CsaM jótékonysági naptár 2013

Helló lányok! Idáig 5 leányzó jelenkezett e-mailben, hogy tényleg jönne fotózásra. Szóval, aki 5-n ráér, az küldjön egy e-mailt az info@minafoto.hu-ra, és a többi infót ott megkapja. Köszönöm.

tagama írta:

NaNa, ebben cikkben már a jövő évi motoros nap van leírva?

http://csajokamotoron.hu/noi-motoro...-es-a-motoros-csajok/a-noi-motoros-felvonulas

Kattints a kibontásához...

Nem, de nem is értem, hogy merült ez fel.. már ha elolvastad a cikket.

A lista újra kibővítve... és aki jelentkezik, ide írja magát. Ill Mina, akik visszajeleztek, azok mellé írnál egy pipát vagy valamit? csakhoyg képben legyünk.

Címlap: Afrad
1. Tagama
2. Hermione
3. mologyec
4. Shylet
5. Papírcica
6. Marcs
7. Marcsi69/hugi
8. Szilvia.toth.9237 ---------- Helyett Rácz Andrea (ha reagálna)
9. Cybercat
10. Sophie
11. Benzin&Tyúk
12. Sexy (Szőke Tímea)

+1 Csé Ká
+Baráth Noémi
+ Németh Móni (mnemeth)

Tartalékosok (akik már szerepeltek naptárban):
Birge
Sunny
Szabina
​

én is jelentkeztem ha minden igaz..

Akik idáig vették a fáradtságot, és jelentkeztek e-mailben:

Tagama
Shylet
Sexy
Sophye
Marcsy69/Hugi
K. Klaudia (nemtom az itteni becenevét, mert azt nem írta meg)
Birge


(Azért kell e-mailben jelentkezni, hogy lássuk ki az aki valóban követi az eseményeket,és remélhetőleg jelen is lesz a fotózáson. A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki ennyi fáradtságot vesz a dologra, hogy készüljön róla egy jó sorozat, arra azért lehet számítani, és aznap megjelenik )

Remélem a héten mindenki bejelentkezik és a jövő hét elején kitalálhatjuk az időben beosztásokat. Aki budapesten él, azt megkérném, hogy legyen szíves korán kelni, és a délelőtti időpontokra kérnie magát, hogy ne a messziről jövők induljanak neki éjjel/hajnalban. Mindjárt kiteszem a tervezett menetrendet a fotózáshoz blogban is, és ide is linkelem, hogy elérhető legyen ha közben sokan blogolnának a nyári motorozás helyett

Este teszem ki a várható fotózási menetet. Le kell lépjek gép elől.

Kikérem magamnak! Én is jelentkeztem mail-ben!!!! (még válaszoltál is rá )

senki írta:

Értettem... Egy apró bibi van... augusztus 3-5 Békésdánfok...
De asszem meghozhatom azt az áldozatot, hogy szombat este nem iszom annyit, és vasárnap hajnalban felvágtatok Pöstre...
Legfeljebb felajánlja valaki magát kispárnának és majd alszom amíg a fotózás tart.

Kattints a kibontásához...

Nem kell feljönnöd Senki! Tényleg bulizz meg élvezd ki pláne ha meghívtad Zét is! Különben is, én is megyek, csak szombat este feldobtok egy vonatra és kész

Akkor most bepirosoztam azt, aki tuti. És bocs, hogy felfedtem a valódi neveteket, de máskülönben nem tudjuk követni az eseményeket.

Címlap: Afrad (Vincze Zsuzsa)
1. Tagama (Takács Gabi)
2. Hermione (Jakus Heni)
3. mologyec
4. Shylet (Mizsei Viktória)
5. Papírcica (Sablyán Anikó)
6. Marcs (Moór Mariann)
7. Marcsi69/hugi (Kiss Mária)
8. cuna02 (K.Klaudia )
9. Cybercat (Hadnagy Tünde)
10. Sophie (Sári Zsófi)
11. Benzin&Tyúk (Baranyai Tünde)
12. Sexy (Szőke Tímea)

+ 1 Csé Ká
+ Baráth Noémi
+ Németh Móni (mnemeth)
+ Rácz Andrea

Tartalékosok (akik már szerepeltek naptárban):
Birge
Sunny
Szabina​

Nekem tuti és én is feltudok érni 9-re ,ha címet kapok! Nem gond a felkelés,hiszen busz vagy vonat is megy!
Köszi! Üdv:

Engem is pirosozhatsz a tartalékosok között

Én elvállalnám miss január szerepét

tagama írta:

Szia Zsuzsi, Én Gabi vagyok -Tagama. Az én ötletem alapján kerültetek a szavazó lista tetejére, hogy kinek is gyűjtsünk idén. Hál' isten a csajoknak megtetszett az ötlet, és egyre többen szavaztak az iskolátokra. Nekem nagyon szívügyem ez az egész, bár eddig nem ismertem egyetlen látássérült embert sem, és csak ámulok és bámulok, hogy miket írsz! Számomra egy vakvezető kutya az állatok királya, mert nekem is van két kutyám (az egyikkel fogsz találkozni a fotózáson ) és kutyásként megtanultam, hogy ők arra születtek, hogy követők legyenek, és ehhez képest egy vakvezető kutya tulajdonképpen a "rendeltetésének" teljesen ellenére tesz.
Már most örülök, hogy találkozhatok veled személyesen is, és én nagyon szívesen viszlek majd egy kört! Igazán megtiszteltetés lesz! Nekem egy BMW-m van, és van rajta elől extra kapaszkodó az utasnak

Kattints a kibontásához...

Szia Gabi!

Nagyon hálásak vagyunk mindannyian az alapítványnál! Amikor valaki/valakik támogatni szeretnék akármilyen módon a munkásságunkat, akkor nagyon örül a lelkem, mert tényleg mindennapos küzdelem fenntartani egy alapítványt, még ha a legtöbben önkéntesként dolgozunk, és egy forintot sem fogadunk el a munkánkért, pedig bizony nekem is volt 23 órás munkanapom, sokszor az egész napot végigmelózom, aztán éjszaka még állhatok neki támogatói levelek, vagy pályázatok írásának, de nem bánom, mert szívügyem a Baráthegyi.
Mikor meséltem Édesanyámnak, hogy milyen lelkesen szeretnétek segíteni alapítványokon, hogy ez a fotózás, a naptár számunkra marketing szempontból mekkora lehetőség, akkor mondta, hogy "Hát, talán nem is olyanok a motorosok, mint gondoltam..." Tudni kell Édesanyámról, hogy az extrémebb dolgokat nem szereti, azok rosszak, fujj, nem szabad, de mivel én vagyok az egyik lánya, és olyan őrült, amilyen, így szegény kénytelen elfogadni bizonyos dolgokat, én meg igyekszem őt nyitottabbá tenni, hogy lássa mennyi klassz dolog van az életben, amit eddig kizárt. A motorosokkal eddig az volt a baja, hogy 18 évvel ezelőtt, amikor iskolába vitt reggel nővérem, és engem, a szemünk előtt csúszott be egy motoros srác védőruhában, sisakban egy kamion alá, és hát nem volt szép látvány, még mai napig emlékszem én is, 6 éves fejjel nézem szegény szétroncsolt testét, és nem értettem, hogy hová lett a feje. Anya úgy gondolta biztosan túl gyorsan ment a motoros, szerintem meg rohadtul csúszott az út, mert hajnalban esett, és enyhén fagyott. Amikor megtudta, hogy egy motorosrendőr kollégája elvitt egy körre akkor totál kiakadt... Nagyszüleim viszont szenvedélyes motorosok voltak, konkrétan motoros ruhában házasodtak össze, bár akkor épp nem sok választásuk volt, mert 1956.11.22-én esküdtek, aznap zárt be a városháza, mivel nagyon forró volt már a hangulat, de még gyorsan összeadták azokat, akiket tudtak, szóval ők oltári vagányak

Helyesbítenék egy kicsit a kutyákkal kapcsolatosan. Az emberekkel élő kutyáknak van szükségük! arra, hogy ők követők, mi emberek pedig vezetők legyünk, hiszen még egy falu sem a természetes közegük, hiába több ezer éve velünk élnek, a város számukra pedig kész káosz! Erdélyben pl vigyázni kell az erdőkben, hegyekben, mindenképpen hangosan kell menni, csak is csoportban, mert rengetek olyan kutyafalka él ott, akik vannak olyan vadak, mint a farkasok, hiába nem olyan a küllemük. Ők egy pillanatig sem tartják az embert követendőnek, inkább ételnek...
A vakvezető kutyák is ugyan úgy követők kell hogy legyenek, mint bármely más helyesen nevelt kutyának. A képzés alatt megtanulják, hogy ők alapból követők, hogy amikor rájuk kerül a vezetőhám, akkor munka van. Az, hogy egy kicsivel a vak előtt mennek, nem azt jelenti, hogy most pozíciót cserélnek, mert nem ők irányítanak, hanem mi gazdák határozzuk meg, hogy mikor fordulunk, mikor állunk meg, mikor kell egy szavunkra leülniük, vagy lefeküdniük. Hasonlítható ez a motorozáshoz is, úgy talán tömörebben és egyszerűbben el tudom magyarázni: Te vezeted a motort, vagy a motor téged? Te határozod meg, hogy milyen gyorsan menjen, vagy maga a motor? Te döntöd el, hogy jobbra, balra, vagy egyenesen mész tovább, vagy a motor? Te döntöd el mikor állsz meg, vagy a motor?
A kutyák vezetés közben nem tesznek mást, mint figyelnek, és gyakorlatilag jeleket adnak le, amiket mi megtanulunk az átadó tanfolyam alatt értelmezni. Majd úgy is megmutatom a fotózáson Persze van olyan eset, amikor a kutyának meg kell tagadnia a parancsot, ergo folyamatosan mérlegelnie kell. Tegyük fel, hogy megy szépen az ember, majd a kutya egyszer csak megáll, és nem hajlandó továbbindulni parancsra sem. Akkor az embernek el kell gondolkodnia, hogy miért? Volt olyan ismerősöm, aki volt annyira arrogáns, hogy nem hitt a kutyának, gondolta ő csak jobban tudja, így továbbindult, és húzta maga után a satuféket bevágó kutyát, aminek az lett a vége, hogy beleesett egy gödörbe, és az ebédszünetből visszatérő gázosok szedték ki, majd közölték vele, hogy épp cserélik a csöveket... Van egy saját példám is. Barátnőmmel jöttünk haza szürkületben (barátnőm szürkületi vak, amúgy tökéletesen lát), beszélgettünk nevettünk, Rumi egyszer csak bevágta a satuféket, és leült, mire pár pillanattal később elszáguldott előttünk egy autó. Nem figyeltünk, nem hallottuk, hogy közeledik, de Rumi figyelt. Ahogy ő hirtelen megállt, tudtam, hogy nyomós oka van rá, így én is megálltam, és szerencsére barátnőm is, mert meglepődött, hogy most mi van. Ha Rumi nem figyelt volna... Utána barátnőm kisebb sokkot kapott, hogy te jó ég, egy kutya mentette meg az életét, és csak ezt hajtogatta, hogy "egy kutya megmentette az életem". Ha nem bíznék Rumiban teljes mértékben, vagy ha én is arrogáns lennék, akkor csúnyán megszívtuk volna! Rumiról amúgy tudni kell, hogy nagyon kemény személyiségű kutya. Ő az egyetlen makacs, erős akaratú, határozott kutya az alapítványnál. Csak azért vizsgázhatott, mert Tamás levágta, hogy nekem ilyen kutya kell, hogy egy szelídebb, finomabb kutyát az én energiáim, személyiségem teljesen elnyomnának. Rumossal kb 5 éves koráig rendszeresen le kellett boxolnom, hogy én vagyok a főnök, és a legváratlanabb pillanatokban 'támadtam rá', megelőzvén, hogy átvegye a pozícióm, de mostanra, 6 éves korára lenyugodott. Ő is mentett kutya, őt 1 éves koráig a világtól 100%-ban elzárva tartották, ergo 1 éven át saját maga főnöke volt. Mondjuk mái napig csak Tamást, az alapítvány elnökét (ő képezte ki), és engem fogad el főnöknek, mert ő ilyen
Ha egy kutya még is vezető szerepbe kényszerül a gazda alkalmatlansága miatt, akkor -mivel neki kell megvédenie a falkát- agresszívvé, kiszámíthatatlanabbá válik. Gondolom megvan a kép az ok nélkül veszettül csaholó, a póráz végén rángatózó kutyákról, vagy a látszólag ok nélkül ténylegesen támadó kutyákról. Na ők vezetők, és emiatt meg vannak zavarodva, mivel a város természetellenes dolgokkal van tele számukra.
Bocsánat a kinológiai kiselőadásért, próbáltam rövidre fogni, de hát szakmai ártalom, és a kutyák világa olyan érdekes, izgalmas

BMW-n belül milyen típusú a motorod? Annak idején egyik páromnak Kawasaki Ninja-ja volt, a kapcsolatunk végére szerintem jobban szerettem a gépet, mint őt

Egyébként honnan hallottál a Baráthegyiről?

Kellemes délutánt!

birge írta:

Csak annyit tudok mondani: wow

Kattints a kibontásához...

Néha még én is elcsodálkozok magamon, hogy milyen lettem, és hogy az extrém dolgok az életemben, gyakorlatilag lázongások a vakság ellen, meg azért az is benne van, hogy na majd én jól megmutatom mindenkinek, hogy pokolba a sztereotípiákkal, tessék itt vagyok én, és még vakon is teljesebb életet élek, mint az átlag emberek, akik folyamatosan mókuskerékben élnek, és nem mernek kilépni belőle, mert azt ismerik, azt vélik biztonságosnak. Szerencsére van haszna az örökké lázadó természetemnek, mert nem egy sorstársam felébresztettem a vegetálásból, sőt, szerencsére sok egészséges emberhez is eljutott a hírem, akik azzal kerestek fel, hogy csak miattam nem problémáznak már a mindennapi gondokon, és hogy teljesen megváltoztattam az életüket, felszabadítottam őket. Éppen ezért természetgyógyász barátnőm, akit országszerte hívnak előadásokat tartani, jövő évben magával akar vinni, hogy meséljek egy kicsit az embereknek, gondolkodjanak csak el egy kicsit a dolgokon...
Egyébként tetszik az idézeted! Hasonló személyiség vagyok én is, átgyalogolok az akadályokon, és mindig elérem a célom

sunny írta:

Kedves Afrad!
Én csak annyit tudok mondani, hogy le a kalappal előtted!

Kattints a kibontásához...

Köszönöm szépen! Én is emelem kalapom előttetek, hogy áldozatot vállalva, időt, energiát belefektetve segítetek szervezeteken! Óriási dolog ez, mert nagyon kevés civil szervezet teszi ezt, inkább maguknak kalapoznak, és bele sem gondolnak, hogy olyan is van, hogy társadalmi felelősségvállalás... Ti viszont igen

papírcica írta:

Még 13-at kell aludni, ha jól számoltam!
Lassan véglegesíteni kéne a dolgokat...
Most akkor megfürdessem totál stresszt okozva az én öreg 16 éves rövidlátó spiccemnek vagy hagyjam mert vakvezető kutyukkal fotózkodunk? Fontos kérdés ám, mivel az én hófehér kutyum per pillanat teljes szinátmenetekben tündököl, és ha nincs fotózás csak ősszel stresszelem a fürdéssel addig nem, mert utálja a vizet. Plussz mivel süketül, kezd félni a hajszárítótól. Vagy mostmár pont azért nem fogja zavarni?... Na mindegy. Szóval jó lenne tudni

Ugyanakkor Gratula mindenkinek aki érdemben hozzá tett ehhez az egész naptárhoz, Ügyesek vagytok!

Jah, és Afrad. Totál értem hogyan gépezel, bár persze a képernyőfelolvasós program nélkül. Mert faterom egyszer úgy akar letiltani a számítógépezésről hogy elvitte magával az egeret... a kis butus, azt hitte kamasz leányzót ennyivel megállíthat
Meg amúgy gratula hogy összekaptad magad, és Te nem zárkóztál be hanem teljes életet élsz, mindenkinek így kéne, és nem csak a látássérültekre gondolok, hanem mindenkire aki valami miatt nem olyan mint az átlag ember. 2 kéz 2 láb, lát, hall, beszél kategória. Gyerekkoromban volt egy eset amit nem részletezek úgyis csak a fájdalomra emlékszem, a többit mesélték, de a lényeg hogy néhány órán múlt hogy elveszítem-e a lábaim. És hát elég mély nyomot hagyott, úgyhogy azóta is mindig hálát adok két szép virgácsomért. Viszont ha elvesztettem volna őket, ahogy magamat ismerem, akkor sem hagytam volna magam

Na jó nem fecsegek tovább össze vissza. bocsi

Kattints a kibontásához...

No igen, egy tinédzser lányt megállítani gyakorlatilag lehetetlen
Egyébként a szomorú az, hogy nem csak fogyatékkal élők, vagy beteg emberek ítélik magukat vegetálásra, hanem az egészséges emberek többsége is. Rengeteg ismerősöm bevallotta, hogy nekik egyszerűen nincs bátorságuk, hogy kinyíljanak a világ adta lehetőségek felé, és akkor már inkább a snassz élet, mint a bukás esélye... Nem rég egy barátnőm eléggé ki volt bukva, és amikor magyaráztam neki a frankót, a fejemhez vágta, hogy én is csak azért merek így élni, mert bármikor meghalhatok, és nekem nincs mit veszítenem.
Talán benne van ez is, de hát mindenki meghal egyszer, az viszont -szerintem- nem mindegy, hogy hagyunk e magunk után valamit, amivel másoknak adhatunk, vagy sem... Ahogy az sem mindegy, hogy álmokkal vágyakkal telve halunk meg, vagy azzal az utolsó gondolattal, hogy igen, megtettem mindent amit akartam, igazán éltem...
Lehet hogy tévedek, de azt hiszem a motorosok szabadabb lelkek, ezáltal keményebbek, és mindenképpen tartalmasabb életet éltek, bár úgy vélem ez minden extrém sportolóra igaz, de javíts ki kérlek, ha veletek kapcsolatosan tévedek

Nana, segítség aszponzor levélhez: http://club.csajokamotoron.hu/blog/...gi-naptar-projekt-2012-csajokamotoron-hu.html

Afrad írta:

Néha még én is elcsodálkozok magamon, hogy milyen lettem, és hogy az extrém dolgok az életemben, gyakorlatilag lázongások a vakság ellen, meg azért az is benne van, hogy na majd én jól megmutatom mindenkinek, hogy pokolba a sztereotípiákkal, tessék itt vagyok én, és még vakon is teljesebb életet élek, mint az átlag emberek, akik folyamatosan mókuskerékben élnek, és nem mernek kilépni belőle, mert azt ismerik, azt vélik biztonságosnak. Szerencsére van haszna az örökké lázadó természetemnek, mert nem egy sorstársam felébresztettem a vegetálásból, sőt, szerencsére sok egészséges emberhez is eljutott a hírem, akik azzal kerestek fel, hogy csak miattam nem problémáznak már a mindennapi gondokon, és hogy teljesen megváltoztattam az életüket, felszabadítottam őket. Éppen ezért természetgyógyász barátnőm, akit országszerte hívnak előadásokat tartani, jövő évben magával akar vinni, hogy meséljek egy kicsit az embereknek, gondolkodjanak csak el egy kicsit a dolgokon...
Egyébként tetszik az idézeted! Hasonló személyiség vagyok én is, átgyalogolok az akadályokon, és mindig elérem a célom

Kattints a kibontásához...

A legjobbkor, épp most süppedek bele a saját kis szomorú életembe.. Érzem, hogy nekünk ötödikén le kell ülni beszélgetni, és most nekem van rád szükségem (aztán persze cserélhetünk szerepet)

Naptárfotózási útmutató: http://club.csajokamotoron.hu/blog/mina/1798-naptarfotozasi-utmutato-es-informaciok.html Birge, könnyű befordulni, csak nem érdemes!