Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Pasik és Csajok

Egy nagyon kedves Hölgy ismerősömtől kaptam ezt a pár sort:

A világ legrövidebb meséje:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy fiú aki megkérdezett egy lányt:
- Leszel a feleségem?
A lány azt mondta:
-NEM!
A fiú ezután, horgászni, motorozni, sikló ernyőzni járt a barátaival,
bort vedelt és akkor fingott amikor csak akart, boldogan élt, míg meg nem halt.
:cool:
 
"Ha elmegy, hagyd...
Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd!
Aki elmegy, az sosem ért ide igazán... Majd jön olyan, aki fél percet sem tud lélegezni nélküled, mert annyira kellesz neki. Levegőt fog kapni, meg minden, de csak igazán akkor él, ha mellette vagy - és ezzel te sem leszel másképp. Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami ilyesmi. Ott aztán nem lesz önfeladás. Csak az van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak gyerekes és szükségtelen játszma."
 
sp1szacsa írta:
Egy nagyon kedves Hölgy ismerősömtől kaptam ezt a pár sort:

A világ legrövidebb meséje:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy fiú aki megkérdezett egy lányt:
- Leszel a feleségem?
A lány azt mondta:
-NEM!
A fiú ezután, horgászni, motorozni, sikló ernyőzni járt a barátaival,
bort vedelt és akkor fingott amikor csak akart, boldogan élt, míg meg nem halt.
:cool:
Kattints a kibontásához...


De az is igaz, hogy párosan szép az élet. És mindenkinek megvan valahol a párja. És attól, hogy ő "az igazi", még vannak nehézségek, csak valahonnan több erőd van együtt leküzdeni őket.
 
Szerintem létezik. Mikor megismertem a Páromat, egy idő után komolyan a fejemben volt, hogy mi rokonok vagyunk, mert ha hiszed, ha nem, 90%-ban ugyanolyanok vagyunk... És a legjobb, hogy lehet négy év van köztünk, de amíg én május 3-ai vagyok, Ő 4-ei :) még ezt is együtt tudjuk ünnepelni. Értékrendünk is hasonló, érdeklődési körünk, gondolkodás menetünk, szokásaink, de rengetegszer ugyanarra asszociálunk is.
Amin eddig a legjobbat röhögtünk: apám a kocsimban hagyta a sós mogyoróját. Mentünk Leventével valamerre és megkérdeztem, hogy kér e, mert én nem szeretem. Aztán egyszerre:
- Inkább pisztácia!
Ha valamit egyszerre és ugyanúgy fejezünk be, ez a jelszavunk rá :)
Volt már elég sok fiú mellettem, többel jól éreztem magamat és hittem, hogy lehet komolyabb, de mindig rájöttem, hogy én ezzel az emberrel nem tudok egy életet leélni. Leventével eszembe se jut ilyesmi... Egyikünk se valami nagy romantikus, de Ő hozta fel, hogy ha fiunk lesz, akkor Albertnek fogják hívni. Én meg az első lány nevét választottam ki: Emma. És nem is fura, hogy már gyerek került szóba, pedig tudjuk, hogy még se idén, se jövőre nem tudunk összeköltözni. 2015-ben remélem már úgy alakulnak a dolgok, hogy együtt tudunk élni. :)
Szóval igen, van, létezik az igazi, csak rohadt nehéz megtalálni...
 
Na igen, vagy ugyanolyan legyen, vagy pont ellentétes...

Az asztrológusok is emiatt tartják jónak a 6 év korkülönbséget. A zodiákus jegyek 12 évente ismétlődnek, és így biztos, hogy a felek ki tudják húzgálni egymást a szarból, meg ugyanakkor kerülnek, ugyanabba a nehéz életszakaszba.
 
NaNa írta:
Na igen, vagy ugyanolyan legyen, vagy pont ellentétes...

Az asztrológusok is emiatt tartják jónak a 6 év korkülönbséget. A zodiákus jegyek 12 évente ismétlődnek, és így biztos, hogy a felek ki tudják húzgálni egymást a szarból, meg ugyanakkor kerülnek, ugyanabba a nehéz életszakaszba.
Kattints a kibontásához...
Hm, ez érdekes. Mondjuk nálunk totál összevissza a dolog. Valamiben szöges ellentétesen gondolkodunk, valamiben nagyon egyetértünk és van amiben kiegészítjük egymást :) Most nem tudnám megmondani, hogy melyikből mennyi az arány.

De az is tuti, hogy exem amikor elkezdett velem ékszerboltok kirakatait nézegetni mert hogy akkor ő most jól megkéri a kezem (voltam 16 ő meg 19) akkor kicsit sikítófrászt kaptam. Végülis sikerült rábeszélni, hogy az összetartozást nem a gyűrűk anyaga jelenti, szóval csináltassunk valami szép ezüstöt, egyedit. De amikor "megkérte a kezem" nem igazán akartam igent mondani, csak hát olyan "erőszakos" volt én meg hülye :D De szerencsére nekem lett igazam :D Utólag belegondolva úgy voltam vele 4 évig, hogy totál rámerőltette magát, mindenben. Akkor fogadtam meg, hogy soha többet semmit azért, hogy a másiknak jó legyen, ha nekem rossz. Persze kisebb dolgoknál azért megszegtem már ezt, de összességében tartom magam és jól érzem a bőrömben. Megtanultam nemet mondani. De ehhez is meg kellett érni fejben. Szóval a lényeg, hogy annyiszor eszembe jutott, hogy hogy a fenébe éljek le vele egy életet. Szerencsére ő előbb kitört monogámia intézményéből.

Szóval a Drága meg köztem 7 év van, vagy hát inkább 6 és fél (Ő ugye skorpió, november vége én meg ikrek, június eleje) de sokszor jól jött már, hogy máshogyan, tapasztaltabban látott dolgokat. Mert más az amikor a szüleid mondanak valamit, bölcsen, meg más amikor a párod, akit azért közelebb érzel magadhoz bizonyos élethelyzetekben, szituációkban. Amúgy amennyire nem passzolnak elvileg a jegyek annyira jól összecsiszolódtunk és amennyire passzolt hozzám exem, aki mérleg, annyira nem voltunk egy nevezőn, kb soha semmiben.
 
Nálunk az ellentétes jött be :) Bár ez azt hiszem nem a megfelelő szó rá. Inkább kiegészítjük egymást, szinte mindenben....és ez nem tudom elmondani mennyire könnyebbé teszi az életet. Ami nekem a gyengeségem, az neki az erőssége és fordítva...
Ehhez hozzá tartozik, hogy a kapcsolatunk eleinte nem volt viharoktól mentes, és mai napig előfordulnak hevesebb viták, lévén, hogy mindketten elég erős személyiségek vagyunk, de ez szerintem így normális. Úgy vagyok vele, hogy amelyik kapcsolatban nincs néha egy-egy tisztességes összekapás, ott valami nincs rendben. (persze nem napi rendszerességgel gondolom :p)
Azt hiszem a kulcs a közös élethez az összecsiszolódás, egymás feltétlen szeretete és a tisztelet. Ha ezek teljesülnek nagy baj már nem lehet :)
Talán Pankamano írta feljebb, hogy az együtt a bűvös szó, és ez nagyon igaz :) Nem egymás mellett kell élni, hanem együtt :)
 
Nem szeretem én ezt a papucsozást..... Azért mert valakit szeretsz és örömmel megcsinálsz neki dolgokat az nem papucsosság kérdése. Ha ez kölcsönös, akkor tökjól működik a dolog és senki se papucs.
Az önzés teszi papuccsá a másik felet. Mert onnantól kezdve, hogy valaki elvárja az extrákat miközben ő nem nyújt semmit, no ott omlik össze az egész hóbelevanc. Onnantól már csak idő kérdése mikor nyílik ki a papuccsá tett szeme és lép ki az egész fostalicskából amit addig kapcsolatnak gúnyoltak...
 
A válaszadáshoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Insta360 karácsonyi akció

Legújabb blogbejegyzések

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére