Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Nincs nő, nincs sírás

Legnagyobb hibája legyen a mostani nőmnek, hogy a műkörmének a gombos nadrág jön be;) Hány olyan férfitársam van, akinek a slicce táján se járt má női kéz mióta:cool:
A cseber hálisten a múltté, veder meg nincs, csak egy kis női para, aminek az okozásába azé bejátszott a néhány hónap másodikság, szóval az én saram. A kárpótláson dogozok épp:) Gyerek és családellenes se vagyok, ellenkezőleg, az voltam, és épp tőle kaptam vissza inkább a bizodalmam, hogy van újrakezdés, csak akarni kell.
Babulu írta:
Hm Vasember, tényleg ne vedd bántásnak, de azt hiszem semmi se jó a mostani bnődnek :( Sajnos vannak ilyenek, és az ilyenek rontják el az alapból normális pasikat és válnak tőlük gyerek és családellenessé :(
Kattints a kibontásához...

Yama750 írta:
Vasember a leírások alapján cseberből vederbe léphetett... Egyik csajnak se jó semmi.
Kattints a kibontásához...
 
Műkörömmel minden szar :D Én nem a köröm szempontjából írtam, hogy éljen a zpzár, mert nekem a saját körmömet is párszor már leszakította félig-meddig, ha beakadt. Csupán csak praktikusság :D

Akkor mondjátok meg kedves férfiak, hogy miért nem akar a mostani 25-30-as korosztály gyereket/családot/elkötelezettséget? Mert fél, hogy pelenkát kell venni és nem egy új csili vili valamit a motorjára, autójába, kinek mi van?

Egyik ismerősöméknél van az a rendszer, hogy együtt élnek, nincsenek összeházasodva, van közös gyerek (a pasinak egyébként még sok más országban korábbi anyáktól) és laza a kapcsolat, olyannyira, hogy a pasi azt csinál, amit akar, csak a nő ne tudjon róla. Érdekes felfogás...
 
Mer a gyerek, család felelősség, amit nem akar a legtöbbja vállalni. Nehéz is egyébként, tény.
Az ismerősök esetére az érdekes az nem épp a leghelyesebb szó. Gyáva, kényelmes szar alak az ilyen, aki döglődik benne a nyilvánvalóan nem működő valamibe, mer fél lépni. Így van aki mos, főz rá végülis, és mégse egy albérlet házinénivel. Kinek mit jelent a társ fogalma, ugye.

Babulu írta:
Akkor mondjátok meg kedves férfiak, hogy miért nem akar a mostani 25-30-as korosztály gyereket/családot/elkötelezettséget? Mert fél, hogy pelenkát kell venni és nem egy új csili vili valamit a motorjára, autójába, kinek mi van?

Egyik ismerősöméknél van az a rendszer, hogy együtt élnek, nincsenek összeházasodva, van közös gyerek (a pasinak egyébként még sok más országban korábbi anyáktól) és laza a kapcsolat, olyannyira, hogy a pasi azt csinál, amit akar, csak a nő ne tudjon róla. Érdekes felfogás...
Kattints a kibontásához...
 
Babulu írta:
Akkor mondjátok meg kedves férfiak, hogy miért nem akar a mostani 25-30-as korosztály gyereket/családot/elkötelezettséget? Mert fél, hogy pelenkát kell venni és nem egy új csili vili valamit a motorjára, autójába, kinek mi van?

Egyik ismerősöméknél van az a rendszer, hogy együtt élnek, nincsenek összeházasodva, van közös gyerek (a pasinak egyébként még sok más országban korábbi anyáktól) és laza a kapcsolat, olyannyira, hogy a pasi azt csinál, amit akar, csak a nő ne tudjon róla. Érdekes felfogás...
Kattints a kibontásához...
Nálunk például minden fordítva van: nemtávirat három gyereket akar, én egyet sem, ő rendes, én rendetlen, ő tud főzni, én béna vagyok...

Akkor én vagyok a pasi?
 
Tété, te egy perverz vagy. Van egy kis műanyag tölcsérszerű izé, amivel a lányok is tudnak állva pisilni. Na most jobb? :D
 
Szerintem sok nő se akar mostanában gyereket ebből a korosztályból,talán a férfiak hozzáállása,talán a világ változásának köszönhetően.Sokaktól azt hallom,hogy ráérek még,majd ha meglesz mindenünk,meg ilyenek.Valahol igazuk is van,de a gyerekhez nem kell feltétlenül egzisztencia,csak egy jó társ és megy minden.De mikor azt látod,hogy fontosabb,hogy meglegyen egy autó,egy motor,egy ház,egy plazmatévé,egy milliós konyha,akkor szerintem ezek csak kifogások.A fogyasztói társadalom beléjük nevelte,hogy ha nincs meg "mindened",akkor te kevesebb vagy,neked ezek meg kell,hogy legyenek.Pedig hülyeség szerintem.
 
fneildi írta:
Szerintem sok nő se akar mostanában gyereket ebből a korosztályból,talán a férfiak hozzáállása,talán a világ változásának köszönhetően.Sokaktól azt hallom,hogy ráérek még,majd ha meglesz mindenünk,meg ilyenek.Valahol igazuk is van,de a gyerekhez nem kell feltétlenül egzisztencia,csak egy jó társ és megy minden.De mikor azt látod,hogy fontosabb,hogy meglegyen egy autó,egy motor,egy ház,egy plazmatévé,egy milliós konyha,akkor szerintem ezek csak kifogások.A fogyasztói társadalom beléjük nevelte,hogy ha nincs meg "mindened",akkor te kevesebb vagy,neked ezek meg kell,hogy legyenek.Pedig hülyeség szerintem.
Kattints a kibontásához...


Igen, igen sajnos egyet kell értsek :( Pedig minket is felneveltek plazma tévé meg autó meg motor nélkül (ahol volt az kivétel, ami erősíti a szabályt :))
Nálunk már ott megbukik a dolog, hogy a Drága nem akarna elszakadni otthonról, mert akkor ott marad a nagy ház a szülőknek és minek... Én meg nem szívesen költöznék ki pestről, plusz egy órára, mikor ő is itt dolgozik és csak áll a dugóba reggel, én is itt fogok remélhetőleg. Kényelmesebb lenne itt. De ha ezen túllendülnénk, és neadjisten össze is költöznénk, hát a család gyerek téma valahogy mindig kényes. Én tudom, hogy ő nem szeretne (bár már tett utalást, hogy ha ez meg az meglenne, akkor talán elgondolkodna) ő meg tudja, hogy én szeretnék. Na hát még nem jött el a sarkalatos pont, hogy ki enged a másiknak, ki dobja ki a másikat a különbözőség miatt. De könyörgöm, ha a mai világba az ember bizonyos dolgok megteremtésére vár, akkor abból nem lesz semmi... De tény, amíg fontosabb egy motoros ruha annál, hogy mi legyen a kaja (ez is túlzás, mert főznek rá, erre sincs gondja) akkor addig totál fölösleges beszélni bármiről is. Már az is megfordult a fejembe, hogy csak donornak felkérem, a többit intézem én :D
 
fneildi írta:
Szerintem sok nő se akar mostanában gyereket ebből a korosztályból,talán a férfiak hozzáállása,talán a világ változásának köszönhetően.Sokaktól azt hallom,hogy ráérek még,majd ha meglesz mindenünk,meg ilyenek.Valahol igazuk is van,de a gyerekhez nem kell feltétlenül egzisztencia,csak egy jó társ és megy minden.De mikor azt látod,hogy fontosabb,hogy meglegyen egy autó,egy motor,egy ház,egy plazmatévé,egy milliós konyha,akkor szerintem ezek csak kifogások.A fogyasztói társadalom beléjük nevelte,hogy ha nincs meg "mindened",akkor te kevesebb vagy,neked ezek meg kell,hogy legyenek.Pedig hülyeség szerintem.
Kattints a kibontásához...
És ha valaki csak úgy egyszerűen nem szereti a gyerekeket? Mármint másé, rövidtávon aranyos, de azért nem szeretnék együttélni eggyel.
Azért egy minimális egzisztencia úgy gondolom, hogy nem árt, hiszen ha akarnék sem tudnék gyereket szülni jelenlegi fizetéseink mellett az egyszobás bérelt lakásunkba... (persze biológiailag tudnék, de nem látnám okos döntésnek)
 
Az első kételyed érthető, hidd el, sokan voltunk így ezzel. De azt is hidd el, olyan hihetetlen érzelmi töltést, örömöt, boldogságot és szeretetet tapasztalsz meg a saját gyerekkel, amiről nem is álmodtál (többen vagyunk nem gügyögős/olvadós fajták;)).
A pénz már nézőpont kérdése, de pont olyan, mint az idő: arra van, amire igazán akarod, hogy legyen. Babakelengyét összeállíthatsz nyolcvanezerből és nyolcszázezerből is. A bérlakás talán visszatart, de a világ legnagyobb részében a családok nem saját tulajdonban élik le az életüket, hanem bérlakásokban. És azoknak a tulajdonosoknak sem sokkal könnyebb, aki 40 ezres törlesztőrészlettel vett fel hitelt a saját lakásra, és most 110-et kell fizetnie. Minden prioritás kérdése az életben - a faj fenntartása is. Kérdés: vállaljuk-e ezt a kötelezettséget (minden téren korlátozás), vagy a saját jólétünk és kényelmünk fontosabb ennél a feladatnál? Hozzáteszem: elképzelhetetlen mennyiségű pozitív töltést ad a családba a gyermek!
 
birge még változhat benned ez a gyerekkérdés, Babulu a párodban is, mert még fiatalok vagytok/vagyunk, és sok mindent máshogy látunk a 20-as évek elején, mint majd a 30-as elején fogunk. Szerintem.
Úgy tűnik engem egy viszonylag kifejlett példánnyal hozott össze a sors ilyen téren (is). Múltkor rendesen megijesztett...
Kint voltunk Tapolcán sétálni meg kajálni, és jöttek ilyen kis emos helyimenők a sokszázezres használhatatlan majomköszörű bringákkal, és mondtam hogy na az én gyerekem tuti nem lesz ilyen elkényeztett pöcs és nem fog ilyenekkel rohangálni. Erre Ádám halál nyugodtan megszólalt, hogy nem, rendes biciklit fog kapni :)

Ja és ugyan még nekem sincs gyerekem, de Ádám keresztlányával elég sokat szoktam játszani, és nagyon durva, hogy mennyi olyan dolgot szabadít fel belőled egy kisgyerek, amiről te azt hitted nem vagy rá képes. Szerintem még a legkeményebb emberből is képesek két lábon járó bohócot csinálni (jó értelembe) és rengeteg érzelem és szeretet szorul egy gyerekbe.
 
Utoljára módosítva:
Brigó írta:
Az első kételyed érthető, hidd el, sokan voltunk így ezzel. De azt is hidd el, olyan hihetetlen érzelmi töltést, örömöt, boldogságot és szeretetet tapasztalsz meg a saját gyerekkel, amiről nem is álmodtál (többen vagyunk nem gügyögős/olvadós fajták;)).
A pénz már nézőpont kérdése, de pont olyan, mint az idő: arra van, amire igazán akarod, hogy legyen. Babakelengyét összeállíthatsz nyolcvanezerből és nyolcszázezerből is. A bérlakás talán visszatart, de a világ legnagyobb részében a családok nem saját tulajdonban élik le az életüket, hanem bérlakásokban. És azoknak a tulajdonosoknak sem sokkal könnyebb, aki 40 ezres törlesztőrészlettel vett fel hitelt a saját lakásra, és most 110-et kell fizetnie. Minden prioritás kérdése az életben - a faj fenntartása is. Kérdés: vállaljuk-e ezt a kötelezettséget (minden téren korlátozás), vagy a saját jólétünk és kényelmünk fontosabb ennél a feladatnál? Hozzáteszem: elképzelhetetlen mennyiségű pozitív töltést ad a családba a gyermek!
Kattints a kibontásához...

Teljesen egyetértek veled, de ezt a fajta érett hozzáálást az idő hozza meg általában, nagyon ritka, hogy valaki alapból így álljon ehhez a kérdéshez. A férfiak esetében pedig ez - ha lehet - még inkább kitolódik szerintem.
 
Picar írta:
birge még változhat benned ez a gyerekkérdés, Babulu a párodban is, mert még fiatalok vagytok/vagyunk, és sok mindent máshogy látunk a 20-as évek elején, mint majd a 30-as elején fogunk. Szerintem.
Úgy tűnik engem egy viszonylag kifejlett példánnyal hozott össze a sors ilyen téren (is). Múltkor rendesen megijesztett...
Kint voltunk Tapolcán sétálni meg kajálni, és jöttek ilyen kis emos helyimenők a sokszázezres használhatatlan majomköszörű bringákkal, és mondtam hogy na az én gyerekem tuti nem lesz ilyen elkényeztett pöcs és nem fog ilyenekkel rohangálni. Erre Ádám halál nyugodtan megszólalt, hogy nem, rendes biciklit fog kapni :)

Ja és ugyan még nekem sincs gyerekem, de Ádám keresztlányával elég sokat szoktam játszani, és nagyon durva, hogy mennyi olyan dolgot szabadít fel belőled egy kisgyerek, amiről te azt hitted nem vagy rá képes. Szerintem még a legkeményebb emberből is képesek két lábon járó bohócot csinálni (jó értelembe) és rengeteg érzelem és szeretet szorul egy gyerekbe.
Kattints a kibontásához...

:hura::hura:
 
holdviola írta:
Teljesen egyetértek veled, de ezt a fajta érett hozzáálást az idő hozza meg általában, nagyon ritka, hogy valaki alapból így álljon ehhez a kérdéshez. A férfiak esetében pedig ez - ha lehet - még inkább kitolódik szerintem.
Kattints a kibontásához...

Kedves vagy, és az igaz, hogy 28 éves koromig én sem tudtam elképzelni, hogy családot alapítsak valakivel. Túl voltam egy váláson, és sok futó, élvezetes kapcsolaton;), amikor egy este magamba kérdeztem, hogy lesz-e, legyen-e valaha gyerekem. Elég hamar megérkezett a válasz: kettő, 30 éves koromban az első. Elég valószínűtlennek tűnt az egész, és még 29 évesen sem volt apa-jelölt a láthatáron. A lányom január végén született abban az évben, amelynek májusában betöltöttem a harmincat. Lehet, hogy az ember mégis higgyen magának?:)
Szerintem próbáld ki!
 
A válaszadáshoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Insta360 Black Friday sale

Legújabb blogbejegyzések

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére