Blogbejegyzések megtekintése ebben a kategóriában: 52/2022

A két ünnep köze nyilván jövés-menéssel telt náluk is. Nemcsak a rokonokat, hanem néhány barátot is meglátogattunk. Így aztán még motort is láttam, ami nem volt letakarva és elásva a garázsban.

​

Talán a szezonramár ez is menni fog... talán.

Ez a hét nyilván a készülődéssel (majd az ünnepléssel) telt. Nehezített pálya, ugyanis a gyerekek már dec. 22-től itthon lábatlankodtak, így igen nehéz dolga volt a "Jézuskának", hogy megmaradjon a varázslat.

​

Azért szerencsére volt segítségem...

Briginek köszönhetően karácsonyi pletykapartit tartottunk az And Ride Garázsban. Látszik, hogy idén nem voltak Jancsizások, mindenki ki van éhezve egy kis csajos programra.

​

Amúgy nem is voltolyan hideg. A fűtés tökéletes, és a forró tea meg rengeteg süti szinén adott egy kis kalóriát. Remélem lesz még ilyen!

El sem hiszem, de egy év barlangban üldögélés után visszakaptam végre az irodámat. Újra fehér a fal!

​

Az úgy volt, hogy tavaly októberben már nem bírtam tovább, hogy a salétromtól lehullott a vakolat, és megkértem az uramat, hogy csináljon vele valamit. Ő nagy lelkesen - a gyerekek harthatós segítségével - le is verte a vakolatot, majd közölte, hogy meg kell várni, amíg kiszárad.

Erre egy év kellett. Azóta olyan volt, az irodám, mintha egy barlangban ülnék, tégláig csupasz és hömpölygött a pinceszag. Ja, a bútorok mind a szoba közepére voltak betolvam ezért ha a könyvespolcról vagy a másik asztal fiókjából kellett valami, netán takarítottam volna, át kellett vergődnöm a bútorokon.

Aztán valamikor októberben, az egy éves évforduló környékén kifurkálta és kinyomta Sikamurral, ami megakadályozza,hogy újra felázzon a fal, és nagy vonalakban felvakolta. Nem merte készre, mert azt akarta, hogy szép sima legyen a fal és nem bízott magában.

Aztán hívtam egy kőművest, aki visszavakolta.

De most végre eljött a pillanat, és az uram - aki valahányszor szóba jött a dolog, mindig elmondta, hogy utál festeni - nekiveselkedett és kiglettelte majd lefestette a felvakolt falat. Igaz, csak egy rétegben, és csak ezt az egy falat, mert közben ismét eszébe jutott, hogy utál festeni, úgyogy a megvásárolt festő felszerelést azonnal ki is dobta a kukába, nehogy még egyszer eszébe jusson festeni.

Jó, hát kicsit foltos, na... de úgyis a hátam mögött van. És az összefirkált meg tégláig levert verzióhoz képest ég és föld, szóval most élvezem az "új" irodámat. Meg az, hogy újra rend van és fris festékszag.

Tök jó,hogy a gyerekek is igénylik, hogy egyedül velük foglalkozzunk. Ezúttal a lányomnak sikerült rábeszélnie, hogy csak kettesben menjünk el bringázni.

​

Remélem, jövőre már mtorozni is el tudunk menni hosszabb útra!

Kissé elmaradtam a heti bloggal, de megpróbálom még idén bepótolni, hogy az idei győztesünknek, @Vickancs-nak azért ne legyen olyan könnyű a dolga, hogy teljesen egyedül menetel a cél felé.

(Tavaly is ő volt a nyertes meg tavaly előtt is. Azelőtt még voltak kitartó kihívói.)

Szóval ezen a héten volt a születésnapom. Meglepő, de idén nem volt annyira megrázó, mint tavaly a kerek számnál, amit nem ejtünk ki a szánkon.

​

Tortát is kaptam. Mondjuk a parfétorta elég indokolatlan november végén, de a gyerekek ezt kértek. Hogy én mit szeretnék, az természetesen smafu.

Az, hogy beköszöntött a rossz idő, még nem jelenti azt, hogy megállt a motoros élet. Szerencsére Briginek van egy jó kis garázsa, ahol lehet találkozni akkor is, amikor nincs nyitva a Jancsi büfé vagy más szabadtéri vendéglátó hely.

​

Szóval úgy döntöttünk, hogy havonta egyszer összejövük az And Ride Garage-ban, hogy kibeszéljük, mi történt a közelmúltban, vagy álmodozzunk a jövő évi programokról. Az első alkalommal, november 8-án 10-en voltunk... vagy 11-en, mert melegváltásban cserélődtünk, ahogy közeledett a gyerekfektetési idő.

Legközelebb december 13-án leszünk a Garázsban csak csajok, szóval ha ki vagy éhezve egy kis dumálásra, akkor már most írd fel a naptáradba!

Őszintén szólva már években tudom mérni, hogy mikor voltam utoljára a Devils motoros klub klubházában, pedig régen minden szerdán ott voltunk. Hát most megtört a jég, lepasszoltuk a gyerekeket és elmentünk egy kicsit szocializálódni a férjemmel.

​

Most az köpött a levesünkbe, hogy a férjem hideg vízben fürdött (hidegterápiával akarta megerősíteni az immunrendszerét), és megfázott a tüdeje, szóval hamar lekoccoltunk.Pedig szívesen roptam volna egyet végre. Na majd legközelebb.

Amúgy egy rövid videó is készült a hangulatról:

És ha már ott vagy, akkor iratkozz is fel a YouTube csatornára! ​

Annyira közhely olyanokat mondani, hogy "de hát még csak most született", de amúgy tényleg ilyen érzés... Hihetetlen, hogy már kamaszodik, mikor nemrég még csak a hasamban fickándozott. Már nem nagyon férne vissza. Mindig azon röhögünk, hogy a gyerekek olyanok, mint a gilisztakonzerv. ha egyszer kibújt, már sosem fér vissza.

​

Amúgy minden vágya egy okostelefon volt, és minden ellenérzésem ellenére megkapta. Egyelőre nagyon rendesen betartja a szabályokat.

Már egy éve állt az irodám lebontott fallal, mert felázott a pince felől. Ki kellett száradnia. Most elkezdődött a javítás.

​

Azért én még mindig nem látom a végét...

Ezen a héten semmi említésre méltó fénykép nem készült. Hacsak az nem, hogy a hidegre való tekintettel új sapkák érkeztek az áruházba.

​

Fenn vannak a CsamShopban is, válogassatok bátran!

Na így sem sűrűn láttok engem. Bőr kezes-lábas, sportmotor... Jó kis kaland volt, de maradok a túramotornál.

​

Itt írtam többet a csak csajos pályázásról.

Ja, jut eszembe: elkészült életem első szemes képe bukósisakban. Már ezért megérte kipróbálni a pályázást és a pályamotoros öltözéket.

​

Már régóta meg akartam hallgatni @MoncA előadását a nyári túrájáról. A Facebookon is követem a kalandjait, de így egyben, élőben sokkal élvezetesebb volt az előadás az And Ride Garage-ban.

​

A farkasos rész pedig tök para. Na ezrért (is) nem merek elindulni egyedül egy hosszabb motoros túrára.

Van ez a buli minden évben Hódmezővásárhelyen, amikor megünnepeljük Misit és közben mindenféle hasznos és haszontalan dolgokat csinálunk. Én például alig találtam el az agyaggalambokat, ami itt oklevelet ért.

​

A hangulatot nem adja vissza a videó, amit csináltam, de azért valami csak látszik belőle, hogy miről is volt szó. Ráadásul egy csomó csajjal találkoztam, akikre nem is számítottam, szóval jó kis buli kerekedett belőle.

​

Ahogy az az iskolakezdéskor lenni szokott, ezen a héten hozzám is elért az első iskolai vírus.. vagy ki tudja miféle felső légúti takony. Azért az élet nem áll meg...

​

A gyerekek programjai az elsők, egy Balázs Klári, Korda Gyuri koncert belefért az esőben szombaton, vasárnap pedig táncfellépésen voltunk. Már csak a végére értünk oda Lőrinci piacon megrendezett börzére, amerikai autós és Hot Rod találkozóra. Azért jó volt látni az ismerős arcokat, még ha ilyen rövid időre is.