Bár a tervek szerint jövő héten találkozok Deasy-vel, azért mégis bemásolok pár gondolatot Feldmár András Szégyen és Szeretet című könyvéből...csakúgy...mert eszembe jutott.
„szerintem ha egyszer megszégyenít valaki minket, akkor valamit nagyon gyorsan megtanulunk: azt, hogy úgy éljünk, hogy ne szégyeníthessen meg senki. Szerintem ebből ered az a tudatállapot, amelyben elbújunk. Ha senki nem lát, ha jól el tudok bújni, akkor senki nem tud megtámadni. Egy életen keresztül bujkálhatok azért, mert megszégyenítettek. Sajnos ha sikerül láthatatlanná válnom igaz megúszom a szégyent, de elkerülöm a szeretetet is.”
„A szégyennek a másik oldalán van a büszkeség vagy az önbecsülés. Ez nemcsak a pszichében létezik, hanem valamiféle szocális dolog. Ha valakivel kapcsolatban vagyok, aki tiszteletreméltó, akit becsülnek, akkor nekem sem kell szégyellnem magam. Tehát fertőző a becsület és fertőző a szégyen. Mert ha kapcsolatban vagyok valakivel, akiről az tartják, hogy szégyellnie kellene magát, akkor megfertőződöm az ő szégyenével”
„Mi haszna a szégyennek? Szerintem semmi. Jó az a pillanat, amikor valaki elér oda, hogy elhatározza, nem engedi meg hogy bárki is megszégyenítse. Szerintem senkinek sincs joga ahhoz, hogy mást megszégyenítsen…hogyha pedig engem valaki megszégyenít, azt nem lehet megjavítani. Akkor bosszút fogok állni… Jobbik esetben elhatározza, hogy majd ő megmutatja neki..”
„Hogy én megszégyenítenék-e valaki mást? Hát én nem szégyenítenék meg senkit…De az, aki megszégyenít valakit, szerintem azért teszi, mert őt is megszégyenítették, és ő csak továbbadja. Szerintem nagyon nehéz nem tenni másokkal azt, amit velünk tettek.”
„van egyfajta szégyen… pl mikor egy társaságban egy jelen nem lévő emberről olyanokat mondok el, amitől ő megszégyenülne, ami őt zavarba hozná vagy megalázó lenne számára, végül én szégyenülök meg, mert másról ilyent mondtam, tehát magam előtt fogom szégyellni magam.”
„Suzuki módszerének lényege, hogy mindig csak azt kell a gyerekek említeni, amit jól csinál. Az igazat kell mondani, de kell valamit találni amit a gyerek tökéletesen csinál”
„Ha én valakit szeretek, akkor biztos nem fogom őt megszégyeníteni. Mert a szeretet egyik alapvetése az, hogy tudnálak bántani, de nem foglak.”
„a szeretet engedi hogy a másik legyen. Óvatosan ,törődve, vigyázva, de a szeretet csak azt akarja hogy a másik legyen úgy, ahogy van. Hogy lehessen az, aki. A szeretet nem kíván semmit. Még azt sem hogy viszontszeressenek. A szeretet a szabadságból ered. Hogyha én azt gondolom, hogy szeretnem kell valakit, akkor nem is tudom szeretni. Ha azt akarod hogy senki ne szeressen téged, akkor követelned kell, hogy szeressenek… A szeretet örül a másiknak úgy, ahogy a másik van. Kritika nélkül, nem várva, hogy a másik változzék olyanná, amilyet én szeretnék, azt képzelve milyen jó lenne a másiknak is…”
„…ez egy olyan pillanat amikor megszégyeníthettem volna, de kíváncsiságom mindig erősebb mint az előítéleteim.”
„…De az ember mindig attól fél, hogy ha komolyan veszi a vágyait, akkor egyedül lesz. Pedig soha nem késő.”