Attól mondjuk egy picit tényleg parázok, hogy egyszer elcsapok egy kamikáze gyalogost Itt a környékünkön elég sok van belőle.
Nekem egyetlen visszatérő álmom van, de a részletek mindig változnak: eltévedek a Sziklakórházban. Pedig így 7 év után ettől már egyáltalán nem félek
Nekem akkor vannak visszatérő álmaim, amikor valamin tartósan rágódom. Aztán amint megoldódik a napközbeni szitu, a visszatérő álom is lelép.
Azt mondjuk kétlem, hogy a sziklán rágódnék, de az eltévedéssel kapcsolatban vannak tippjeim, hogy mit szimbolizálhat...
Én két említésre méltó dologról szoktam álmodni. Az egyik a motorozás, a másik a magasság. A motor sosem megy, a lift meg mindíg a tetőn túl megy, vagy le vannak szakadva a körfolyosók amin le kéne jutnom. Motorozni szertnék és tériszonyom van.
Ilyen motoros nekem is Csomószor. Legtöbbször úgy, hogy eltűnik alólam a vas, a kormány a taposók és csak egy darab drótot próbálok vezetni, húzom a gázt, de nem haladunk Ilyene gy időben autóval is volt. Sőt álmomba voltam már többször is buszvezető. Utasok voltak a buszon, de nem álltunk meg sehol soha Másik visszatérő, ami elég gázos ex (nem a mostani, az előző, de jó hogy ennyi van) szóval elég csúnyán szakított velem. Még így 7 év elteltével is álmodtam néha olyat, hogy összefutunk és ő rám akar mászni én meg üvöltök, ütöm vágom ahol érem, hogy hagyjál békén, nem vagyok már veled, ne erőszakoskodj. És menekülnél, de nem enged. Amúgy sosem volt ilyen a 4 év alatt míg vele voltam, de azért elég durva. Ezek után a Drágával, akivel majd 7 évet voltunk együtt meddig fogok álmodni és miket?
Exekkel és egyéb kapcsolatban levő csajokkal szoktam én is álmodni, de mindig jóban vagyunk. Nevelőapámmal és nagyapámmal, ha álmodok, mindíg égnek áll a hajam, hogy mi a büdös francot keresnek ezek itt? Már rég elpatkoltak.
hja, az álmok ragyogóan meg tudják mutatni a tudatalattiba elfojtott pánikokat, félszeket, lezáratlan konfliktusokat... Én az az ember vagyok, aki gyűlöli a váratlan helyzeteket, amik felkészületlenül érnek, nekem egyszerűen MUSZÁJ felkészülnöm a dolgokra, előkészíteni, megszervezni mindent... ebből fakadóan újra meg újra álmodok olyan marhaságokat, hogy már elindultam az esküvőmre és akkor villan belém, hogy úristen, de hiszen nincs is esküvői ruhám, mert nem béreltem, farmerban vagyok és edzőcipőben, virágot sem rendeltem, se zenekart, se vacsorát, semmit nem szerveztem, jesszusom, meghívókat küldtem egyáltalán??? Milyen esküvő lesz ez, segítség??? A másik ilyen, hogy egyszercsak ott van egy finom, puha takaróba bugyolált, édesen alvó újszülött baba a karomban, tudom, hogy az enyém és megyek haza vele - miközben terhes sem voltam, és rettegek, hogy mi lesz, ha felébred, mert azt sem tudom, mit kell csinálni vele, ráadásul nincs otthon egy cumi sem, egy kiságy sem, se pelenka, se semmi, mert nem is tudtam, hogy gyerekem lesz!!! És próbálok boldogan, madonnásan mosolyogni, hiszen édesanya lettem, de közben meg bőgni szeretnék a kétségbeeséstől, mert fogalmam sincs, mit és hogyan kell majd csinálnom pláne minden eszköz híján... Uhhh, borzalmas... persze, általában akkor jönnek ezek az álmok, amikor az életben is éppen hasonló paráim vannak, amikor összecsapni készülnek a fejem felett a hullámok, mert annyi intézni való összeszalad hirtelen...
Sőt, ilyen babásat én is álmodtam. Annyi volt a különbség, hogy még azt is megálmodtam előtte, hogy születik. (Még a szülésfotózás előtt volt.) Úgy keltem, hogy vazeeeeeeee ez milyen rohadtság!
Én is szoktam exeimmel álmodni, de általában azt, hogy még/már megint együtt vagyunk és nemtáviratot próbálom valahogy beleharmonizálni a képbe. (pl. meg ne tudja az aktuális pasi, hogy összejöttem nemtávirattal időközben, vagy meg ne tudja nemtávirat, hogy újra itt az ex...)
Egyszer azt álmodtam, hogy elmentem nyaralni és amikor hazajöttem, szóltak, hogy távollétem alatt gyerekem született. Reggel az volt az első gondolatom, hogy vazze nyaralással egybekötött távszülés, ezt szabadalmaztatni kéne!
Ne aggódj, ez a babás dolog akkor is így lesz, ha terhes is leszel, meg van otthon hozzá minden eszköz. sűrű sötét erdő... Az esküvő meg... én mindig azt mondtam, hogy én csak úgy fogok valaha is férjhez menni, ha még aznap lehet az esküvő, amikor eldöntöttem, mert ha nekem hónapokat kell várnom meg szervezkednem, biztos hülyét kapok, és még meg is gondolom magam. Végül nem úsztam meg, harminc nap a bejelentkezés... viszont a ruhámat előző nap vettem a C&A-ban, és hajnali kettőig varrtam rá a gyöngyöket, hogy másnap kicsit ünnepélyesen nézzen ki. A családnak is csak egy nappal előtte szóltunk... Nem vagyunk egyformák.
igen, ezt mondták már mások is, hogy a baba-téma a valóságban is pont ugyanilyen, legfeljebb számított, készült rá az ember, de elsőre akkor sincs sok fogalma róla, hogy mit is kéne kezdeni azzal a kis szuszogó, babillatú csomaggal a kezében Az esküvő meg... azért az szerintem elég nagy horderejű dolog, és az ilyeneknek én szeretem megadni a módját, szeretem megszervezni, bár a las vegas-i esküvőknek is megvan a varázsa, hogy csak spontán beszaladsz és feleségként jössz ki... nem mondom, benne lennék abban is a buli kedvéért - de utána biztosan tartanék egy "rendes" esküvőt is
Ma éjszaka Mina húgával álmodtam és volt benne kanapé is. Még le volt fóliázba, sniccerrel vágtam körbe. Azt nem tudom, hogy Minának van-e egyáltalán húga.
