Háziállat

picar írta:

Igen és végre újra együtt lehet Fricivel is. Mert ők olyan igazi kis "macseb" voltak együtt
Csatolás megtekintése 12835

Kattints a kibontásához...

Sajnálom

Keresgéljük az utódot, de eddig azok közül akiknek írtam egyedül egy ember válaszolt kiskutyatéren... Minden esetre holnap megyünk a menhelyre, szétnézünk személyesen is, hogy kik laknak épp bent.
Miss Mici meg teljesen odavan, minden nap órákat tölt azzal, hogy gubbaszt a kutya ládikája előtt és bámul befelé

Menhelylátogatás megvolt, két kiszemelt kiskutya maradt a végére, pénteken vagy hétfőn haza is hozzuk az egyiket, csak még nem tudjuk melyiket. Szívem szerint az összes kis vakarékot begyűjteném, mert iszonyat édesek. De ez a két alom maradt. Az elsőből a bal szélen hátrébb levő tarkás kicsilány a másik bandából pedig a jobb szélső kajlafülű kislegény lopta be magát a szívünkbe.

Bár tök jól elvagyok itt magamba, azért megmutatom az új kiskutyót A neve egyelőre Vahúr (remélem idővel akad valami "testhezállóbb"). Jelenleg leginkább egy eltéved kis vadmalacra hasonlít (szagra meg teljesen olyan ). Chipelve, oltva kaptuk meg veszedelmes 6 ezer forintért, ráadásul kiderült, hogy az állatorvos egy régi ismerősünk, úgyhogy a további oltások és vizsgálatok is kipipálva Sajnos a menhelyi hetek azért kiütnek rajta, gyakorlatilag a rendes kaján kívül mindent összeszed amit talál: macskaszart szedtem el tőle legutóbb és ez csak egy példa. A másik, hogy csak valamilyen sarokba húzódva hajlandó hosszú távon aludni, a kutyaháztól még nem kicsit fél szegénykém. Egyébként nagyon kis jófej, tiszta boldogan fedezte fel az új lakhelyét, meg azt, hogy itt lehet ám futni és van valami zöld izé is. Az egyetlen bökkenő egyelőre Miss Mici, ugyanis két napja majdhogynem szóba sem áll velünk, mert mi az, hogy mi ezt az izét idehoztuk és ez nem Mazsola hanem valami nyígó idegesítő büdös szőrcsomó NA de majd idővel ez is kialakul és megbékél ő is.
Szóval íme:

Átmehetek?

Legyen Bogár, mert olyan kis bogárszeme van

Találtam a kertben egy kiscicát! Tuti valakié, mert elsőre engedte magát megsimizni, és nem is soványka. Megetettem, de éjszakára kirakom, valaki talán keresi. Jó lenne, ha maradna, kerti cinyónak... Drágám se bántotta, pedig a kiscicc elég furi hangokat adott ki magából. Reménykedhetnék, hogy többé már nem fogja bántani a kiscicákat? Neadjisten rájön, hogy ő is macska???

Gratulálok, nagyon édes! A menhelyi múlt (= embereknél is sokat előráncigált nehéz gyerekkor) szerintem nem múlik el nyomtalanul. A miénk legalábbis sokat változott, de azért hirtelen érzelmi felindulásokkor még előjönnek a régi reakciói. A rendszeres kajáltatás hatására azonban nálun. k elmaradt ez a mindent, mindenkor összeszedek, amíg van - effekt. De a mindent, mindenhol megrágok az nem, úgyhogy vigyázat!
A macska nálunk egyeduralkodó volt (vagy legalább is annak hitte magát), de amint látta, hogy a kutya éjjel-nappal jön, ezért permanensen simogatva, kényeztetve van valaki által, rögtön házi cicává szelídült. Már odáig fejlődött a kapcsolatuk, hogy kb. fél méternyire fekszenek egymástól, de télen megint kénytelen lesz tenni egy barátkozós lépést. Ugyanis a kutyának van jó meleg, hőszigetelt ólja bio fűtéssel, neki meg nincs.
QUOTE=picar;240651]Bár tök jól elvagyok itt magamba, azért megmutatom az új kiskutyót A neve egyelőre Vahúr (remélem idővel akad valami "testhezállóbb"). Jelenleg leginkább egy eltéved kis vadmalacra hasonlít (szagra meg teljesen olyan ). Chipelve, oltva kaptuk meg veszedelmes 6 ezer forintért, ráadásul kiderült, hogy az állatorvos egy régi ismerősünk, úgyhogy a további oltások és vizsgálatok is kipipálva Sajnos a menhelyi hetek azért kiütnek rajta, gyakorlatilag a rendes kaján kívül mindent összeszed amit talál: macskaszart szedtem el tőle legutóbb és ez csak egy példa. A másik, hogy csak valamilyen sarokba húzódva hajlandó hosszú távon aludni, a kutyaháztól még nem kicsit fél szegénykém. Egyébként nagyon kis jófej, tiszta boldogan fedezte fel az új lakhelyét, meg azt, hogy itt lehet ám futni és van valami zöld izé is. Az egyetlen bökkenő egyelőre Miss Mici, ugyanis két napja majdhogynem szóba sem áll velünk, mert mi az, hogy mi ezt az izét idehoztuk és ez nem Mazsola hanem valami nyígó idegesítő büdös szőrcsomó NA de majd idővel ez is kialakul és megbékél ő is.
Szóval íme:
Csatolás megtekintése 12856Csatolás megtekintése 12857[/QUOTE]

brigó írta:

Gratulálok, nagyon édes! A menhelyi múlt (= embereknél is sokat előráncigált nehéz gyerekkor) szerintem nem múlik el nyomtalanul. A miénk legalábbis sokat változott, de azért hirtelen érzelmi felindulásokkor még előjönnek a régi reakciói. A rendszeres kajáltatás hatására azonban nálun. k elmaradt ez a mindent, mindenkor összeszedek, amíg van - effekt. De a mindent, mindenhol megrágok az nem, úgyhogy vigyázat!
A macska nálunk egyeduralkodó volt (vagy legalább is annak hitte magát), de amint látta, hogy a kutya éjjel-nappal jön, ezért permanensen simogatva, kényeztetve van valaki által, rögtön házi cicává szelídült. Már odáig fejlődött a kapcsolatuk, hogy kb. fél méternyire fekszenek egymástól, de télen megint kénytelen lesz tenni egy barátkozós lépést. Ugyanis a kutyának van jó meleg, hőszigetelt ólja bio fűtéssel, neki meg nincs.
QUOTE=picar;240651]Bár tök jól elvagyok itt magamba, azért megmutatom az új kiskutyót A neve egyelőre Vahúr (remélem idővel akad valami "testhezállóbb"). Jelenleg leginkább egy eltéved kis vadmalacra hasonlít (szagra meg teljesen olyan ). Chipelve, oltva kaptuk meg veszedelmes 6 ezer forintért, ráadásul kiderült, hogy az állatorvos egy régi ismerősünk, úgyhogy a további oltások és vizsgálatok is kipipálva Sajnos a menhelyi hetek azért kiütnek rajta, gyakorlatilag a rendes kaján kívül mindent összeszed amit talál: macskaszart szedtem el tőle legutóbb és ez csak egy példa. A másik, hogy csak valamilyen sarokba húzódva hajlandó hosszú távon aludni, a kutyaháztól még nem kicsit fél szegénykém. Egyébként nagyon kis jófej, tiszta boldogan fedezte fel az új lakhelyét, meg azt, hogy itt lehet ám futni és van valami zöld izé is. Az egyetlen bökkenő egyelőre Miss Mici, ugyanis két napja majdhogynem szóba sem áll velünk, mert mi az, hogy mi ezt az izét idehoztuk és ez nem Mazsola hanem valami nyígó idegesítő büdös szőrcsomó NA de majd idővel ez is kialakul és megbékél ő is.
Szóval íme:
Csatolás megtekintése 12856Csatolás megtekintése 12857

Kattints a kibontásához...

[/QUOTE]

Az én régi kutyusom ugyan nem menhelyi volt, hanem utcai, de nála is élete végéig voltak rossz beidegződések, pl. nem evett amíg más is jelen volt (és ezt a macskák bitangul kihasználták), nagyon sokára tanulta meg, hogy a bottól nem félni kell, hanem visszahozni és nem bírta elviselni, ha otthagytuk valahol egy kis időre. Szegénykémnek ez lett a vége: rendszeresen kiszökött utánunk a kapun és egyszer elütötték

Mázli lett a végeleges neve, kajálás már javult sokat, minden gyümit összeszed amit talál a földön, de annyi. Egyébként hatalmasat nyúlt mióta itt van és folyton rág, minket is. Úgyhogy erről igyekszem leszoktatni, de nagyon nehéz.

Vidéki hentesek szoktak olyan jó fejek lenni, hogy ingyéé adnak (amúgy értékesíthetetlen) lapocka és egyéb csontokat. Pár perces forralás után boldogan rágódik rajta napokig. Én kunyizok vagy hat-hét darabot havonta, félbe baltáztatom a jócselekedettel vezeklő hentes-lélekkel, aztán lefagyasztom, és heti kettőt adok Grafitnak rágicsálni. De azért a kerti papucsomat mégicsak megcsócsálta. Hiába na, van, amivel a hús-szag sem vetekedhet.

Azok a szemek... (nincs elolvadós szmájli?)
Soksok boldog és vidám pillanatot nektek!
Sajnos sokszor a legínyencebb csont és a legprofibb legdrágább rágcsálnivaló sem üti ki a nyeregből a tiltott "gyümölcsöket". Ez van...

picar írta:

Szóval íme:
Csatolás megtekintése 12856Csatolás megtekintése 12857

Kattints a kibontásához...

Növünk mint a gomba és nagyon okosak vagyunk Már egészen tudatosan hozza vissza a kis labdáját és ma megtanultunk jutalomfalattal ülni is A kézláb rágcsálás sajnos még mindig megvan.
Brigó: kapott a kicsi egy lapockacsontot és benyomta az egészet egy nap alatt, úgyhogy ez az elmélet is megdőlt nálunk

Biztos pingpongütőnek nézte

Lehet, persze kicsit beteg is lett tőle, kókadozott a lelkem. Gondolom nyomta a pociját a felnőtt adag
Amúgy brutál okos (jó mindenkinek a saját kölyke a legszebb) nagyon kis jófej.
Ja és még egy gond, ami jóval nagyobb mint a rágás: nem hajlandó beköltözni a kutyaházba

A házába az én kutyám se költözött be addig amíg nem fázott. Nyáron rá se nézett. Onnan tudtam, hogy készíthetem a bundabugyit, hogy bement oda...

Hűha, az már baj... Biztos nagyon erősen érzi még az előd szagát, és tart tőle. Van benne még vmi régi rongy? Próbáld meg, h mindent kipuccantasz onnan, befújod vmi neutrális szagmentesítővel (kutyásboltban kapható), de sztem a sima Fébréze (textilfrissítő) is megteszi. Aztán rakd be a saját rongyát, meg szórj be neki egy-egy jutifalatot, vagy a kedvenc labdáját, h kénytelen legyen kihozni. Ha nem hozza ki, ne vedd ki neki te, hanem hagyd ott. Ha annyira ragaszkodik hozzá, előbb-utóbb úgyis bemegy érte maga. Akkor aztán úgyis rájön, h nem is olyan félelmetes odabent Sok sikert!

Egyébként még mindig szépségesen néz

Átmehetek megint?

Majd szervezek fizetős állatsimogató túrákat
Amúgy házikó: lefestettem, napokkal az érkezése előtt kifertőtlenítettem, benne vannak a rongyai, sőt már a kis papundeklidobozát is besakkoztuk, játékot bedobjuk berohan kihozza de annyi. Kajával is próbáltuk, azt is, hogy beraktuk és simogattuk bent meg játszottunk vele, és még mindig semmi...