk húst, csak háromszor étkezünk, s egyszer lakhatunk jól. A lányok ezen a napon írták (festették) a tojásokat. A tojás az újjászülető élet jelképe, a piros szín pedig Jézus kiömlő vérét jelenti.
Nagyszombat: Jézus a sírban fekszik. Mindenki várja a feltámadást, az emberek rendezik maguk körül a dolgaikat. Az asszonyok a házat és az istállót kimeszelték, a lányok kitakarítottak a ház körül minden zugot, a férfiak a kertet tették rendbe. A rendrakással az ember a lelkét is rendbe rakta húsvét ünnepére. A templomban tűzszentelés van: a virágvasárnap megmaradt barkát elégetik, és ennek tüzénél gyújtják meg a gyertyákat és az örökmécsest.
Húsvétvasárnap: az ünnepi föltámadási szertartásra a lányok, asszonyok új ruhában érkeztek. A húsvéti ételszentelésre minden család kosárban, terítővel letakarva vitte a templomba a szentelni való húsvéti eledelt: sonkát, bárányt, tojást, kalácsot, bort, szalonnát, kolbászt, fokhagymát. Az emberek a templomból hazatérve most fogyasztottak először húst. Nyelvünk szépen fejezi ki az ünnepet: hús-vét: húst veszünk magunkhoz. Húsvét ünnepén felkeresik egymást a rokonok, és a haragosok kibékülnek egymással. A húsvét csöndes ünnep (az igazi nagy öröm és nagy bánat mindig csöndes).
Húsvéthétfő: "vízbevető hétfő"-nek is nevezik, a fiatalság ünnepe, az életre locsolás alkalma. A lányokat vödör vízzel, három helyen öntözték meg: a fejen (ez a szellemet locsolta újjá), a mellkason (ez a lelket öntözte), a szoknya alá (ez a testet frissítette). A leányok sivalkodtak, de titokban örültek is, ha többször át kellett öltözniük, mert ez azt jelentette, hogy sok legény járt náluk. A locsolásért piros hímes tojás járt, amit a leányok nagypénteken írtak (festettek). Hagyományosan csak a leányokat locsolták, hiszen ők adják majd tovább az életet, őket kell életre locsolni.
Másnap, húsvét keddjén a lányok locsolták vissza a legényeket. Ezért a locsolásért már nem járt piros tojás.

Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok!
 
Minden anyának kívánok sok szépet és jót!
Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de több országban május második vasárnapján ünneplik.
Az anyák megünneplésének története az ókori
Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.
Az
Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.
1907-ben a
philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.
Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, melynek hatására az gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni.
[1]
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.
Takács Irén: Az édesanya
Ha beteg vagy, fáradt,
És ha gyötör a bánat,
Betakar, vigasztal,
Megveti az ágyad.
Szeresd ezért nagyon
Az édesanyádat!
Sokszor bizony rossz vagy,
Talán nem is láttad
Mikor a két szemén
Könnyek vontak fátylat.
Tiszteld ezért nagyon
Az édesanyádat!
Ő mindig gondol rád,
Megvarrja a ruhád,
Egész nap dolgozik,
Késő estig fárad.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!
Gondolj mindig arra,
Hogy a legdrágábbat
Addig kell szeretni,
Míg melletted állhat.
Tiszteld, szeresd ezért
Az édesanyádat!
Csorba Piroska: Mesélj rólam
Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
És tehozzád hogyan szóltam,
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad, mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?
Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél?
Akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam
vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?
 
Pünkösd

Pünkösd ünnepén a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Pünkösd napján az apostolok feje fölött lángnyelvek csaptak fel (a Szentlélek lángjai), ők ekkor Isten szavát kezdték hírdetni, s mindenki a saját nyelvén hallotta a beszédüket.
Pünkösdi szokások:
A legények a pünkösdi királyságért vetélkedtek. A falu népe kiment a tisztásra vagy a legelőre, ahol a legények lófuttatást, bikával való viaskodást tartottak, s más feladatok teljesítésével is összemérték erejüket, tudásukat. Aki győzött, azt pünkösdi királlíá avatták. Ő lett a legénybíró egy esztendeig.
A lányok királynéjárást tartottak, énekkel, tánccal járták a házakat, ünnepeltek, köszöntötték a tavaszt. Sok helyen hajnalban a lányok fehér lepedővel harmatot szedtek, s megfürödtek a patakban. Ezzel is az újulást segítették.
Az állatokat zöld ággal ékesítették, s az "életvesszővel" meg is veregették őket.
Csíksomlyói pünkösdi búcsú: Csíksomlyó a Székelyföld szívében fekszik, híres búcsújáró hely. Búcsújáró hellyé évszázadokkal ezelőtt vált, a dombon álló Salvator kápolna miatt, aminek Isten jelölte ki a helyét. A hagyomány szerint itt megnyílott az ég, és onnan lajtorját (létrát) bocsátott le a Jóisten. Ezen juthat lelkünk Istenhez évről-évre. Ünnep alkalmával e helyen az ég a földdel összeér. Szent helyen, szent időben a lelkünk megtisztul, s a Jóistenhez emelkedik, ha imádkozunk hozzá. Ehhez azonban oda kell zarándokolnunk a szent helyre, szent időben. Ekkor végzünk búcsújárást, ahonnan megtisztulva, lélekben megerősödve térhetünk haza.
 
Junius 6 án hagyományőrző Magyar napok lesznek Törökszentmiklós mellett Surjánban.
íjászok , népviseletesek , magyar ételek, magyar italok, népi játékok...s.t.b.
Én azt hiszem megyek.
Gyertek ti is :)
 
Júniusi népi megfigyelések:
Medárd napja (június 8.): Ha szép idő van, azt jelzi, olyan lesz az egész nyáron, ha viszont esik, azt jósolja, esni fog a következő negyven nap mindegyikén.
Margit napja (június 10.) és a Barnabás napja (június 11.) napján lehulló eső „viszi a termést”.
Vida napja (június 15.): Az igazi nyári időbe fordulás napja.
Szent Iván napja (június 24.): Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
 
A szüreti mulatság

A szüreti mulatságot általában a Szent Mihály napját (szeptember 29.) követő vasárnapon tartják. Hálaadó szentmise után az ünneplők maskarába öltözve járják a falut. A menetben ez alkalomra választott bíró és bíróné díszes hintón vonul. Hátul a kisbíró tréfás szöveggel kiáltja ki a falu összes bűnét. A menet élén zenészek, lovas betyárok, huszárok vagy csikósok kísérik az ünneplőbe öltözött lányokat, akik szalagokkal öltöztetett szőlőkoszorút visznek.
Az alakoskodók kormos harisnyával verik hátba az ácsorgókat, ijesztgetik a gyerekeket és a lányokat, asszonyokat. A csikósok ostort pattogtatnak, a betyárok lövöldöznek, így tartják távol a gonosz lelket.
A gazdának öltözött legények újborral kínálgatják a népet, ez a hírverése az esti mulatságnak is. Estére mesterséges szőlőlugast készítenek a kocsma udvarán, amelyről kötelező szőlőt lopni a mulatságra érkezőknek. A csőszök a tetten ért tolvajoktól zálogot vesznek.
Jó mulatást!
 
Egy templom hirdetőtábláján a következő olvasható:
"Tudjátok, hogy a Tál család hány tagja tartozik a gyülekezetünkhöz?
Először is az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van
Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és
mindent meg akarnak változtatni. A húguk, Irri Tál, nyughatatlan
bajkeverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt.
Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál
várni akar vele még egy évet.
Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi
gyülekezetünk pontosan olyan legyen, mint az összes többi. Affek Tál
néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig
hamis ígéretekkel próbál új tagokat csalogatni a gyülekezethez.
De azért nem minden családtag rossz. Asszisz Tál testvér például
kifejezetten segítőkészen intézi az egyházi ügyeket. A dúsgazdag
üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagi hozzájárulására mindig lehet
számítani.
A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a
közösség ügyeit diplomáciai körökben . Az elkötelezett Agi Tál nővér
élen jár a térítésben. Medi Tálhoz bármikor fordulhat átgondolt és
megnyugtató tanácsért, a szertartásokon az egyházi énekeket pedig Kán
Tál dalolja, zenész fivére Trombi Tál (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem
énekel vele.)
Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk:
két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál áttért más vallásra, a
kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben elhunyt."
(A világ melyik nyelve tud még ilyeneket?)
 
Szent Katalin napja

Névnapi történetek Szacsamódra: Katalin napja:

Szent Katalin a IV. században élt a hitéért halt mártírhalált kerékbe törve.
Ő a rég házasságra szomjazó lányok védőszentje!
A vértanúságnak eszköze a kerék, miatt a kerékgyártók bognárok fuvarosok és fazekasok tisztelték.

Ezen a napon férjjósló hiedelmek maradtak neve mellett:
A vízbe tett gyümölcs fa ág ha kihajt karácsonyig, a lány biztos férjhezmenetelét jósolja ( ha fűtött szobában történik /a szerző :)/ )
Katalin gallynak, Katalin ágnak nevezi a népi hiedelem.

És időjóslás is fűződik e névhez ha "Katalin locsog, Karácsony kopog" és fordítottan is használatos ez a népi mondóka.

Boldog Katalin névnapot e név jeles viselőinek!
 
Remélem, jó helyre illesztem be:

Kedves Mindenki!

Székelyföld autonómiai törekvéseinek első nagyon fontos lépése, hogy a
saját, önálló domain nevét megszerezze. Kérlek,aláírásoddal járulj hozzá a kezdeményezés sikeréhez:
http://www.pontsic.org petíció aláírása menüpont alatt.
(amennyiben nem sikerülne regisztrálnod, kérlek, küldd át az adataidat,
segítünk).Köszönjük, ha regisztrálsz...tovább» és továbbítod levelünket az ismerőseid felé!

Üdvözlettel:
Perczel Attila
titkár
SIC Alapítvány
1237 Budapest, Köves út 188
+36 1 284 2500
+36 70 702 2220
http://www.sicalapitvany.hu
 
Back
Oldal tetejére