Sziasztok!
Van két sztorim amit megosztanék veletek!
Kezdem azzal hogy Pannóniánk van, nincs benya visszajelzés, tehát "manuálisan" és vizuálisan kell ellenőrizni a benzin tartalékot
...hát megszívtuk egyszer hazafelé, mert kissé elnéztük a mennyiséget és egy főúton ragadtunk.... Mivel taliról jöttünk, úgy kell elképzelni minket mint a málhás szamarakat, rajtam k*** nagy katona zsák, a motoron az oldaltáska csurig pakolva, az első villára rákötözve egy négy személyes nem éppen pillekönnyű sátor, a páromon szintén hátizsák-most "mellzsákként" üzemeltetve, este van és állati fáradtak vagyunk. A legközelebbi benzinkút úgy 4 km-re volt asszem, előtte egy hosszú-hosszú emelkedő
Hát gondolkodtunk mit tehetünk, ugyebár semmit...Elindultunk gyalog, abban reménykedve hátha útközben megáll mellettünk valaki, de hát ez nálunk nem szokás, 200-al húztak el mellettünk százával az autók és úgy kb 30 motoros is. mellettük szóljon hogy legalább némelyik volt olyan kedves és indexelve behúzódott a belső sávba nehogy elsodorjon minket(ugyebár leállósáv nincs, a földúton k*** jó volt tolni a motort). Végülis az emelkedő előtt elfektettük a motort hogy az a néhány csepp benya átfolyjon a tank bal oldalára
és imádkoztunk hogy átvigyen minket rajta, hála az égnek ez sikerült és eljutottunk a kútig...megfogadtuk hogy soha nem fogunk senkinek megállni mi sem
Na de mit hoz az élet, múlt hétvégén jöttünk hazafele a vértesi túránkból, sötét este volt már, hát ahogy jövünk "lássuk" ám hogy ott a félhomályban tolja a paripáját valaki...hát persze hogy megálltunk... csudaszép Aprilia, Red rose-baba úgy döntött elfáradt és nem ment tovább, srácnál nuku szerszám, nálunk persze minden ami kell
...habár ez sem segített sajna, srác már szomorúan búcsút intene, hogy hát itt nincs mit tenni (olyan jó 15 km-t tolhatta volna az éjszakában hazáig), de mi erőszakoskodtunk hogy valami megoldást biztos találunk. Na mindegy a lényeg hogy végülis a párom elvitte hazáig mert kiderült hogy van egy teherautója, én meg ott maradtam amíg visszaérnek (itt már kicsit izgis volt a dolog, most kivételesen abban reménykedtem nem áll meg senki olyan aki rosszindulatú), szétfagytam és a fejem fölött gyűltek a fellegek, óriási vihar készülődött, százával mennek az autók persze, no meg a motorosok is...némelyik tök rendes...köszön...végre megjönnek páromék, felpakoljuk a pacit, elindulunk...és abban a pillanatban megindult az égszakadás...(volt egy két gonosz gondolatom
)
Elértünk hozzájuk, lepakoltunk, aztán persze minket is hazavitt az eső miatt, gondoltuk azért otthon beindítjuk a motort nehogy azt higyjék baj volt vele és szégyenszemre hazavisznek
A srác meg totál meg volt hatódva egyébként hogy milyen rendesek voltunk és a kezünkbe nyomott két üveg Tokaji fehérbort, az egyik 2000-es a másik 2001-es évjáratú volt
jó évjárat és jó ára is van... Úgyhogy mi is megahtódtunk
Milyen jó hogy mi megálltunk és mi álltunk meg, a bortól függetlenül, mert úgy néz ki ebből még lehet egy jó kis barátság is...Hát ennyi, mindenki vonja le maga következtetéseit