Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Állás, Munka

De van! az enyém ilyen... 8-16:30 szigorúan! diploma kötelező, kötélidegzet és vastag arc ajánlott... (némelyik nálam hibádzik...)
Idegtépően alulképzett emberek fogják megmondani, mit hogyan csinálj, miközben gőzük sincs, mit kellene tudnod a papírod birtokában...
ehh... (persze próbálkoznak, és persze igyekeznek ők is, és persze nagyon rugdosva vannak felülről, és sok sz..t felfognak felettünk, de akkor is! )
Igencsak MazoPista alkat, aki ide merészel jelentkezni...

Még mindig nem eléggé: olyan munkahely, ahol a munkaidőnek meghirdetett időben vége van, olyan nem létezik.;)
 
Erről a diploma szűrőről az jutott eszembe amikor jelentkeztem pár helyre sofőrnek, az egyik helyen egy fejvadász cégnél a manager aki kérdezett azt sem tudta, hogy a jogsiba beütött kategóriák mit jelentenek!!!!
Egy másik helyen meg kellett darukezelői vizsga de az nekem nem volt de azt mondta a fickó, hogy majd megtanulom menet közben a daru kezelését! :eek:
Amikor leérettségiztem munka mellett esti iskolában akkor még jelentett az is valamit, gondoltam hátha könnyebb lesz rendes munkát találni.
Hát nem!
Azóta meg a diplomások nyomulnak, de diplomázni nem fogok mert nem tanítanak olyant ami engem érdekelne!
Rengeteg irodába járok futárként és néhol hozzám képest is nagyon buta emberek dolgoznak vezető beosztásban csak azért rokonuk valaki, ez főleg az állami szektorra igaz.
 
Ha már a diplomások szurkálásánál tartunk, és olvasási hiányosságaikkal példálózunk: az álláshirdetésben felsőfokú végzettség szerepel. Ez nem egyenlő a diplomával.

Csak úgy mellesleg a margóra:)
 
Most írta a Facén egy ismerős, hogy kéne neki egy ember, akinek jól jönne kis mellékes, könyváruház adatbázisát kéne feltölteni.
Ami szükséges: jo magyar helyesírás és akarat a melóhoz (számítógép és net)

Többet nem tudok, Őt keressétek: https://www.facebook.com/timea.webwall
 
Két családhoz keresnek bébisszitert:

Az egyik család a 14. kerületben, a másik a 19. ker. Wekerle telepen lakik. A gyermekek mindkét családnál 6-8 év körüliek. Főleg esténként és néha hétvégén lenne szükség egy segítőre, aki vigyáz a gyerekekre mindkét családnál. Fontos, hogy egy megbízható és aranyos bébiszitter legyen (lehetőleg jógás - de ez azért nem kizáró ok).

Ha ismertek olyat, aki szívesen vállal ilyen jellegű munkát, akkor legyetek kedvesek a titulek@digikabel.hu email címre írjatok!

Nagyon köszönöm!
S. Andi
 
Kedves ismerőseim!
Ha valaki tud valami munkaféleséget egy tehetséges, fiatal lánynak, akár átmenetit, alkalmit is, szóljon!
(Nem nekem kell.)
Rádiós, újságíró, hostess, reklámszövegíró, HRes tapasztalattal, meg amúgy minden volt már, csak akasztott ember nem, értitek. Árkot ugrik, gombot varr, pengét nyel, betonoz, satöbbi, sokminden érdekli:)
Idióta haverjaim házassági ajánlataikkal kíméljenek, köszipuszi!

Egy hét leforgása alatt két szövegíróval mondattak fel a cégnél, egyikük ráadásul azonnal távozott, ki sem fizetik.
Három ember helyett dolgozom, :hura:!
(nem sokáig, hamarosan én is megnézem a lapátot...)
 
Fejlemények (ha netán érdekelne valakit): álláskeresésbe kezdtem és olyan ügyibügyi voltam, hogy kettőt is találtam egy napon, pontosabban az egyiket én, a másik meg engem talált meg; mit ad isten, mindkettő álommeló. Az egyik kaland, szeretemmunka sok pénzzel, bár hidegben, az utcán kell csinálni (idegenvezető, nem k**va), ráérő szabadidővel, amit az álmaimra fordíthatnék.
Picit tartok tőle, amolyan "túl szép, hogy igaz legyen", főleg, ha a fizetést is nézem.
A másik álommunkahely, ahova már régóta szeretnék teljes állásban bekerülni, kevesebb pénz de az biztosan, full-time elfoglaltság, jófej társaság.

Ilyen az én formám.

(nagyjából már tudom, melyiket választom, csak még nyafogok egy kicsit. Ja, és fenti szigorúan titok, maradjon a fórum falai közt!)
 
Komolyan mondom, ha meghallom azt a szót, hogy munkaerő toborzó, közvetítő, fejvadász, kiugrok az ablakon. Kérem szépen mondja már meg nekem valaki, hogy mitől tud többet egy diplomás a padból kiesett, 0 munkatapasztalattal nem rendelkező, mint én majd egy 1 év multis, meg még 1,5 év kiscéges tapasztalattal, OKJ-s szarral de diploma nélkül? Komolyan kezd elegem lenni. A munkáltatóknak nem dolgozni akaró ambiciózus emberek kellenek, hanem papírral rendelkező droidok... Ma kaptam visszajelzést az egyik cégtől, ahova legalább a HR körig jutottam. Sajnos nem engem választottak. Indoklás: túl sok negatívumot említettem az előző munkahelyemről. Kérem szépen az őszinteségem ezzel honorálták. Át is teszem a jó tulajdonságaim közül a rosszak közé. Nem mintha tehetnék én arról, hogy a száraz tényeket közölve több volt a rossz mint a jó. Úgy látszik ez is egy szakma. Munkát találni. Lassan több időt töltök kereséssel mint tényleges munkával. Röhej.
 
Mily ismerős érzés, sok cég még válaszra sem méltat. Egy mondat emailben nem lehet olyan drága! Vagy csak az enyémet viszi ingyen a postás? ;)
 
Babulu, munkakeresés közben nem őszinteséget várnak, ez nem egy baráti kapcsolat. Ez egy hosszútávú üzlet, pénzről van szó, akár évekig tartó közös biznisz... Munkakeresés közben biza vállalkozói szemlélettel kell gondolkozni: a másik fejével egy kicsit, miért éri meg neki, hogy engem vegyen fel? Ezért van az, hogy az önéletrajzok mostanában féligazságokkal vannak tele. A pályakezdő valszeg fillérekért ment el, igények nélkül, ahogy mondod, betanítható droid módra, te meg már valamennyire ismered a dörgést, és vannak igényeid, amit lehet nem tudnának teljesíteni ők se. Rosszat mondani meg az előző munkahelyről nem túl jó fényt vet, mert rögtön arra gondol belőle a másik, hogy rólam is majd ilyeneket fog valamikor mondani valahol... Érdemes inkább olyanokat mondani a "miért ment el onnan?" kérdésre pl, hogy új kihívásokat keresek, kedvezőbb bérezést, más munkaidőbeosztást, stb stb... Mondhatsz rosszat, de csak finoman. Nem azt mondod, hogy kurva kevés pénzt adtak, hanem te keresel kedvezőbb bérezést, és érezteted, hogy ezért hajlandó vagy kissé megfeszülni is, mert ugye teszel lépéseket épp érte... Ez szimpatikus ha továbbgondolja a mondatodat. Ha továbbgondolja a kevés pénzt adtak fejtegetést, akkor az lehet az isten pénze se lenne egyébként elég, meg a fene tudja mekkorára értékeli ez magát és kezdhetjük betörni irányzat is... Amikor munkaerőt keres bárki is, nem küzdelmet akar venni magának, hanem segítséget. Ezért van az, hogy szimpatikus a jövendőbeli munkáltatónak, ha a jelentkező kicsit jobban érdeklődik a jövendőbeli feladatai iránt. Na ha már most érdekli, akkor valszeg később is rajta lesz a feladatokon, van benne lelkesedés.

Nálam van néhány bedolgozós ember, és az első szűrő az volt, hogy akit érdekel a dolog hívjon fel záros határidőn belül, majd kap még egy időpontot az első részletesebb telefonbeszélgetésre. (mert ha én könyörgök neki, hogy dolgozni kéne, az már régen rossz, és várhatóan ostorral kell majd hajtani ami meg nekem nem erősségem). Próbálj meg egy kicsit a másik oldal fejével gondolkozni, és tedd magad vonzóvá a feladatra. Egyébként ha viszont kérdezel a jövendőbeli munkalehetőségeidről, te is felállhatsz, hogy köszönöm nem kérem ezeket a feltételeket. Szolnokon amikor laktunk, elég sokáig kerestem melót. Akkoriban 26 e volt a mnélküli segély, és az ügyészségen (!) 24 e adtak volna a titkárságon egy irodavezetői álláson. Mondtam kösz fiúk, hát ezt azért nem és felálltam. Megállítottak, és megkérdezték mennyi lenne az annyi amit szeretnék , elmondtam, mire sajnálkozva mondták, hogy sajna annyi nem megy. Kicsit vacilláltam hogy leálljak-e alkudni, de aztán két nappal később találtam egy arab giroszosnál melót, és az majd másfélszer annyit fizetett mint ezek, szóval jobban jártam, még ha krumplit meg giroszt is kellett sütögetni, gépírás helyett. Hozománya a giroszos melónak, hogy azóta tudok baklavát és giroszt is sütni. Ilyen az élet.
 
Az is gond szerintem, hogy az ilyen fejvadász cégeknél a kérdező ember szerintem tök hülye, nem ért semmihez, gogléból olvassa ki, hogy melyik szakmánál mit kell kérdezni!
 
Ez is előfordul, ja...
Asszem ma elküldöm a kedves ügyfelet máshoz fotózni. Fél éve havonta felbukkan, kérdez igen furákat, hogy elhatározza magát egy portrésorozatra, majd lemonogatja az utolsó pillanatokban. Külföldi, felsővezető, angolul bizonytalan. (Mérnök, építész, ha így is tervez, nálunk hamarosan elég sok új ház fog összeomlani.) Szabadtéri sorozatot akar, tegnap újra megbeszéltünk egy időpontot hogy oké, akkor itt és ott, belinkeltem a helyszínt hová megyünk, nézze meg, tetszik-e, szuper, persze menjünk oda, előtte összefutunk. Hol találkozzunk? Blaha Lujza tér, autóval lehet parkolni, majd google maps belinkel. Jön a visszakérdezés: miért van ott ennyi autó? BAZMEG MERT AUTÓ PARKOLÓÓÓ. Nem szamárral fogunk odamenni, de még lóháton se, sőt, ezen az égövön tevék se honosak...
 
Mily ismerős érzés, sok cég még válaszra sem méltat. Egy mondat emailben nem lehet olyan drága! Vagy csak az enyémet viszi ingyen a postás? ;)

Lehet, hogy azért van, mert manapság, amikor éppen visszavezetnek minket a munka világába, egy meghirdetett állásra kb. 500-2000 jelentkező van. Egy-két hét alatt ennyi jelentkezés érkezik be (vagy be sem érkezik, mert megtelik az erre nyitott postafiók), és a hr-es képzésen nem tanítják, hogyan kell beállítani az automatikus választ;). De ha azt még meg is teszik, egyenként megválaszolni senki nem fogja a leveleket, az tuti. Én megtettem, amikor embert kerestünk, de nekem nem is jött csak kb. 200.
 
Komolyan mondom, ha meghallom azt a szót, hogy munkaerő toborzó, közvetítő, fejvadász, kiugrok az ablakon. Kérem szépen mondja már meg nekem valaki, hogy mitől tud többet egy diplomás a padból kiesett, 0 munkatapasztalattal nem rendelkező, mint én majd egy 1 év multis, meg még 1,5 év kiscéges tapasztalattal, OKJ-s szarral de diploma nélkül? Komolyan kezd elegem lenni. A munkáltatóknak nem dolgozni akaró ambiciózus emberek kellenek, hanem papírral rendelkező droidok... Ma kaptam visszajelzést az egyik cégtől, ahova legalább a HR körig jutottam. Sajnos nem engem választottak. Indoklás: túl sok negatívumot említettem az előző munkahelyemről. Kérem szépen az őszinteségem ezzel honorálták. Át is teszem a jó tulajdonságaim közül a rosszak közé. Nem mintha tehetnék én arról, hogy a száraz tényeket közölve több volt a rossz mint a jó. Úgy látszik ez is egy szakma. Munkát találni. Lassan több időt töltök kereséssel mint tényleges munkával. Röhej.

Szép az őszinteség, de nem kell túlzásba vinni. A cégnek automatikusan az ugrik be, hogy a., elégedetlen vagy mindennel és b., "jézus! mit fog majd rólunk mondani?"
Diplomácia, kérem szépen:)
 
Babulu, munkakeresés közben nem őszinteséget várnak, ez nem egy baráti kapcsolat. Ez egy hosszútávú üzlet, pénzről van szó, akár évekig tartó közös biznisz... Munkakeresés közben biza vállalkozói szemlélettel kell gondolkozni: a másik fejével egy kicsit, miért éri meg neki, hogy engem vegyen fel? Ezért van az, hogy az önéletrajzok mostanában féligazságokkal vannak tele. A pályakezdő valszeg fillérekért ment el, igények nélkül, ahogy mondod, betanítható droid módra, te meg már valamennyire ismered a dörgést, és vannak igényeid, amit lehet nem tudnának teljesíteni ők se. Rosszat mondani meg az előző munkahelyről nem túl jó fényt vet, mert rögtön arra gondol belőle a másik, hogy rólam is majd ilyeneket fog valamikor mondani valahol... Érdemes inkább olyanokat mondani a "miért ment el onnan?" kérdésre pl, hogy új kihívásokat keresek, kedvezőbb bérezést, más munkaidőbeosztást, stb stb... Mondhatsz rosszat, de csak finoman. Nem azt mondod, hogy kurva kevés pénzt adtak, hanem te keresel kedvezőbb bérezést, és érezteted, hogy ezért hajlandó vagy kissé megfeszülni is, mert ugye teszel lépéseket épp érte... Ez szimpatikus ha továbbgondolja a mondatodat. Ha továbbgondolja a kevés pénzt adtak fejtegetést, akkor az lehet az isten pénze se lenne egyébként elég, meg a fene tudja mekkorára értékeli ez magát és kezdhetjük betörni irányzat is... Amikor munkaerőt keres bárki is, nem küzdelmet akar venni magának, hanem segítséget. Ezért van az, hogy szimpatikus a jövendőbeli munkáltatónak, ha a jelentkező kicsit jobban érdeklődik a jövendőbeli feladatai iránt. Na ha már most érdekli, akkor valszeg később is rajta lesz a feladatokon, van benne lelkesedés.

Nálam van néhány bedolgozós ember, és az első szűrő az volt, hogy akit érdekel a dolog hívjon fel záros határidőn belül, majd kap még egy időpontot az első részletesebb telefonbeszélgetésre. (mert ha én könyörgök neki, hogy dolgozni kéne, az már régen rossz, és várhatóan ostorral kell majd hajtani ami meg nekem nem erősségem). Próbálj meg egy kicsit a másik oldal fejével gondolkozni, és tedd magad vonzóvá a feladatra. Egyébként ha viszont kérdezel a jövendőbeli munkalehetőségeidről, te is felállhatsz, hogy köszönöm nem kérem ezeket a feltételeket. Szolnokon amikor laktunk, elég sokáig kerestem melót. Akkoriban 26 e volt a mnélküli segély, és az ügyészségen (!) 24 e adtak volna a titkárságon egy irodavezetői álláson. Mondtam kösz fiúk, hát ezt azért nem és felálltam. Megállítottak, és megkérdezték mennyi lenne az annyi amit szeretnék , elmondtam, mire sajnálkozva mondták, hogy sajna annyi nem megy. Kicsit vacilláltam hogy leálljak-e alkudni, de aztán két nappal később találtam egy arab giroszosnál melót, és az majd másfélszer annyit fizetett mint ezek, szóval jobban jártam, még ha krumplit meg giroszt is kellett sütögetni, gépírás helyett. Hozománya a giroszos melónak, hogy azóta tudok baklavát és giroszt is sütni. Ilyen az élet.

Na, Mina szebben és gyorsabban összefoglalta, amit én csak odavakkantottam:)
Tényleg tudsz gyrost sütni;)?
 
Az a baj, hogy nem vagyok elég jó színész ahhoz, hogy hazudjak. Mellesleg nem első munkahely, hanem éppen a legutóbbi. És nem ilyeneket mondtam, hogy keveset fizettek. Hanem hogy magunktól kellett kitalálni mit és hogyan és hogy a kedves kollégák meg megtartották maguknak az infót. Hogy napi szinten kellett 5-6 különböző bankban ügyködni, különböző országokkal és nem kaptunk belőle oktatást, hogy mi merre hány méter. Hogy lépten-nyomon a képembe vágták, hogy nincs diplomám, de ők nagy kegyesen felvettek. Nem akarom magamat védeni, de csak a száraz tényeket közöltem. A többi munkahelyemről egy árva rosszat nem tudtam mondani. És nyilván ha ők alkalmaztak volna és ne adj isten elválnak útjaink nem fogok a következő helyen rosszat mondani róluk, még akkor sem ha kirúgtak volna, csak ha valóban rászolgálnak. Mindegy. Meg kell tanulnom egy szerepet és legalább addig jól játszani, amíg be nem kerülök. Csak ez a baromi nehéz nekem. Elhitetni olyat, ami nincs.
 
Hát babulu ebből egy hr-es tudod mit szűr le? "ez nem tudja kitalálni hogyan végezzen el egy rábízott feladatot!? Hát ennyi önállóság és kreativitás sincs benne?! , és a következő: " valószínűleg nem volt túl jó kapcsolata a kollégáival, tehát nem igazán tud csapatban dolgozni"... Az oktatás hiányolása meg: "na ez vagy állandóan tréningeken akarná lógatni a lábát, vag yegyszerűen nem tudja saját magát képezni".... Én tudom hogy milyen szar ha nem kapsz infót, hogy utálatos ha nem mondják meg hogyan csináld, aztán meg basztatnak hogy nem így kellett volna, de egy hr-es sajnos a szavaidból ezeket venné ki. És szerintem lehet még rosszabbat is.... :(
Kitartás, az interjún sok-sok mosoly, és lelkesedés kell, meg akár benyöghetsz egy olyat is, hogy szeretnéd te megcsinálni a diplomát, csak ahhoz szükséged van egy biztos anyagi háttérre, amit pont az a munkahely tudna megteremteni számodra.... :) Ha nagyon nem tudsz hazudni, el kell kezdeni gyakorolni. :) (eleinte csak elhallgatni apróságokat, figyelni az embereket, észrevették-e vagy sem. Nem kell tényleg hazudnod, de érdemes a környezeteden tesztelni, gyakorolni, és aztán lehet aprókat füllenteni. Igazából jó játék, persze utána megmondhatod hogy nem is, hülyeségeket beszéltél, de legalább gyakoroltad, hogyan kell póker arccal hazudni :D ) Hozzáteszem, habár volt már hogy azt mondták jól csinálom. és néha az ironizálásom sem esik le az embereknek annyira poker-arccal mondom, de ettől még úúútálok hazudni.!!!!!!!!!!!!
 

Legújabb blogbejegyzések

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére