Bátor-e a bátor?

Nekem nincs seggrakétám, de sztem nem lesz...innen tovább a túra kategória lesz...Pedig úgy tetszenek a Fekete-Piros CBR600 F-ek...
A legeslegszebb motorok[/QUOTE]

Egyébként nekem fontosabb az, hogy odaérjek, mint hogy gyorsan odaérjek valahova. Saját tempómban megyek. Szeretném még a motorom sokáig használni, meg magamat is És sok tervem van még ezzel a mocival jövőre is, sok mindent fog tőlem kapni, hogy szép legyen, na meg túraképes.
De a lényeg...odaérni...teljesen egyetértek azzal, hogy nem szabad belemenni más diktálta tempóba...
Engfem nem zavar, hogy ledudált egy kispolszki

Dóríííí: ugye szeptemberben a piros feketével jössz

BoncaDóri írta:

Tudod ZiPi, hogy idén egy hónap eltéréssel kétszer pereceltem totálkárosra a motorom. Mert két évig teljesen egyedül motorozgattam és nagyon tudatában voltam, hogy kevés vagyok, mint macis mézben a brummogás. Aztán kezdtem úgy érezni, hogy , egyre jobban megy ez, aztán átcsüccsentem egy nagyobb motorra, azzal is mentem kis híján 10ezer kilométert, és akkorát estem, hogy fél pest arról mesélt. Persze esett az eső, meg sok minden, de a lényeg, hogy leszoktam róla, hogy négyszer megnézem mit csinál kedves autós pajti. És aztán csak néztem, mi maradt a gyönyörűszép motorkámból. Aztán egy hónap múlva a kisebb mocit is kiütötték alólam ( igaz mire ezt az autót észrevettem addigra rég mindegy volt ). Na azóta újra figyelem autós kispajtásokat, és igyekszem nem engedni a paráimnak. De ugyanúgy szinte minden nap motorozom !
Egyébként ezt a Csacskától hallottam : nem szabad hagyni, hogy rádkényszerítsenek olyat ( sebességet, bármit ) amit még nem tudsz !
Szerintem nagyon igaza van !
És szerintem természetes, hogy félünk egy kicsit ! Mert ez visszatart egy csomó hüleségtől !

Kattints a kibontásához...

Maximálisan igazad van:jo Mikor 1 alig ismerösel motorozom észnél kell tartanom magam hiszen a másik jobban megy hozzám képest. Próbálom magam agyba lassítani "ne siess csak abba tempóba menj Löksi amt úgy érzed neked biztonságos. A másik had menjen majd be vár"

Dóríííí: ugye szeptemberben a piros feketével jössz[/QUOTE]




Persze ! Nincs más !
Illetve van egy 50-es robogó ! Az fekete-piros !

szikszti nem is mondja senki hogy baj ha gyökkettővel haladsz,bár sztem pont annyira veszélyes a nagysebesség mint a tötymörgés...seggrakéták közül a legszebb,volt csajom 1000es gixxere,sárga feketében,verseny kipuffal

Nos, én nem értek azzal egyet, h a félelem biztonságot adna motorozás v az élet bármely más területén.
Hiszen az említett 180fokos kanyart ha nem is lehet az adott helyen 150el motorozni, akkor is azt a tudást kell elsajátítani és alkalmazni, amivel az ember korrigálni tudja a helyzetet és nem perecel.
Ez az én meglátásom.

Viszont azzal sem értek egyet, h aki nem fél, az megy mint a hülyegyerek és emiatt fog perecelni....
Szerintem aki nem ÉSSZEL közlekedik az előbb-utóbb fennakad a közlekedés forgatagában, ha ehhez még fél is, akkor szerintem nagyon rövid idő alatt bekövetkezik ez és elsősorban nem sebesség kérdése a dolog.

A lelki dolgokat illetőleg, 100%ban azt vélem, hogy aki nem megfelelő lelki állapotban van, az ne üljön motorra, mert mint ZP is mondta, 1pillanat kihagyás és bukótér....csak ez a közúton ugye nincs...

Azaz minden fejben dől el és a tudást kell csiszolgatni....amúgy most jövök a kavicságyból HAPPY HUNGARORING...

....és nem félek....viszont próbálok ésszel és odafigyeléssel motorozni...

csak,hogy amit mondasz nem egészen van úgy,a félelmet az agyad irányítja vagy,hogy mondják ezt....és egyébkén sokan megmondhatják,Ha a félelem elmúlik,meghalsz.sok extrém sportot űztem még kispöcs koromban,és ezzel mindenki így volt,Ha nincs félelem,ami mellesleg egészséges dolog,hisz a félelem termel hirtelen nagy mennyiségű adrenalint,ami élvezetet,kitartást,nagyobb erőt,magabiztosságot ad...gondolom nem crossozol,ott fontos ez,a műúton kevesebb jóval a veszélyes helyzet,az általad teremtett veszély,mert nem mész fel egy merőleges sirató falon,nem ugratsz 10-20 métereket,nem mész az erdőben olyan ösvényen nagy sebességel ahol éppp csak elfér a kormány,és terepen sosem tudod mi következik a kanyar után,árok(más által ásott árok...)esetleg kifaszitett damil,és sok más beláthatatlan akadály...a félelem igen is kell...műúton is.És ha aztmondod,nem félsz ha 200 felett mész,simán hazudsz...mindenki fél...még ha nem is törődik vele...mert az agyadban ott vannak a hiba kódok,mi történhet,hogy reagáld le,ezt mind a félelemed iréányítja...ahogy esésnél is,tudat alatt lejátszasz magadban több lehetséges módozatot,hogy ess,sőt közben az agyad azon is pörög,mit hibáztál,hogy lehetett volna elkerülni...aki esett már komolyabbat az tudja,amikor érzed,hogy nem tudsz ellene már tenni,az az 1 mp mintha 10 mp lenne...éppen ezért tudsz cselekedni,és minnél jobbat kihozni az esésből...

Egyet értek előttem szóló kiváló kollégámmal
Valóban szükség van rá...Én megcsináltam azt, mikor az 51-esen balettoztam 60 al, de nem tudtam kijönni a 10-15 centi mély nyomvályúból,és mögöttem 3-4 dühös kamion sietett volna, de nem tudtak, hogy benyomtam a vészvillogót, és félreálltam, mert folyamatosan az volt az érzésem, hogy annyira dobálja az út a motort, hogy alájuk kerülök. A szívem a torkomban dobogott, és nem az volt bennem, hogy nehogy már motort leelőzzenek a kamionok, hanem az, hogy életben maradjak. Féltem... Megvártam míg elmennek, és folytattam tovább. Továbbra is találkoztam fejüket csóváló autósokkal, de nekik könnyű volt azon az úton menni...

Megint érzékeny témába nyúltam!

DE nem Kataaa nem kell 5 év!
Csak sok levezetett km!
Én egy éve vettem a Kawasaki-t, elötte csak 250-es emzével jártam!
(nemtom hány évig )
Tehát gyakorolni kell!
Menni sok kilómétert!
Hóban-fagyban-esőben!
(ez 16-nak is szól)

Kedves Dóri persze mondják, hogy félni jó mert nem csinálsz höjeséget!
De nem kell feleslegesen félni sem!!!
Tudod mit tudsz, bíznod kell magadban!
Csak azt kell már megtanulnod amit még nem tudsz!
Én is ezért járok ki a pályára!
Az a lényeg, hogy lelkileg legyél rendben, ha felülsz a motorra akkor csak Te legyél és Ő!
A múlton nem rágódni kell hanem tanulni belőle!

Amúgy a pályán előjön, hogy mennyire van rendbe mert most nekem sem ment annyira mint 2 hónapja, egy csomó kanyart elrontottam mert nem tudtam eléggé koncentrálni!
Vagyis másra gondoltam!

gondoloma csajokra,vagy a szexre...bár nálad a kaja is szóba jöhet

killecske írta:

gondoloma csajokra,vagy a szexre...bár nálad a kaja is szóba jöhet

Kattints a kibontásához...

Hát ez a 3 váltotta egymást!
Illetve még arra is gondoltam az egyik kanyarban, hogy itt biztos kamijon taposta le a rázókövet!

Én ZPvel értek akkor is egyet... és nem félek 200nál...hanem koncentrálok...amúgy nem megy ennyit a 250R, de autóval ennél azért többel jártam rendszeresen és ott is vannak malőrök és helyzetek, de ott sem félek a mai napig.
Ha gebasz van, nállam mindig rá egy 20-30percre jön elő a hatása, amiatt általában higgadt fejjel vezetek.

Amúgy igaz nem terepmotoroztam, de terepjáró versenyen voltam pár alkalommal és hát ott is jönnek a meglepetések, pl VÁRPALOTA erdős-mezős része...

Szóval szerintem elsősorban a tudást kell csiszolgatni, mint ezt ZP is megerősíti és ezért pályázok én is, meg járok vezetéstechnikai tréningekre ha tehetem.
És általában a legtöbb baleset elkerülhető ha a vezető nem fél és kételkedik magában és a motorjában, autójában.
A hozzáértők olykor meg is jegyzik, hogy a gép technikailag tudta volna az adott manővert, csak a rajta lévő ember besokalt vagy eleve nem volt a megfelelő tudás birtokában.
A tudást megszerezni mint a jogsit, csak egy dolog....alkalmazni egy másik ugye.

Konklúzió, sok-sok levezettett KM és tanulás-gyakorlás folyamatosan.

Sixtee,
ÉN is járok olykor az 51esen, hát igen szar, de annyira azért nem, pedig az én mocim nem endúró kivitel.
Annak h te nem tudtál közlekedni vele és féltél, szerintem két alapvető oka lehet:
- nem ismered a motorodat és emiatt többet kellene vele gyakorolni
- valami nincs faszán hozzád állítva (lengéscsillapító, esetleg a gumi nem fasza...

Akármi legyen, meg kell keresni a gondot okozó dolgot és át kell hidalni, ha kell tanulással, ha kell a motor beállításával.

Amúgy én néha kicsit imádkozom indulás elött mert iszonyat ahogy közlekedem és néha magamra is szólok, hogy ne siessek már annyira!
Legszivesebben felpofoznám magam!
Ma is ahogy jöttem haza a 2-es úton elhaladtam 2 trafipax és két kontroll pont mellett!
Mondjuk szabályosan a trafi elött de az egyik kontroll pont a dombtetőn volt és én talajtól kicsit elemelkedve elsuhantam (200) a hatóság elött!
Ő engem nézett én meg őt a motor meg csak azt mondta wíííííííííííííííííííííííííííííí!

Zöld Piszok írta:

Amúgy én néha kicsit imádkozom indulás elött mert iszonyat ahogy közlekedem és néha magamra is szólok, hogy ne siessek már annyira!
Legszivesebben felpofoznám magam!
Ma is ahogy jöttem haza a 2-es úton elhaladtam 2 trafipax és két kontroll pont mellett!
Mondjuk szabályosan a trafi elött de az egyik kontroll pont a dombtetőn volt és én talajtól kicsit elemelkedve elsuhantam (200) a hatóság elött!
Ő engem nézett én meg őt a motor meg csak azt mondta wíííííííííííííííííííííííííííííí!

Kattints a kibontásához...

most erre mit mondjak
csak azért ezek az ikonok, mert ezek tetszenek

Sixtee írta:

Egyet értek előttem szóló kiváló kollégámmal
Valóban szükség van rá...Én megcsináltam azt, mikor az 51-esen balettoztam 60 al, de nem tudtam kijönni a 10-15 centi mély nyomvályúból,és mögöttem 3-4 dühös kamion sietett volna, de nem tudtak, hogy benyomtam a vészvillogót, és félreálltam, mert folyamatosan az volt az érzésem, hogy annyira dobálja az út a motort, hogy alájuk kerülök. A szívem a torkomban dobogott, és nem az volt bennem, hogy nehogy már motort leelőzzenek a kamionok, hanem az, hogy életben maradjak. Féltem... Megvártam míg elmennek, és folytattam tovább. Továbbra is találkoztam fejüket csóváló autósokkal, de nekik könnyű volt azon az úton menni...

Kattints a kibontásához...

Ma én is mentem rajta Kunszentmiklósról jövet, gyerekkel. Hát megérne egy misét. És az még csak hagyján, a terepmotoros ment elől, talált valami hörcsögcsapást ! Na azon próbálkozz sport(os) motorral, a gyerekkel a púpon ! Gondolkodtam is, hogy valahogy kislánykoromban nem szerepeltek ilyen ösvények az álmaimban ! És én is féltem ! Igenis féltem ! Nem azért mert a múlton rágódok, vagy betoji vagyok, hanem igenis féltettem a gyerekemet, a motoromat és magam is ! Mert 40-nél nyekkent a telo alattunk, mert az autók ugyanúgy bukdácsoltak, kerülgették a tankcsapda méretű gödröket, és a legszívesebben kétkézzel fogtam volna a fiam, nehogy lepottyanjon hátulról ! Mondom negyvennél ! Kell a félelem, mert én is szeretem tépni Jucus szarvát, de a félelem az, ami miatt tudod, hogy hol és mikor mit lehet ! ( Ez a szmájlí tetszik a legjobban ! )

Na látod Dóri..mégsem csak Sziksz fél azon az úton(bár nem tom ki az a a sziksz-na mindegy)Azért a pálmát a dombóvári szőlőhegyi domb viszi el
Még jó hogy rövid

Az nem a félelem hanem az aggódás!
Hasonlít de mégsem az!

Jah aggódik az ember nehogy összetörje a gyerekét, magát, a motorját...

Én egyedűl a motorért aggódom, más nemszámít!

Nálam két dologtól függ hogy mennyire vagyok bátor vagy sem.
Egyrészt, hogy milyen kedvvel ébredek, a félelmeimet el tudom-e hagyni a kanyarban valahol. Mert hát vannak napok, amikor teljesen jó kedvvel indulok neki, nem jut eszembe semmi marhaság ami megtörténhet velem, tiszta a fejem, akkor olyan dolgokat művelek, hogy még magam is meglepődöm rajta.
A másik nap meg lehet hogy pont az ellenkezőjére sikerül. minden percben attól rettegek, hogy most fognak elütni, vagy kiugrani elém.

A másik része, meg hogy vannak hülye elvi dolgaim. Van olyan hely, ahol elvből nem előzök (minden nap arra járok), mert szerintem nagyon veszélyesek a keresztutcák, bármikor kijöhetnek elém, vagy szembe, vagy bármi. No meg az M0 régi szakasza (szintén napi etap), ahol húzom neki, minél hamarabb túl akarok lenni rajta. Itt magas rizikófaktorú járművek a román-török-bulgár kamionok, és a nyugaton dolgozó szintén román-török-bulgár vendégmunkások. Ezektől igen tartok.

Ha pedig idegen terepen motorozok, megpróbálom a fejem kiüríteni, hogy ne legyen más csak én, a motor, az illaok és a látvány.

....tényleg fejben dől el.