Miért éri meg csülkös bablevest főzni egyszemélyre, amikor aznap nem is jön az ember(lányának) a pasija?????
Na ezért:
:jo
Na ezért:
:jo
naon aranyosak
nálunk az a gond h apu semilyen állatot nem enged beszerezni ami a házban él
Az én első patkányom, Jerry például bugyifetisiszta volt; imádott belógni a fehérneműsfiókomba (van rajta egy rés, amin bőven befért) és szanaszét rágni mindent, amit elért. Meg egyszer megette a fél házifeladatomat is, de a tanárok elcsépelt szövegnek tartották, és nem hittek nekem.
Nyuff.. Akarok egyet! Később besötétednek, ugye?
P
pappmónika
Vendég
Macs! Az ivartalanítás kb 5 perc, és házhoz jön a doki, el sem kell vinned otthonról. Teljes altatásban csinálja. Én is nagyon sajnáltam, de hát választanom kellett. Az első bagzásos időben olyan hülyén viselkedett, kifutkozott majdnem az autó ütötte el... és úgy gondoltam, hogy nem várom meg hogy elüsse valami. Azóta tényleg egészen más, simulékonyabb lett, és nem csavarog annyit.
ja, amikor felébredt az alatatásból, akkor kóválygott egy kicsit, de másnap reggel már sorbanállt a tákjánál a reggeliért, szóval a régi volt.:jo
L
lököttke
Vendég
De édik
Nálunk is volt téma hogy vadász görényt tartsunk, és még motoron is magunkal tudánk vinni. De párom semilyen állatot nem akar
Bendzso
Gyalog
Én ezt a kutyát mentem örökbe fogadnám annyira édeeees!!!!! 
Lol.. de hülye feje van szegénynek
Ez csak egy kép egy vicces állati fotókat tartalmazó weblapról.
Innen:
http://www.darkroastedblend.com/2008/05/funny-animals-part-11.html
Innen:
http://www.darkroastedblend.com/2008/05/funny-animals-part-11.html
Akkor rajta,ki állít meg!!
Laboros beaglek - Ajtó az életre
A gazdára váró laboros beaglek olyan tenyészetekben látják meg a napvilágot, ahol sorsuk már akkor eldől, mikor kis szemeiket még ki sem nyitották. Ők már akkor kísérleti célra tenyésztett állatok s kb. féléves koruk után különböző kutatóintézetekbe kerülnek. A mi beagle-jeink, akik számára gazdát keresünk, közülük kerülnek ki. Miután részt vettek valamilyen kísérletben, s azt szerencsésen túlélték, illetve nem járt boncolással, a törvény pedig tiltja újbóli felhasználásukat, itt következik a mi feladatunk, s mindazoké az állatbarátoké, akik úgy döntenek, hogy közülük választanak társat maguknak. Ne pillanatnyi fellángolástól vezérelve, patetikus töltéssel vágjunk neki a feladatnak, mert a mindennapok, a kezdeti hetek, hónapok nehezek lehetnek! Elszánt állatbarátok türelme és szeretete segítheti át ezeket a kis jövevényeket az igazi világba. Ezúton is tisztelet és köszönet az eddig kikerült 22 beagle gazdájának!
A volt kísérleti kutyák semmit nem tudnak a külvilágról. Csak a tenyészet és a kutatóintézet zárt világát, körülményeit ismerik. Az udvar, a fű, a bokor, a póráz, a séta, a bútorok, a televízió, a kerítés, a járművek, folyó és folyópart, a macska, a ló és minden más - amelyek nekünk természetesek nekik csupa új információ. A családban való élet, a kizárólag nekik szánt törődés, az önmagáért való simogatás csak kijutásuk után lesz része mindennapjaiknak. Kezdetben el sem hiszik talán, hogy ilyesmi létezik! A szobatisztaság az intézetben nem követelmény, így ezt kint bizony meg kell tanulniuk, hosszú, türelemmel és szeretettel végzett szoktatás hozhat eredményt. A számukra új, ismeretlen környezet megijesztheti őket, kezdeti félénkségüket ez a kezdet hosszú is lehet! el kell nézni nekik és segíteni oldódásukat. A frissen kikerülő kis beaglek nem rendelkeznek tapasztalatokkal, így nagyon kell rájuk vigyázni. Kezdetben mindenképpen a benti tartás ajánlatos, szépen, türelemmel együtt kell felfedezni az udvart, megismerni a tágabb környezetet.
Mivel kíváncsiságuk könnyen felébred, ugyanakkor a kinti közlekedés teljesen ismeretlen számukra, a sétáikat hosszú-hosszú ideig pórázon kell megtenni és a kapura (zárás!) annál nagyobb gonddal kell odafigyelni, mint ahogy egy normál körülmények között felnőtt, normál nevelést kapott kutyánál megszoktuk. Etetésükre azért kell külön figyelmet szentelni és fokozatosan átállítani őket az általunk választott kosztra, mert az intézetben esetleg éveken át egyféle száraztápot ettek, napi meghatározott mennyiséget. Emésztőrendszerük erre állt rá. Merő szeretetből nagy bajt okozhatunk a hirtelen váltással, vagy az érkezés napján adott nagy adag főtt hússal is. Akármennyire szívesen fogyasztja is új barátunk a változatosabb eledelt, óvatosan kell ahhoz hozzászoktatni a szervezetét. Tudni kell róluk, hogy kísérletben vettek részt. Minden új gazda ennek tudatában kell, hogy legyen és az örökbefogadáskor ezt mérlegelnie kell. A kísérlet megviselhette kutyánk szervezetét, így fel kell készülnünk arra is, hogy élete esetleg rövidebb lesz, mint azon fajtatársaié, akik normál tenyészetekben születtek s onnan gazdához kerültek. Ezt a legnehezebb tudomásul venni, de ez sajnos nem vitatható! Aki felelősséggel úgy dönt, hogy vállalja mindazt a feladatot, mely az intézetből megmenekült szerencsések örökbefogadásával, nevelésével jár, az egyik legnagyobb tettet hajtja végre, melyet az ember tehet: valakinek új életet ad, egy születésétől arra szinte esélytelennek esélyt.
Néhány szó a kijuttatásról
A mai napig nehéz. Előfordulhat, hogy hosszabb időn keresztül nem lesz kijutó beaglenk, várni kell rájuk és várni a jelentkező, örökbefogadó gazdiknak is. A várakozás alatt kijuttatás folyamata nem áll, hanem éppen akkor zajlik legnehezebb szakasza, melynek végén azért felnyílik a sorompó. Kérünk hát minden kedves állatbarátot, az ő kedvükért viselje türelemmel a jelentkezéstől az örökbefogadásig terjedő időszakot!
A gazdára váró laboros beaglek olyan tenyészetekben látják meg a napvilágot, ahol sorsuk már akkor eldől, mikor kis szemeiket még ki sem nyitották. Ők már akkor kísérleti célra tenyésztett állatok s kb. féléves koruk után különböző kutatóintézetekbe kerülnek. A mi beagle-jeink, akik számára gazdát keresünk, közülük kerülnek ki. Miután részt vettek valamilyen kísérletben, s azt szerencsésen túlélték, illetve nem járt boncolással, a törvény pedig tiltja újbóli felhasználásukat, itt következik a mi feladatunk, s mindazoké az állatbarátoké, akik úgy döntenek, hogy közülük választanak társat maguknak. Ne pillanatnyi fellángolástól vezérelve, patetikus töltéssel vágjunk neki a feladatnak, mert a mindennapok, a kezdeti hetek, hónapok nehezek lehetnek! Elszánt állatbarátok türelme és szeretete segítheti át ezeket a kis jövevényeket az igazi világba. Ezúton is tisztelet és köszönet az eddig kikerült 22 beagle gazdájának!
A volt kísérleti kutyák semmit nem tudnak a külvilágról. Csak a tenyészet és a kutatóintézet zárt világát, körülményeit ismerik. Az udvar, a fű, a bokor, a póráz, a séta, a bútorok, a televízió, a kerítés, a járművek, folyó és folyópart, a macska, a ló és minden más - amelyek nekünk természetesek nekik csupa új információ. A családban való élet, a kizárólag nekik szánt törődés, az önmagáért való simogatás csak kijutásuk után lesz része mindennapjaiknak. Kezdetben el sem hiszik talán, hogy ilyesmi létezik! A szobatisztaság az intézetben nem követelmény, így ezt kint bizony meg kell tanulniuk, hosszú, türelemmel és szeretettel végzett szoktatás hozhat eredményt. A számukra új, ismeretlen környezet megijesztheti őket, kezdeti félénkségüket ez a kezdet hosszú is lehet! el kell nézni nekik és segíteni oldódásukat. A frissen kikerülő kis beaglek nem rendelkeznek tapasztalatokkal, így nagyon kell rájuk vigyázni. Kezdetben mindenképpen a benti tartás ajánlatos, szépen, türelemmel együtt kell felfedezni az udvart, megismerni a tágabb környezetet.
Mivel kíváncsiságuk könnyen felébred, ugyanakkor a kinti közlekedés teljesen ismeretlen számukra, a sétáikat hosszú-hosszú ideig pórázon kell megtenni és a kapura (zárás!) annál nagyobb gonddal kell odafigyelni, mint ahogy egy normál körülmények között felnőtt, normál nevelést kapott kutyánál megszoktuk. Etetésükre azért kell külön figyelmet szentelni és fokozatosan átállítani őket az általunk választott kosztra, mert az intézetben esetleg éveken át egyféle száraztápot ettek, napi meghatározott mennyiséget. Emésztőrendszerük erre állt rá. Merő szeretetből nagy bajt okozhatunk a hirtelen váltással, vagy az érkezés napján adott nagy adag főtt hússal is. Akármennyire szívesen fogyasztja is új barátunk a változatosabb eledelt, óvatosan kell ahhoz hozzászoktatni a szervezetét. Tudni kell róluk, hogy kísérletben vettek részt. Minden új gazda ennek tudatában kell, hogy legyen és az örökbefogadáskor ezt mérlegelnie kell. A kísérlet megviselhette kutyánk szervezetét, így fel kell készülnünk arra is, hogy élete esetleg rövidebb lesz, mint azon fajtatársaié, akik normál tenyészetekben születtek s onnan gazdához kerültek. Ezt a legnehezebb tudomásul venni, de ez sajnos nem vitatható! Aki felelősséggel úgy dönt, hogy vállalja mindazt a feladatot, mely az intézetből megmenekült szerencsések örökbefogadásával, nevelésével jár, az egyik legnagyobb tettet hajtja végre, melyet az ember tehet: valakinek új életet ad, egy születésétől arra szinte esélytelennek esélyt.
Néhány szó a kijuttatásról
A mai napig nehéz. Előfordulhat, hogy hosszabb időn keresztül nem lesz kijutó beaglenk, várni kell rájuk és várni a jelentkező, örökbefogadó gazdiknak is. A várakozás alatt kijuttatás folyamata nem áll, hanem éppen akkor zajlik legnehezebb szakasza, melynek végén azért felnyílik a sorompó. Kérünk hát minden kedves állatbarátot, az ő kedvükért viselje türelemmel a jelentkezéstől az örökbefogadásig terjedő időszakot!
Írtam Birgem, írd meg hol lehet hozzájutni egy laboros leány beaglehez és én leszek a gazdája. Komolyan.
Komolyan.
Azt hiszem, a veszprémi állatvédők foglalkoznak ilyenekkel, de még nyomozok utána.Írtam Birgem, írd meg hol lehet hozzájutni egy laboros leány beaglehez és én leszek a gazdája.
No, hogy áll a beaglehelyzet? (elküldtem a linket privátban, vagy csak akartam?)
Amúgy új élőlény háziállatfronton, albitól és a (remélem ideinglenes) új gazditól függ, hogy én veszem kezelésbe, vagy marad, ahol most van: a nagyszüleim találtak telkükön egy elhagyatott menyét-vagy nyestkölyköt (a vélemények egyelőre megoszlanak, én még nem láttam őkelmét) és gyors körtelefon után a lajhár haverja ment el érte, úgyhogy most pár utcányira van tőlem. Állítólag még picike és csukva van a szeme, de én még nem merem megnézni, csak ha biztos lesz, hogy megmarad
Amúgy új élőlény háziállatfronton, albitól és a (remélem ideinglenes) új gazditól függ, hogy én veszem kezelésbe, vagy marad, ahol most van: a nagyszüleim találtak telkükön egy elhagyatott menyét-vagy nyestkölyköt (a vélemények egyelőre megoszlanak, én még nem láttam őkelmét) és gyors körtelefon után a lajhár haverja ment el érte, úgyhogy most pár utcányira van tőlem. Állítólag még picike és csukva van a szeme, de én még nem merem megnézni, csak ha biztos lesz, hogy megmarad
Legújabb blogbejegyzések
-
44/2024 Lehet, hogy már az utolsó voltHétvégén kihasználtam, hogy a férjem szombaton nem dolgozik, és...- NaNa
- Frissítve:
-
43/2024 Búcsú a CL500-tólAz ősz beköszöntének egyik pontos jele,hogy vissza kellett vinnem az...
- NaNa
- Frissítve:
-
Így kezdj neki a blogírásnak a CsamClub.hu oldalonAmint azt már biztos tudjátok, nyáron felújítottuk a CsamClub.hu...
- NaNa
- Frissítve:
-
42/2024 Simson Star a sörözőbenEgy 30 éves munkahelyi találkozóra volt szükség ahhoz, hogy eljussak a...
- NaNa
- Frissítve:
-
Jó lesz, ha vége lesz"Nyavalygás on" Ez az év valami gyalázatosan hitvány volt motorozás...- Szegecs
- Frissítve:
