Régóta morgolódok a motorok súly témáján, pontosabban azon, ahogyan azt még a "szaklapok", tesztelők is kezelik.
Valahol, valami félresiklott az agyakban.
A járművek kategóriákra oszlanak. Autókból is megkülönböztetünk, kis-, alsó közép-, felső közép-, nagyszedán SUV stb kategóriákat. De ugyanez igaz a repülőkre, hajókra egyaránt. Motorokra ez olyan szinten igaz, hogy külön jogosítványkategóriákra van osztva, míg B-vel bármilyen személyautó + 3.5 t össztömegig haszongépjármű is vezethető. Sőt, pár évvel ezelőttig (legalábbis itt Németországban) trike-okra is érvényes volt, csak nemrégóta kell hozzájuk A jogsi.
Nos, motorból is megkülönböztetünk számtalanfélét, a szupertúrázótól (pl a K1600) a robogókig.
Már nem egyszer megfigyeltem, mennyire tudnak teszterek egy-egy modell tömegén jajongani, a jármű önsúlyát a teszteredmények osztályozása során negatívan értékelni, ezzel egyszersmind kimondva, hogy "jó lenne, csak nehéz dög". Legutóbb ezzel pl a GTR1400-nál és az FJR 1300-nál is találkoztam.
Na, Béláim, gondolkodjunk... Olyan motort keresünk, ami jól pakolható, azaz jól terhelhető. Tudjon nagy távolságokat erőlködés nélkül (azaz komoly erőtartalékok felett rendelkezve), felső határig, vagy még tovább pakolva, tempósan leküzdeni. De (az eddig tapasztalt mentalitás alapján) ne legyen 200-240 kilónál több, mindezt hétköznapi halandó számára megfizethető árban...
Én tudom, hogy a mérnöki-mechanikai lehetőségek napjainkban már szinte meghaladják a képzeletet is, de néha az az érzésem, hogy némely zsurnalisztáknál elgurult a gyógyszer.
Vegyük a fent említett GTR1400-at. A neten azt találtam róla, hogy 308 kilónyi önsúllyal van versenyben, ami szerintem egy interkontinentális csatahajónak meglepően jó, főleg a 150+ lóerejéhez képest. Ehhez képest a tesztelő említi ezt, mint vásárlási ellenjavaslatot...
Szándékosan nem írok sem nevet, sem linkeket...
Ha valamit szeretnék kellően szilárddá-merevvé tenni, akkor azt nem spagettiből építem, annak anyag kell. Jellemzően acél. Lehet alumínium is, de akkor bőven izmosabb profilból kell dolgoznom, ami viszont a mérettartományra van negatív kihatással.
Az erősebb motor robusztusabb blokkot eredményez, főleg, ha ezt a motort nem hegyezték ki a határokig, az ugyanis az élettartamára lenne kellemetlen hatással (valamint a tartós magas fordulatszám a fogyasztásnak/környezetterhelésnek sem tenne jót). Azaz, minden egy kicsit fölé van benne méretezve. Már megint tömegnövelő tényező. Akkor a más fordulókör, gáz- és kormányreakciók még nem is kerültek szóba.
Mintha a ma embere nem akarná tudomásul venni, hogy mindennek ára van. Ha masszív, golyóálló vasat akarsz, annak súlya lesz. A súly nem az ördögtől van. Biztonságot sugall... Akárcsak az autóknál. Tudat alatt ez is az oka sokaknál ennek a SUV-mániának, pedig ez színtiszta nyersanyagpocsékolás, ha belegondolunk, hogy terepjárónak kinéző autók valódi terepképesség nélkül, indokolatlan energiafelhasználással szaladgálnak az útjainkon. Fontos, hogy a gyártó jól keres vele. Az általános alchimia mindig is az emberi hülyeségből állított elő aranyat, nem ólomból.
Minden járműnek van súlya. Azt nem kerülni kell, hanem megtanulni bánni vele. Elsősorban a fejekben. Tudni kell pl, hogy minél nehezebb a vas, annál hamarabb érsz a "point-no-return" állásig, ahonnan már nem fogod meg az állóhelyzeti dőlését. Kisebb a játéktér. Gyakorlás és megszokás kérdése az egész. És itt jön képbe a megfelelő képzés, valamint a megfelelő információs háttér. Ha mindenhonnan azt kapod, hogy jajj, 280 kiló (vagy több), birkózni kell vele, valószínűleg el tud ijeszteni ez az információs környezet, a hétköznapi ember mindig alábecsüli a propaganda tudatra gyakorolt hatását.
Helyre kellene tenni a dolgokat a fejekben, az újságírókéban is. Abból a szempontból kéne végre néznünk a dolgokat, hogy mi mire való, és ahhoz képest mennyire lett jó. Ez ma mintha tömegesen sikkadna el.
Minden járműnek a maga osztályában/szerepkörében megvannak a maga dimenziói. Amikkel együtt kell tudni élni. És észben kell tartani, hogy ahogy egy 50-es robogóval nem fogok Maglód-Székesfehérvár viszonylatban napi ingázásra jelentkezni, úgy egy Boss Hosst sem választok városi rohangászónak. És akkor hirtelen majd minden a helyére kerül.
Érdekes módon az ülésmagasság már nem kerül ilyen kontextusban szóba, pedig egy motor biztonságos vezethetőségében szerintem sokkal komolyabb tényező. Mert stabil talajfogással a nehezebb motorok is gond nélkül kezelhetőkké válnak.
Valahol, valami félresiklott az agyakban.
A járművek kategóriákra oszlanak. Autókból is megkülönböztetünk, kis-, alsó közép-, felső közép-, nagyszedán SUV stb kategóriákat. De ugyanez igaz a repülőkre, hajókra egyaránt. Motorokra ez olyan szinten igaz, hogy külön jogosítványkategóriákra van osztva, míg B-vel bármilyen személyautó + 3.5 t össztömegig haszongépjármű is vezethető. Sőt, pár évvel ezelőttig (legalábbis itt Németországban) trike-okra is érvényes volt, csak nemrégóta kell hozzájuk A jogsi.
Nos, motorból is megkülönböztetünk számtalanfélét, a szupertúrázótól (pl a K1600) a robogókig.
Már nem egyszer megfigyeltem, mennyire tudnak teszterek egy-egy modell tömegén jajongani, a jármű önsúlyát a teszteredmények osztályozása során negatívan értékelni, ezzel egyszersmind kimondva, hogy "jó lenne, csak nehéz dög". Legutóbb ezzel pl a GTR1400-nál és az FJR 1300-nál is találkoztam.
Na, Béláim, gondolkodjunk... Olyan motort keresünk, ami jól pakolható, azaz jól terhelhető. Tudjon nagy távolságokat erőlködés nélkül (azaz komoly erőtartalékok felett rendelkezve), felső határig, vagy még tovább pakolva, tempósan leküzdeni. De (az eddig tapasztalt mentalitás alapján) ne legyen 200-240 kilónál több, mindezt hétköznapi halandó számára megfizethető árban...
Én tudom, hogy a mérnöki-mechanikai lehetőségek napjainkban már szinte meghaladják a képzeletet is, de néha az az érzésem, hogy némely zsurnalisztáknál elgurult a gyógyszer.
Vegyük a fent említett GTR1400-at. A neten azt találtam róla, hogy 308 kilónyi önsúllyal van versenyben, ami szerintem egy interkontinentális csatahajónak meglepően jó, főleg a 150+ lóerejéhez képest. Ehhez képest a tesztelő említi ezt, mint vásárlási ellenjavaslatot...
Szándékosan nem írok sem nevet, sem linkeket...
Ha valamit szeretnék kellően szilárddá-merevvé tenni, akkor azt nem spagettiből építem, annak anyag kell. Jellemzően acél. Lehet alumínium is, de akkor bőven izmosabb profilból kell dolgoznom, ami viszont a mérettartományra van negatív kihatással.
Az erősebb motor robusztusabb blokkot eredményez, főleg, ha ezt a motort nem hegyezték ki a határokig, az ugyanis az élettartamára lenne kellemetlen hatással (valamint a tartós magas fordulatszám a fogyasztásnak/környezetterhelésnek sem tenne jót). Azaz, minden egy kicsit fölé van benne méretezve. Már megint tömegnövelő tényező. Akkor a más fordulókör, gáz- és kormányreakciók még nem is kerültek szóba.
Mintha a ma embere nem akarná tudomásul venni, hogy mindennek ára van. Ha masszív, golyóálló vasat akarsz, annak súlya lesz. A súly nem az ördögtől van. Biztonságot sugall... Akárcsak az autóknál. Tudat alatt ez is az oka sokaknál ennek a SUV-mániának, pedig ez színtiszta nyersanyagpocsékolás, ha belegondolunk, hogy terepjárónak kinéző autók valódi terepképesség nélkül, indokolatlan energiafelhasználással szaladgálnak az útjainkon. Fontos, hogy a gyártó jól keres vele. Az általános alchimia mindig is az emberi hülyeségből állított elő aranyat, nem ólomból.
Minden járműnek van súlya. Azt nem kerülni kell, hanem megtanulni bánni vele. Elsősorban a fejekben. Tudni kell pl, hogy minél nehezebb a vas, annál hamarabb érsz a "point-no-return" állásig, ahonnan már nem fogod meg az állóhelyzeti dőlését. Kisebb a játéktér. Gyakorlás és megszokás kérdése az egész. És itt jön képbe a megfelelő képzés, valamint a megfelelő információs háttér. Ha mindenhonnan azt kapod, hogy jajj, 280 kiló (vagy több), birkózni kell vele, valószínűleg el tud ijeszteni ez az információs környezet, a hétköznapi ember mindig alábecsüli a propaganda tudatra gyakorolt hatását.
Helyre kellene tenni a dolgokat a fejekben, az újságírókéban is. Abból a szempontból kéne végre néznünk a dolgokat, hogy mi mire való, és ahhoz képest mennyire lett jó. Ez ma mintha tömegesen sikkadna el.
Minden járműnek a maga osztályában/szerepkörében megvannak a maga dimenziói. Amikkel együtt kell tudni élni. És észben kell tartani, hogy ahogy egy 50-es robogóval nem fogok Maglód-Székesfehérvár viszonylatban napi ingázásra jelentkezni, úgy egy Boss Hosst sem választok városi rohangászónak. És akkor hirtelen majd minden a helyére kerül.
Érdekes módon az ülésmagasság már nem kerül ilyen kontextusban szóba, pedig egy motor biztonságos vezethetőségében szerintem sokkal komolyabb tényező. Mert stabil talajfogással a nehezebb motorok is gond nélkül kezelhetőkké válnak.
