Szó szerinti idézetek bírósági jegyzőkönyvekből
1.
Kérdés: Maga szexuálisan aktiv?
Válasz: Nem, én csak ott fekszem.
2.
K: Mikor van a születésnapja?
V: Július tizenöt.
K: Melyik évben?
V: Minden évben.
3.
K: Ez a myasthenia gravis befolyásolja a memóriáját?
V: Igen.
K: És milyen módon befolyásolja a memóriáját?
V: Nem emlékszem.
K: Szóval elfelejtette. Mégis, tudna egy példát mondani
valamiről, amit
elfelejtett?
4.
K: Hány éves a fia, aki magával lakik?
V: Harmincöt vagy harmincnyolc, nem tudom pontosan..
K: Hány éve lakik magával?
V: Negyvenöt.
5.
K: Maga a helyszínen volt, amikor ezt a képet csinálták magáról?
6.
K: Szóval a teherbe esése napja augusztus 8?
V: Igen.
K: És maga mit csinált ez alatt?
7.
K: Szóval van három gyermeke, igaz?
V: Igaz
K: Hány fiú?
V: Egy sem.
K: Hány lány?
8.
K: Hogy végződött az első házassága?
V: Halállal.
K: Kinek a halálával?
9.
K: Tudna egy személyleírást adni az alanyról?
V: Közepes magasságú, szakállas.
K: Nő vagy férfi?
10.
K: Tehát azt mondja hogy a lépcső lefelé vezetett a pincébe?
V: Igen.
K: Lehetséges hogy ugyanez a lépcső felfelé is vezetett?
11.
K: Doktor úr, hány boncolást végzett hullákon?
V: Minden boncolást hullákon végzek.
12.
K: Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben? Milyen
iskolába járt?
V: Orális.
13.
K: Emlékszik hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
V: A boncolás kb. Este 8:30-kor kezdődött.
K: És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
V: Nem, ott ült az asztalon és csodálkozott hogy miért boncolom.
14.
K: Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrizte az
egyén pulzusát?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a vérnyomását?
V: Nem.
K: Ellenőrizte a légzését?
V: Nem.
K: Tehát lehetséges hogy az egyén életben volt amikor
elkezdte a boncolást?
V: Nem.V: Mert AZ egyén agya az asztalomon volt egy
üvegtartályban.
K: Mindennek ellenére, mégis lehetséges az, hogy az egyén
életben volt?
V: Igen, lehetséges hogy AZ egyén életben volt és ügyvédként
praktizált valahol.
( ez a legtutibb)
15.
Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs
felkészülve a válaszra. Egy kisvárosban zajló perben az
ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a
tanúhoz és megkérdezte tőle:
-- Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
-- Persze, hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és
mondhatom,
kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet,
befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött.
Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint
egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek.
Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön
vagy nyeljen.
Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és
megkérdezte:
-- Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
-- Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem.
Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális
kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a
legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ő is
csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga
felesége, ügyész úr... Igen, ismerem.
A védőügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az
ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
-- Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem,
esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.