Légy óvatos, mit mondasz!
Bömcitől jött:
> Egy csapat béka elégedetten ugrándozott az erdőn keresztül, békaügyeiket
> intézték, amikor ketten közülük egy mély gödörbe zuhantak. Az összes többi
> béka a gödör széle köré gyűlt, hogy lássák, mit tehetnének a társaikért.
> Amikor felmérték, milyen mély a gödör, a csoport elrettent tagjai
> egyetértettek abban, hogy reménytelen volna kijutni onnan, és ezért azt
> javasolták, hogy készüljenek fel arra, hogy sorsuk megpecsételődött, és a
> halál vár rájuk.
> Mivel vonakodva fogadták el sorsuk ilyetén alakulását, a fogságba esett
> békák minden erejüket összegyűjtve ugrálni kezdtek. Néhány béka lekiáltott
> hozzájuk, mondván hogy ez reménytelen, és okoskodtak, hogy nem kerültek
> volna ilyen helyzetbe, ha óvatosabbak lettek volna, betartották volna a
> békákra vonatkozó szabályokat, és felelősségteljesebben viselkedtek volna.
> Más békák továbbra is azon sopánkodtak, hogy takarékoskodjanak az
> erejükkel
> és adják fel, mivel már úgyis a halálra vannak ítélve. A két béka úgy
> ugrált, ahogyan csak tudott, míg több órás kétségbeesett erőfeszítésük
> nagyon kifárasztotta őket.
>
> Végül az egyik béka hallgatott a társaira, és kedveszegetten beletörődött
> a
> sorsába, lefeküdt a gödör aljába, és a tehetetlenül jajveszékelő társai
> szeme láttára kilehelte a lelkét. A másik béka tovább ugrált maradék
> erejét
> is latba vetve, annak ellenére, hogy teste már sajgott, és teljesen
> kimerült. A társai újból rázendítettek, és kérték, hogy fogadja el a
> sorsát, adja fel a fájdalmas próbálkozást és haljon meg. A kimerült béka
> azonban csak hevesen ugrált és ugrált – és csodák csodájára végül olyan
> magasra jutott, hogy ki tudott ugrani a gödörből.
>
> A többi béka lenyűgözve ünnepelte őt, aki csodával határos módon
> kiszabadult, köré gyűltek, és faggatni kezdték: „Miért folytattad az
> ugrándozást, annak ellenére, hogy mondtuk neked, hogy lehetetlen?” A
> szájukról leolvasva, mit mondtak, a meglepett béka elmagyarázta nekik,
> hogy
> süket. Látta, ahogyan gesztikulálnak meg kiabálnak, és azt hitte, hogy
> próbálnak lelket önteni belé. Mivel úgy vélte, hogy biztatják, ez arra
> ösztökélte őt, hogy még jobban próbálkozzon, és mindenek ellenére
> sikerüljön neki.
>
> Ennek az egyszerű történetnek nagyon erőteljes a tanulsága. A szólások
> könyvében az áll: „A nyelvnek hatalma van az élet és a halál fölött.”
> Pusztító erejű szavaid mély sebeket ejthetnek; fegyverként szolgálhatnak,
> hogy elfojtsd valakiben a vágyat arra, hogy folytassa a próbálkozást; egy
> gondatlanul megválasztott szó megsemmisíthet valakit mások szemében,
> elpusztíthatja a befolyását, és tartós hatással lehet arra, hogy mások
> hogyan viszonyulnak hozzá. Bátorító szavaid felemelhetnek valakit, és
> segíthetnek átvészelni egy napot.
>
>
> Légy óvatos, mit mondasz. Hatalmas ereje van szavaknak. Ha szavaid
> kedvesek, dicsérőek és bátorítóak, oszd meg őket máris másokkal is.
> Hallgass a lelkedre, és felelj nekik.
>
>
> Valaki, valahol a szavaidra vár…
mondjuk az eredetitől se...