Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Műköröm és egyéb női izék

Meg anyu épp próbálja lebeszélni a nagyot az állatorvosi egyetemről is... hogy jó lesz az asszisztensi téma is OKJ-val... és közben még eszes is a nagylány, szerintem simán bejutna államira... ....én úgy megcsapkodnám az ilyet... az exasszonytól más is agyhúgykövet kap, vagy csak én vagyok ilyen gyökér?
Öcsém exbarátnője járt így. A szülei ellenezték az egyetemet, mert az felesleges, nem jó semmire, menjen dolgozni. De a csaj titokban, nagyi támogatásával jelentkezett, fel is vették. Média és mittudomén milyen szakra. Szülei kitagadták, szóba se állnak vele az egyetem miatt. Nagyijánál, barátoknál lakik, dolgozik mellette.
Amikor hallottuk, csak pislogtunk nagyokat, hogy miaf@sz? Oké, elég "büfészaknak" hangzik ez a mediás dolog, nem tudom mennyire lehet vele boldogulni. A csaj újságíró akar lenni, nem tudom, mennyire lehet bejutni oda. Gondolom nem ártana, ha már most írogatna ezt-azt. De kitagadni azért mert tanulni akar? Inkább örülni kéne, hogy lesz egy diplomás a családban. Nem? Ha tanulni akar, miért ne? És ha média szakon, miért ne? 19 éves, ennyi idősen még én sem tudtam, mit kezdek majd magammal. (Most se tudom. :D)
 
Nekem bejövős. Jó ez :)
Én még sehogyan sem szoktalak meg, szóval nincs viszonyítási alapom, amivel befolyásolnám a jelenlegi döntésem :D
Ez egy nagyon diplomatikus válasz :D
Amúgy voltam már vörös, elég sokáig. De inkább olyan mahagónira festettem akkor, vagy padlizsánra. Aztán ráuntam.

Jól van, most már úgyis mindegy, holnap meg ráhúzom a sisakot :D
 
....áhh, elképesztő az emberi ostobaság, amikor családon belül pont a fejlődés/tanulás miatt találnak fogást rajtad és vágnak ki otthonról, valszeg idővel más miatt is kivágták volna ha nem azt csinálja amit otthon diktálnak, tökmindegy, hogy az tanulás-e vagy más.... anyám csinálta meg azt, hogy kézzellábbal hadakozott a fotózás ellen, aztán az első kiállításomon meg úgy feszített mint a páva... pedig amikor egyszer meséltem neki arról, hogy majd kiállítást is szeretnék, annyit mondott rá, hogy nekem úgysem lesz, mert nem vagyok híres ember gyereke akit támogatna bárki is, és szokjak bele, hogy úgyis lenyomnak majd, neki se álljak mert csalódás lesz..... - ennek ellenére a fotózás témában Nagyimon kívül csak "idegenek" segítettek mindenben... utálta a lövészetet is, de amikor országos második lettem, végivonszolt a melóhelyén az éremmel, hogy mutassam meg mindenkinek... szánalmas az emberi sötétség, és a legdurvább amikor a törekvőket még vissza is húzzák a maguk rohadék kis posványába...
 
Ez egy nagyon diplomatikus válasz :D
Amúgy voltam már vörös, elég sokáig. De inkább olyan mahagónira festettem akkor, vagy padlizsánra. Aztán ráuntam.

Jól van, most már úgyis mindegy, holnap meg ráhúzom a sisakot :D
Rám végül is nem szabad alapozni. Annyira nem vagyok ilyesmiben otthon... Egyik egyetemi barátnőmnek alapjáraton hosszú, barna haja volt és egyik nap bejött ilyen lilás, rövid hajjal. Ha nem mondja, észre se veszem... Kegyetlenül nem értek az ilyen dolgokhoz. Nálam a hajam abból áll, hogy minden nap megfésülöm és felfogom. Meg félévente vágatok belőle 15 cm-t, mert rohadt gyorsan nő. Megint a hátam közepéig ér és nyár elején vágattam vállig...
 
....áhh, elképesztő az emberi ostobaság, amikor családon belül pont a fejlődés/tanulás miatt találnak fogást rajtad és vágnak ki otthonról, valszeg idővel más miatt is kivágták volna ha nem azt csinálja amit otthon diktálnak, tökmindegy, hogy az tanulás-e vagy más.... anyám csinálta meg azt, hogy kézzellábbal hadakozott a fotózás ellen, aztán az első kiállításomon meg úgy feszített mint a páva... pedig amikor egyszer meséltem neki arról, hogy majd kiállítást is szeretnék, annyit mondott rá, hogy nekem úgysem lesz, mert nem vagyok híres ember gyereke akit támogatna bárki is, és szokjak bele, hogy úgyis lenyomnak majd, neki se álljak mert csalódás lesz..... - ennek ellenére a fotózás témában Nagyimon kívül csak "idegenek" segítettek mindenben... utálta a lövészetet is, de amikor országos második lettem, végivonszolt a melóhelyén az éremmel, hogy mutassam meg mindenkinek... szánalmas az emberi sötétség, és a legdurvább amikor a törekvőket még vissza is húzzák a maguk rohadék kis posványába...
igen, ez is egy kedvenc vesszőparipám... a tyúkok és a sasfióka tanmeséje jut ilyenkor mindig eszembe, és a guta kerülget :morog:
 
....áhh, elképesztő az emberi ostobaság, amikor családon belül pont a fejlődés/tanulás miatt találnak fogást rajtad és vágnak ki otthonról
Sajnos én nem voltam elég tökös ahhoz, hogy olyat tanuljak, amit szeretnék, miután apám kijelentette, hogy tönkreteszi az életemet, ha mégis pestre jelentkezek és nem Gödöllőre. Nem a szakkal volt a baja, hanem a hellyel... Így nem lettem programozó és így fizethetnek milliókat könyvelő progira, kutas progira, és egyebekre, amit lehet hogy én ingyen megírtam volna nekik... :nemnem: Majd egyszer valamiben végre a sarkamra állok és akkor majd bizonyítok, de ennek még nincs itt az ideje. Még beszari vagyok hozzá.
 
Rám végül is nem szabad alapozni. Annyira nem vagyok ilyesmi otthon... Egyik egyetemi barátnőmnek alapjáraton hosszú, barna haja volt és egyik nap bejött ilyen lilás, rövid hajjal. Ha nem mondja, észre se veszem... Kegyetlenül nem értek az ilyen dolgokhoz. Nálam a hajam abból áll, hogy minden nap megfésülöm és felfogom. Meg félévente vágatok belőle 15 cm-t, mert rohadt gyorsan nő. Megint a hátam közepéig ér és nyár elején vágattam vállig...
Valahogy én is így vagyok vele. Sőt, én azt mondtam, h festeni sem fogom soha. Ennek ellenére 18 éves korom óta festem, mert már akkor elkezdtem őszülni. Fodrászhoz is elmegyek rendszeresen fazonigazításra, max. mosás-festés, amikor meg ráhúzom a sisakot, nyel egy nagyot és elfordul :D Minden alkalommal bepróbálkozik a hajlakkal is, ilyenkor összenézünk a tükörben, én ingatom a fejem, ő meg csak annyit mond: "Akkor nem..." és egy sóhajjal leteszi a flakont :D
Itthon sem szárítgatom sosem, meg nem kenegetem. Kifésülöm, megrázom, aztán száradjon magától.
 

Legújabb blogbejegyzések

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére