Ünnepek!

csacskamacs írta:

Nekem ez nagyon tetszik:

"Nyakunkon az új év, elmúlt a karácsony,
a motoros csizmádat hagyd békén barátom.
Míg újévi malaccal tömöd meg a hasad,
a meleg garázsban erőt gyűjt a vasad.
Várd ki a jó időt, én csak azt ajánlom,
motorozhatsz nyáron végig az országon.
Tavasszal felkötjük a motoros kendőt,
így kívánok nektek
BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT!!!"

Kattints a kibontásához...

NaNa írta:

A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni

Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.

A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna", ám ha nincs tehetnünk, akkor is "elszáll a hasznunk". (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)

Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.

Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert az egész évet veszekedéssel töltötték volna.

Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.

Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.

Az év utolsó napján tilos mosni, varrni - bevarrják a tyúk fenekét - teregetni, seperni - kiseprik a szerencsét - vasalni - kilapítják a szerencsét - és más hasonlatos házi munkákat végezni.

Újkeletű babona, hogy ilyenkor legyen legalább egy nagy értéket tartalmazó bankkártya, vagy egy nagy címletű bankó a tárcánkban, hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk.

Szilveszteri babonáink

Elődeink is fontosnak tartották, hogy évről-évre boldogabbak, gazdagabbak, szerencsésebbek legyenek, s valamiért úgy gondolták, hogy ezt már az esztendő fordulásakor illő megalapozni. Ezért számos olyan babonát és hagyományt hagytak nekünk örökül, melyeket betartva mi is egy jobb esztendőben reménykedhetünkFontos, hogy éjfélkor nagy zajt csapva űzzük el nem csupán az óévet, hanem vele az ártó, rontó erőket is.

De nézzük szép sorjában!Nem szabad ilyenkor baromfihúst ennünk, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. Inkább együnk sertést, mert az orrával kitúrja a szerencsénket. A hallal is jó óvatosan bánni, nehogy elússzon vele a szerencse. a folyó menti vidékeken épp szerencsehozónak tartják, mert "ahány pikkely, annyi pénz"Egy középkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna".Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Ajánlom még a piros fehérneműt............... , ....... bátrabbak pedig kézben vmi értéket/pénzt képviselő dologgal -- lehet tárca, ékszer, akár szerződés is, bármi --- éjfélkor ugorjanak le sámliról, székről, merészebbek asztalról ))))))))) ......... inni csak utána, és esetleg gyakorolni előtte ...... Ami a kézben volt, megkétszereződik az új évben...... azt mondják a boszik ))))) Szokás, babona? Mindegy ebben a világban, nem?.................................. Szennyes sem maradhat kimosatlan, mert zűrzavart, piszkot vonz az új évbe, de ugye a teregetett ruha sem lóghat! ........ Most kapkodhatunk az abroszokkal, miegymással addig ......... mindig a nőkre marad a robot....... )))))))))))))))))))))))))))))))))))

Kattints a kibontásához...

NaNa írta:

A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni

Ma nem szabad baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.

A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken - ezek szerint Budapesten, vagy Szegeden is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna", ám ha nincs tehetnünk, akkor is "elszáll a hasznunk". (Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)

Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.

Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert az egész évet veszekedéssel töltötték volna.

Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.

Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.

Az év utolsó napján tilos mosni, varrni - bevarrják a tyúk fenekét - teregetni, seperni - kiseprik a szerencsét - vasalni - kilapítják a szerencsét - és más hasonlatos házi munkákat végezni.

Újkeletű babona, hogy ilyenkor legyen legalább egy nagy értéket tartalmazó bankkártya, vagy egy nagy címletű bankó a tárcánkban, hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk.

Szilveszteri babonáink

Elődeink is fontosnak tartották, hogy évről-évre boldogabbak, gazdagabbak, szerencsésebbek legyenek, s valamiért úgy gondolták, hogy ezt már az esztendő fordulásakor illő megalapozni. Ezért számos olyan babonát és hagyományt hagytak nekünk örökül, melyeket betartva mi is egy jobb esztendőben reménykedhetünkFontos, hogy éjfélkor nagy zajt csapva űzzük el nem csupán az óévet, hanem vele az ártó, rontó erőket is.

De nézzük szép sorjában!Nem szabad ilyenkor baromfihúst ennünk, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. Inkább együnk sertést, mert az orrával kitúrja a szerencsénket. A hallal is jó óvatosan bánni, nehogy elússzon vele a szerencse. a folyó menti vidékeken épp szerencsehozónak tartják, mert "ahány pikkely, annyi pénz"Egy középkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna".Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt.Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Ajánlom még a piros fehérneműt............... , ....... bátrabbak pedig kézben vmi értéket/pénzt képviselő dologgal -- lehet tárca, ékszer, akár szerződés is, bármi --- éjfélkor ugorjanak le sámliról, székről, merészebbek asztalról ))))))))) ......... inni csak utána, és esetleg gyakorolni előtte ...... Ami a kézben volt, megkétszereződik az új évben...... azt mondják a boszik ))))) Szokás, babona? Mindegy ebben a világban, nem?.................................. Szennyes sem maradhat kimosatlan, mert zűrzavart, piszkot vonz az új évbe, de ugye a teregetett ruha sem lóghat! ........ Most kapkodhatunk az abroszokkal, miegymással addig ......... mindig a nőkre marad a robot....... )))))))))))))))))))))))))))))))))))

Kattints a kibontásához...

Adri80 írta:

Nem szabad házimunkát végezni!!!!!!!!!
És aki szilveszter napján dolgozik, az egész évben csak dolgozni fog? Ajaj... Ergo: Nem megyek holnap dolgozni és majd erre hivatkozok!!!

Kattints a kibontásához...

senki írta:

Ja és be kell szereznem piros fehérneműt

Kattints a kibontásához...

Vik30 írta:

Lehet nem jó ötlet! Akkor lehet többet tuti nem kell menned

Kattints a kibontásához...

csacskamacs írta:

az pirosnemű...

Kattints a kibontásához...

NaNa írta:

Amúgy mi van? Senki nem előszilveszterezik?

Ilyenkor már ideje lenne fekvehányni...

Kattints a kibontásához...