Mert amerre nézel, arra mozdul a felsőtested is, és a karod is, ami a kormányt fogja, még ha nem is volt szándékodban. Én sokat nézelődök össze vissza, és ezért tök kacsázva megyek. A gödörproblémát meg úgy oldottam meg, hogy endúrót vettem! Direkt megnézek minden gödröt!
Hú, ennek a topiknak nagyon örülök! Csomó minden van, amit a jogsihoz nem tanítanak meg. Például hátsó fék. Na, arról konkrétan semmit nem tudok. Amikor Nyuszikát vettem, a tulaj azt mondta, ahhoz hozzá ne nyúljak. Persze hozzányúltam, szinte csak azt használtam, mert kényelmesebb, főleg amikor menet közben szerelgettem a beakadt gázbovdent. De Nyuszika nem igazi motor, így a tanulómotoron, drága Ezüstegéren megint nem mertem hozzányúlni, mert az oktató semmit nem mondott, bennem meg élt a "tiltás". Szóval hátsó fék, mikor, hogy? A szél is érdekes kérdés. Ezüstegérrel egy alkalom volt, hogy szelesebb időben mentünk forgalomban, nos engem dobált jobbra-balra, a nyomvonalam elég részeges lehetett, bár az oktató nem szólt rám... Ezzel lehet valamit kezdeni azon kívül, hogy pár tégla a hátizsákba? És biztos ezer kérdésem fel fog még merülni, ha végre elkezdhetek motorozni... Ja, igen. El lehet felejteni vezetni??? Már asszem két éves a jogsim, de nem volt alkalmam egy métert se menni. Tuti elfelejtettem. Pedig jól ment, leszámítva az alkalmankénti egy, 99%-ban álló helyzetből történő eldőlést.
Nagyon jó ötlet ez a topic! Az álló helyzetben való eldőlés, alap! ez mindenkivel legalább egyszer megesik (én már szerencsére túl vagyok rajta) Oldalszélre rá kell "feküdni", de csak annyira hogy ne dőlj el, amikor enyhül. Soha nem menj a sáv szélén, mert a hirtelen oldalszél könnyen áthajíthat a másik (szembe) sávba! Oda nézek ahova megyek. Nem tudom miért, de ez tényleg így van! Próbáltam úgy kikerülni kátyút, hogy belenéztem, és sehogy se sikerült, belezuttyantam. Ha nem nézem az utat, akkor vagy belemegyek vagy nem Ennyi lyukat nem lehet kikerülni Hátsó fékhez nem tudok hozzászólni, nekem olyan nincs külön.
A motoron ugyebár két fék van, és azért van rajta kettő, mert mind a kettő kell! Tehát amikor szeretnél megállni, és ezért fékezel az első fékkel, akkor fékezel a hátsóval is, és punktum! Ahogy finoman fékezel az elsővel, ugyanúgy finoman fékezel a hátsóval is, nem taposol bele mint a káposztába! A motor így áll meg a legrövidebb úton, és a hátsó fék stabilizálja a motort. Azon kívül, hogy a hátsó fék kell a biztonságos megálláshoz, sok minden másra is jó! Lassú tempóban, lépésben (pl. sorok között előre) sokkal lágyabban lehet vele fékezni, mint az elsővel, könnyebb lavírozgatni, ha nem az első féket rángatod. A másik fontos dolog például a szűk körben való megfordulás, amikor úgy adsz gázt, hogy közben fékezel is a hátsóval, és a motor hopp, egész pici körben is megfordul. Ez utóbbit tanítják a vezetéstechnikai tréningeken! Tehát mindenképp ki kell tapasztani a hátsó féket is! Nem kell tőle megijedni! Ugyebár közismert, hogy ha az ember vadul elsőfékez, akkor az tuti bukta. Szintén közismert, hogy ha az ember vadul hátsófékez, akkor megcsúszik a hátsó kerék. Igen ám, de ettől még nincsen bukta! Attól mert megcsúszik a hátsó kerék, még nem esik el az ember, ugyan elsőre kicsit ijesztő lehet, de aztán hozzászokik, sőt egy idő után poén lesz nyekergő kerékkel érkezni a zebrához! Szóval tessék próbálgatni, és igenis megcsúsztatni a motor seggét is!
Hasznos a topic! A vezetéstechnikai tréningek hasznosak. Aki azt állítja, hogy nem egyen sem volt és biztosan nincs is rá szüksége mert tud motorozni. De a magamfajta mazsoláknak igenis jó. Az meg, hogy lassan megtanítanak kanyarodni, fékeket használni igenis kamatoztatható a későbbiekben. Mellesleg én sem 100-nál szagoltam be a sódert, hanem max 50-nél. És igen van különbség a 20-al és 120-al való kanyarvételben. De nem annyi mint a 20-al és gyök2-vel való között. A szelet és az esőt utálom, ha lehet kerülöm
ezt nem lehet eléggé kiemelni. ezért nagyon nagyon lényeges megtanulni használni. oldalszél: országúton kicsit beledőlsz, de nagyon figyelsz, mi van az út mellett [ez persze amúgyis alap, ki tudja, mi kerül eléd*]: ha sövény, erdősáv, akár csak néhány fa, akkor az mind befolyásolja a szél erejét, akkoris, ha gyenge. ez adott esetben akár egy nyomvályúba/ból be/ki dobódást is jelenthet, az meg potenciális veszélyhelyzet. a legjobb példa: 7-es út, martonvásár után a balaton felé. az út emelkedik, enyhe jobbkanyar, három méter magas bokorfal mindkét oldalon - aztán hirtelen szinte egy fűszál se. majd ötszáz méter múlva fasor. és itt mindig oldalszél van, ha fúj. ez tisztességes szélben akár egy méteres oldalmozgást is jelenthet. az oldalmozgáson kívül még egy veszélye van az oldalszélnek, főleg magas motorral, magas pilótával [moi]: a motor magas súlypontja miatt hajlamos "elkönnyülni", mintha a tengelyeknél fogva próbálnák alólad kifordítani. ez baromi ijesztő, taknyos úton veszélyes lehet. falevelekről, pocsolyákról már nem is szólok, az remélhetőleg mindenkinek alap. *: gazdagrét felett a törökbálinti úton elgázoltam egyszer egy macskát [nagyon nem direkt]. az út 2x1 sáv, mellette közvetlenül járda, gazdagrét felett éles jobbkanyar, a kanyar után buszmegálló, utána kb 50 méterrel nagyjából térdig érő sövény. 60 körül közelítettem, a sövény elején a bokor alatt egy tiszta fehér macska. a hülyéje rámnézett, megvárta, míg egy méterre érek tőle, utána keresztülvetődött előttem. telibe kaptam. hulla biztos, hogy látott. az is, hogy nagyon kevés hiányzott a hatalmas perechez. szóval MINDENRE számítani kell. és mindent látni kell, ami körülötted történik.
Hát ezt tényleg bénán fogalmaztam meg. Szóval a lényeg az lett volna, hogy minél gyorsabb vagy, annál nagyobb a tehetetlenségi lendület, de a gumi felülete ugyanakkora marad. Aszongyák kb 50 km/h és 100 km/h között a tehetetlenségi lendület adta különbség kb négyszeres, és ugyanakkora felületen a négyszeres erőhatás másként dolgozik... Az állatorvos azt mondta egyszer, hogy a fehér macskák nagy része süket. De ezek szerint hülye is.
gondolom, azt hitte, még átér. pedig nem is voltam gyors. egyébként nagyon megrázó, bár utálom a macskákat. visszafele pár órával később mentem, de nem találtam sehol. szóval valószínűleg túlélte.
Ez nagyon jó ötlet volt! Szerintem minden kezdő örülne ennyi jól bevált tanácsnak. Sok mindent nem tanítanak meg a motoros suliban, és ha valaki mellett nincs egy tapasztalt motoros, aki hajlandó segíteni, akkor lehet nem is lesz lehetősége megtanulni rendesen motorozni. A vezetéstechnikai tréningről csak annyit, hogy az egyik ismerősöm motoros rendőr Hollandiában, évente 2 tréningjük van. A rutint nem lehet ott megszerezni, anélkül a technika nem ér sokat, de egy jó mozdulat az életet menthet. A többit meg, hozza majd a tapasztalat. Szerintem lesz még kérdés, csak győzzétek megválaszolni Köszi
Igen igy igaz a gumik kb. feltenyernyi felületen erintkeznek az uttal elöl es hatul.A sebesseg valtozasaval a külömbözö erök maskep hatnak amik nem aranyosan a sebesseg nagysagaval valtoznak.Na es mes erök hatnak egyenesen menesnel masok ehez jönnek a kanyarban meg mas erök es a fekezesnek is.Ennek erdemes utana gondolni hogy arra a felületre ami az uttal erintketuk hanyfele es milyen erö hat.
+1 Nagyon nem trivialis hogy pontosan hogyan is mukodik a tapadas, mindenkinek nagyon ajanlom a Motorozas Mesterfokon-bol (feljebb volt link) a Tapadasi Kor cimu fejezetet, nagyon erthetoen leirjak a dolgot. Ez a ritka esetek eggyike amikor a "jozan paraszti esz" nem segit Persze menet kozben ez mar nem segit rajtad, mert ott mar a reflexek mukodnek, de a jo reflexek kialakitasaban sokat segit ha erted is hogy miert kell/nem kell bizonyos dolgokat csinalni.
Arra megy a motor amerre nezel,Ez igaz de nincs ebben semmi különös es semmi csoda. Az auto is arra megy söt gyalog is arra mesz.Gyalog mesz es jobbta nezel akkor elöbb utobb jobbra fogsz elhuzni es nem egyenesen mesz. Nem kell a dolgokat tul misztifikalni.
Ez igaz:Beleolvastam a Harmati fele könyvbe es meglepve latom hogy sokan nemjol ertelmezik amit ir. Akik olvastak jo lenne ha megegyszer elolvasnak figyelmesen. Peldaul A malomkeréknyi féktárcsák és a sokdugattyús féknyergek mérges kígyóként tudnak harapni! A motor tömege ilyenkor előrelendül, és az első kerékre nehezedő plusztömeg az úthoz szorítja a gumit, így az nem csúszik meg. Ez a tömeg azonban nem máshonnan, mint a hátsó kerék felől kerül előre, vagyis annak fékezhetősége csökken. Mindezzel párhuzamosan megváltozik a futómű-geometria is! A villaszög meredekebb lesz, a motor egyenesfutása romlik, ezért kell gyakorláskor ráérezni arra, hogy a fékezést hogyan hangoljuk össze a pontos kormányzással. Vagy Ha közepes fékerővel lassítjuk a motorkerékpárt, a két kerék között a tömeg 25:75 százalékos arányban oszlik el. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben a motor elejére háromszor akkora tömeg terhelődik, mint a hátsó kerékre. És ez az arány erős fékezésnél 10:90 százalék is lehet! Mindenféle járműnél nagyon fontos, hogy hol van annak a tömegközéppontja: nem csoda tehát, hogy a motorkerékpár viselkedése fékezéskor alapvetően megváltozik. Akkor most melyik fek hasznalatat kell igazan begyakorolni es melyikkel lehet igazan megallni??Persze a hatso feknek is van szerepe adott esetekben de az a gyengebb es a veszelytelenebb is.
No most kezdődik a fékezés körül szokásos elméleti vitaest... Ez mind így van egyenesben. De kanyarban megint más a szitu... Nekem ott az a fixa ideám, hogy a 250 kiló ne boruljon előre kanyarodás közben (mert a 65 kilómmal nehéz ellenpontozni azt a lengedezést, pláne ha még lendületben is van), ezért ha kanyarban kell fékeznem, mindkettővel teszem. De leginkább kanyarodás előtt igyekszem fékezni. Meg amit most észrevettem most a tesztmotoroknál, hogy baromi sok múlik a motor súlypontjától is, hogy merre van, és honnan indul meg a fékezéskor a tömeg lendülete, azt mennyire érzed.
Igen csak az alap ogazsagok ervenyesek minden motorra de maskep kell kezelni es motorozni egy choppert es maskep egy sport vagy tura motort. Az elöbb amire celoztam a figyelmes olvasasnal elg sok olyan van a könyvben ami ellentmondasnak tünik de megsem az.Egy pelda; Ahogy szó volt róla, ha elvesszük a gázt, akkor könnyű bedönteni a motort, illetve a gép fel fog állni, ha a gázt ismét ráadjuk. Emellett tény, hogy a motorkerékpár sokkal biztosabban tartja az ívet, illetve a döntési szö- | get, ha nem motorfékkel megyünk, ha- I nem egy folyamatos, I egészen kis gázadással. Ezt hívják stabilizáló gáznak. Először tisztázzuk azt, hogy a kigyorsí-táskor történő gázadás és a stabilizáló gáz között nagy különbség van. Egy kezdönek eleg nehez elmagyarazni ezt arrol nem beszelve hogy ezek összefolynak egy kanyarban es nehez elmondani meddig stabilizalo es mar mikor nem az.Ezt meg kell erezni es az csak ugy megy ha sokat motorozik valaki.
A Harmati könyvböl meg egy.Tessek atgondolni mit is jelent! Azt már a fékezés korábbi tárgyalásánál, illetve az elvégzett gyakorlatok során láthattuk, hogy a fékezés sikeressége semmi máson nem múlik, mint a pilóta jobb kezének öt ujján. A motorosnak ebből az egy elemből kell megfelelő gyakorlattal összeraknia azt a lágy fékezést, ami ahhoz kell, hogy igazán pontosan, lendületesen és biztonságosan tudjon motorozni.
Szerintem ezt kanyargás előtt egyszerűbb megtanulni egyenesben, a gázzal játszva. Megy az ember egy adott sebességgel, és teljesen visszaengedi a gázkart, akkor egyértelműen előrebukik a motor, és a motorfékkel elkezd lassulni. Innen finoman elkezdi megint ráhúzni, addig a pontig, amikor már nem lassul a motor, hanem megint elkezd egyenletes sebességgel haladni. Na, ott lesz valahol a stabilizáló gáz. Ha tovább húzza, onnantól gyorsul a jószág, az már a kigyorsítás lesz. Mikor már érzi az ember, el lehet kezdeni gyakorolni ugyanezt kanyarban is, olyan sebességnél, és sebességi fokozatban, aminél úgy érzi, hogy amúgy is biztonságosan be tud fordulni. És persze alapszabály, hogy kanyar előtt váltunk vissza
