Igen, sok igazság van az elhangzottakban... mindenkiében.
Én is munkábajárásra használom a motort, napi 300 km, és kifejezetten élvezem. Nálam a szezon márc. 1-től dec 1-ig tart, nagyjából. Ha enyhe az idő, akkor télen is közlekedek, nah meg a szilveszteri felvonulás kihagyhatatlan. Épp ezért nem szoktam letéliesíteni. Egyetértek Alvaróval, h használni kell a motort, nem simogatni a garázsban, és igen, használat közben jön meg a rutin. Szerintem a motorozás hobbinak túl drága mulatság, így nem érdemes belefektetni, ha az ember aztán nem tudja kihasználni. Az az igazság, h én pl. mindenképp kénytelen lennék ezt a km mennyiséget autóval is megtenni, viszont többszázezerre tehető, amit a motorhasználattal évente megspórolok a benzinköltségen. Így gondolkodás nélkül elindulok esőben is, szar időben is, és konkrétan szenvedek a téli jeges időszakban, mikor autóval kényszerülök menni. Azt meg már régen megtanultam, hogyha itthon kinézek az ablakon, és jónak találom az időt, attól még lehet, h 50 km-rel odébb szakad az eső, vagy tejköd van.De erre fell kell készülni, számolni vele, és akkor nincs katasztrófa, mikor belefutok.
Tökéletesen igazat adok Brigónak is, nagyon jól megfogalmazta, a közlekedés egy veszélyes üzem, tökmindegy, milyen járművel. Ha már egynél többen vannak az aszfalton, akkor meg mégjobban kell figyelni. Sok a barom, figyelmetlen közlekedő, aki már a fent vázolt lelkiállapota / hozzáállása miatt sem szabadna, h autóba / motorra üljön. De, és mégegyszer hangsúlyozom, igenis a megtett km-ekkel gyűlik a rutin is, mert az ember naponta kerül újabb és újabb szituációkba, amit aztán sikeresen megold, és ezekből mind tanul. Engem is naponta legalább 5-ször akarnak kinyírni, oda is, vissza is, de megtanultam kezelni ezeket, és nem fosom össze magam, ha vki rámrántja a kormányt.
Nyilván nem a mélyvízben kell kezdeni, de az ember fokozatosan hozzá tud szokni a közlekedéshez, és egyre "nehezebb" utakat bevállalni.
Az én motoros evolúcióm pl. ott kezdődött, h max. annyi esélyt láttam az A korlátlan megszerzésére, minthogy eljussak a Holdra. Ennek ellenére mindhárom vizsga csont nélkül ment. A köv. lépcső volt a városi közlekedés, aztán az utassal való közlekedés, aztán h Ausztriába el merjek menni, aztán az autópályázás. Az ezután következő lépcsőfokot sokáig nem mertem meglépni, mégpedig, h Bécsbe bemenjek. Aztán megtört ez a jég is, és most már ismeretlen címekre is elmegyek, méghozzá GPS nélkül. Már keresztbe-kasba bejártam a várost, sőt utassal is. Innen meg egyenes út vezet írországba (ha ZP végre összeszedi magát ;-) )