Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Tetoválás

Van tetoválásod?

  • Igen, de még szeretnék

    Szavazatok: 84 50.6%
  • Igen, de ennyi elég

    Szavazatok: 11 6.6%
  • Nincs, és nem is lesz

    Szavazatok: 22 13.3%
  • Nincs, de szeretnék

    Szavazatok: 31 18.7%
  • Fujj, undorító

    Szavazatok: 1 0.6%
  • Csak másokon tetszik

    Szavazatok: 17 10.2%

  • Összes szavazó
    166
Ne félj tőle, inkább arra gondolj, milyen szép lesz az eredmény...:) Persze mindenkinek más a fájdalomküszöbe, meg aztán sok múlik azon is, aki csinálja, mindenesetre olyan érzés volt, mint az epilálás: sok apró tűszúrás egymás után, de fájdalomnak semmi esetre sem nevezném. Nekem mondjuk csak egy óra volt, de elrepült egykettőre.:)


én viszont szívesen nézegetem mindenkiét (mármint tetoválást), addig is, amíg gyűjtöm a merszet a sajáthoz:)
 
Ne félj tőle, inkább arra gondolj, milyen szép lesz az eredmény...:) Persze mindenkinek más a fájdalomküszöbe, meg aztán sok múlik azon is, aki csinálja, mindenesetre olyan érzés volt, mint az epilálás: sok apró tűszúrás egymás után, de fájdalomnak semmi esetre sem nevezném. Nekem mondjuk csak egy óra volt, de elrepült egykettőre.:)

Pont erről beszélgettünk tegnap Stormmal: nekem még az epiláláshoz is lidocain kéne, olyan alacsony a bőrömön a fájdalomküszöböm... (ugyanakkor viszont egy ujjtörést simán kibírtam). De nem is a fájdalomtól tartok leginkább, hanem a mi lesz, ha megbánom, meg hogy fog kinézni tíz év múlva kérdések mozgatnak, mi van, ha ledobja a bőröm, stb... Meglehetősen rosszul viselem a végleges dolgokat, de szeretném is, hogy legyen egy örök emlék, szóval nagyon nehéz eset vagyok:)
 
Dehogyis vagy ettől nehéz eset:) Ezek teljesen természetes aggályok, amik szerintem mindenkiben felmerülnek. A kérdés, mi az erősebb: a "szeretném" érzés, vagy a "mi lesz, ha..." Én is agonizáltam ám előtte rengeteget, aztán utánaolvastam a dolgoknak, találtam egy igazán profi srácot, akinek már láttam a munkáját, elmentem, megnéztem, hogy csinálja másnak, és amikor megláttam lerajzolva, amit elképzeltem, már hat lóval se tudtak volna elrángatni a tett helyszínéről:)

Pont erről beszélgettünk tegnap Stormmal: nekem még az epiláláshoz is lidocain kéne, olyan alacsony a bőrömön a fájdalomküszöböm... (ugyanakkor viszont egy ujjtörést simán kibírtam). De nem is a fájdalomtól tartok leginkább, hanem a mi lesz, ha megbánom, meg hogy fog kinézni tíz év múlva kérdések mozgatnak, mi van, ha ledobja a bőröm, stb... Meglehetősen rosszul viselem a végleges dolgokat, de szeretném is, hogy legyen egy örök emlék, szóval nagyon nehéz eset vagyok:)
 
Dehogyis vagy ettől nehéz eset:) Ezek teljesen természetes aggályok, amik szerintem mindenkiben felmerülnek. A kérdés, mi az erősebb: a "szeretném" érzés, vagy a "mi lesz, ha..." Én is agonizáltam ám előtte rengeteget, aztán utánaolvastam a dolgoknak, találtam egy igazán profi srácot, akinek már láttam a munkáját, elmentem, megnéztem, hogy csinálja másnak, és amikor megláttam lerajzolva, amit elképzeltem, már hat lóval se tudtak volna elrángatni a tett helyszínéről:)

Gyanítom, ez nálam is így lesz:)
 
Érdekes én mindig konkrét elképzeléssel mentem:D

Aki engem varr gyerekkori barátom :D

nekem igy könnyű ám, főleg, hogy ismer, hogy ha azt mondom kell egy tetko tuti hogy 4 hónap mire minden egyes részlettel megelégedve megbeszéljük mit akarok és mit lehet

amúgy nekem csak színes tetoválásaim vannak
 
Pont erről beszélgettünk tegnap Stormmal: nekem még az epiláláshoz is lidocain kéne, olyan alacsony a bőrömön a fájdalomküszöböm... (ugyanakkor viszont egy ujjtörést simán kibírtam). De nem is a fájdalomtól tartok leginkább, hanem a mi lesz, ha megbánom, meg hogy fog kinézni tíz év múlva kérdések mozgatnak, mi van, ha ledobja a bőröm, stb... Meglehetősen rosszul viselem a végleges dolgokat, de szeretném is, hogy legyen egy örök emlék, szóval nagyon nehéz eset vagyok:)

birge, szerintem ez a normális hozzáállás és nem az, amikor valaki agyatlanul, meggondolatlanul tetováltat valami olyat, amit lehet, hogy már egy hónap múlva másképp gondol.

Én mostmár asszem négy éve gondolkodom, hogy mi legyen a következő, de a témát illetően még elég homályosak az elképzeléseim.

Megaztán a tetoválás nálam a lázadáshoz is kapcsolódik. Most, hogy már mindenkinek ilyen komoly tetkói vannak, mint itt a fórumon is sok lánynak, mi ellen lázadjak? Illetve a lázadás épp az lenne, ha nem lenne tetkóm. Nade ezt már elk*tam. :p
 
Na na Nana:D rajtam nem virág van :DDDD

a lábamon sem virág a virág hanem inda:DD na meg az is érdekes hogy ösztönösen cskara erősítő színekkel tetováltattam egy két helyre:DD
 
Van 1 barátom a Waszi,ő 85-90-ig kb akkart volna tetkot,de ma már nem akar,mert ma már divat és igazából nem jelent semmit!!:(És igy van ha nyáron a saok non-figurativ hülyeséget látom!?Ha 1-embertől megkérdezném ezt miért viseli kiváncsi lennék,mit mond??:csa
 
Van 1 barátom a Waszi,ő 85-90-ig kb akkart volna tetkot,de ma már nem akar,mert ma már divat és igazából nem jelent semmit!!:(És igy van ha nyáron a saok non-figurativ hülyeséget látom!?Ha 1-embertől megkérdezném ezt miért viseli kiváncsi lennék,mit mond??:csa

nekem az első 5 évvel ezelőtt készült akkor még nem volt divat sőt... de hát ki ezért ki azért csináltatja :)
 
nekem az első 5 évvel ezelőtt készült akkor még nem volt divat sőt... de hát ki ezért ki azért csináltatja :)

Tudod a Waszi pont a lázadás miatt csináltatta volna de igy,hogy sokan divatként csináltatják azt mondja nincs értelme,rajtam pedig az élet szinte egyetlen értelme:LÓ van.
 

Legújabb blogbejegyzések

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére