A harag rossz tanácsadó. De ki mással oszthatnám ezt meg, mint Veletek. Bárcsak végre motoros témáról is írhatnék! Előre szólok, azt be tudom tippelni, hogy lesznek, akik nagyon ki fognak rám akadni. Elsősorban @Vickancs. Előre is bocsánatot kérek, senkit nem akarok megbántani.
Számtalanszor írtam már, hogy azért örülök, hogy lányos apuka vagyok (ha már nem bírtam a haragommal meg a farkammal és megcsináltam a hülyeséget), mert így TALÁN kevésbé leszek hajlamos arra, hogy a saját érdeklődési körömet ráerőltessem a gyerekeimre. Erre a kisebbik, Panna, már három vagy négy éve nyaggat ezzel a motorozás dologgal, merthogy neki eredetileg a piros volt a kedvenc színe, de most a bordó, mert a Czetka is bordó, és hogy őneki KELL egy olyan felnőtt korában. Nem tudom hova tenni még mindig az egészet, egyre határozottabban gondolom, hogy csak nyerészkedésből hízeleg a kis piszok, vagy rájött, hogy az anyjára nem számíthat, vagy mittudomén, de képtelen vagyok jóra gondolni. Valamit ki kellett neki találni Karácsonyra pénz nélkül, sajnos nem tudtam akkorra kinyomtatni neki, csináltam egy falinaptárat, aminek képei a családban valaha volt Czetkákról és a Sport sorozat vasairól szólnak. Úgy gondoltam, ez személyes, egyedi, és talán örömöt is okoz neki. Meg egy kis fricska az anyjának, mert odaírtam a képek alá, ki kicsoda (mármint a vasak), és pofátlanul odaírtam egykori 250-esem képei alá a nevét: "Életem Pici Párja" (+ típus, lökettérfogat, teljesítmény). Exem ki is kattant rendesen, újságolta Panna kárörvendő vigyorral. Nagyon, nagyon örült a naptárnak.
Anno a motorom fenntartása pont hatodannyiba került, mint a drágalátosnak a kutyájának a fenntartása. Boxermániás ugye, és meggyőződéssel állítja, hogy a boxer az nem nyálzik, meg hogy milyen jó kutya (csak nevelhetetlen, kezelhetetlen, szétrág mindent, telefingja a szobát, ha bent van, összeb.ssza a kontrollálhatatlan fölugrálásával az ember ruháját stb.). Ja, amikor legutóbb volt kutyájuk (boxer kölyök), egész nap be volt zárva a lakásba, szétszedett mindent, összepisálta a falakat, teleszarta a szobát, tutult egész nap a szomszédok legnagyobb örömére, és mivel nem nevelte senki, nem lehetett vele bírni. Gyakran a gyerekeknek nem volt kajájuk, de a kib.szott dögnek mindig. A nagyobbikat régen megharapta egy kutya, azóta retteg minden kutyától, de úgy látszik, ez a drágajó anyukáját nem zavarja.
Még folyamatban van annak a házrésznek a megvétele, ahol most még albérletben laknak. Hitelre megy még a levegővétel is. Ma van Panna 9. születésnapja, számított rá, hogy az anyja megvesz majd neki egy mittudoménmit, valami kütyüt, tőlem meg társasjátékot kért (Dobble). Erre mit kap a drágajó anyjától? Francia bulldog kölyköt b. meg! A közös udvarra nem lehet kiengedni, egyrészt megvenné az Isten hidege, másrészt ott van a másik házrész tulajának kutyája (igaz kötve), a nagyobbik gyerekem retteg tőle, mindenük dobozokban, reggel fél 7-től este fél 5-ig senki nincs a házban, mindenük a padlóra pakolva dobozokban (ideális rágóka, nemde?), etetni kell, és Panna nemrég egy tulajdonképpen idegennek kijelentette, azért szeret nálunk lenni, mert itt mindig van mit enni. Ha a gyerekek kajájáról se képes vagy hajlandó gondoskodni, akkor hogy lesz ezután, hogy a kutyát is etetni kell? Nem is beszélve, hogy 100 rugó egy ilyen kölyök, és a házzal még bőven lesz költség. Anyám amúgy is ki van akadva, mert ahhoz, hogy meg tudják venni a házrészt, adtam neki hitelből 500 rugót, hogy ne ússzon el az egész, és anyám azt mondja, ebből kiindulva nem is alaptalanul, hogy az arra kellett, hogy elverje a hülyeségre, és mindenkinek bebizonyítsa, mekkora egy csicska vagyok, és azt csinál velem, amit akar.
Ezt a kutyát tulajdonképpen nem is Panna kapta. Exem vette magának, hogy rázhassa a rongyot, hogy ő ezt is megengedheti magának. Mindigis ezért kellett neki kutya. Mert az olyan menő. Hogy örök életében a puszta valagára rázta a rongyot, az ugye nem látszik elsőre. Mert a látszat a lényeg.
Anyám azt is mondta, hogy ezzel valószínűleg az is lehet a célja, hogy a nagyobbikat elüldözze onnan. Sajnos ő olyan, hogy csak égni lehet miatta. Panna kitűnő tanuló, vele lehet villogni, habár ugye ebben az égegyadta világon semmi érdeme nincs az anyjának. Eredetileg azt akartam, hogy a mi kaposfői házunk kizárólag Pannáé legyen, a kaposfüredi meg Jázminé. (Ismerem őket, Pannával akarják kifizettetni a kaposfüredi házat, hogy nekik véletlenül se kerüljön semmibe.) Már most képtelenek összeférni a testvérek (ez se az én saram), hát még ha pénzről lesz szó! Ezt csak távolság oldhatja meg. Azt exem is tudja, hogy Jázira nem lehet számítani, ha betegápolásról (vagy a házrész törlesztőjének fizetéséről) van szó, mert ugyanolyan önző, következetlen és felelőtlen, mint az anyja. Ezért akarja Pannát, mert ő legalább jószívű. (Igaz, úgy tud hazudni már most, hogy még én se tudom tetten érni.) És ugye még egyet akar: a kaposfői ház árát, hogy elverhesse, és a pofámba röhöghessen, hogy akkoris értelmetlenné tette az egész családunk életét, és csakazértis tönkre tudott tenni mindent. Nem engedi ide azt, akinek szántam a házat, ideüldözi helyette azt a gyereket, aki miatt csak szégyenkezni meg idegeskedni lehet, hogy mindenkinek bebizonyíthassa, hogy én mekkora szaralak vagyok. Ez is bizonyítja, hogy neki a másik ember csak eszköz, beszélő szerszám, beleértve a gyerekeit is. Ő meg az Isten. Kár, hogy aki kicsit is ismeri, annak már nem tud vetíteni. És akkor még mennyi mindent nem meséltem még!
Ja, és akkor ha elmondom a véleményem a kutyáról, akkor bizonyíthatja is Pannának, mekkora szaralak vagyok, merthogy tönkretettem a születésnapi örömét.
Ha egy brazil vagy török forgatókönyvíró simán csak leírná, amit ez művel (meg a testvérei), nagyon rövid időn belül a világ leggazdagabb embere lenne.
Mindezek tükrében komolyan elgondolkoztam azon, hogy hagyom a francba Panna vasát, legalábbis addig, míg meg nem lesz az autós jogsija. Ha egy szaros naptár miatt ilyen a bosszú, akkor egy motor miatt milyen lesz! Ha ideüldözi a nagyobbikat, akkor nem is lesz értelme megcsinálnom, Panna nem lesz mikor, miből használja. Mindig őt fogja ugráltatni ez a két lusta dög.
Mindig gyűlöltem a brazil meg török sorozatok világát, az aljasságot, az alattomosságot, a gonoszságot, az önzést, más semmibe vételét, eszközként használását. A saját életemben mindenképpen el akartam kerülni, hogy így kelljen élnem, ezzel kelljen leterhelnem az agyam, hogy kikerüljem az aljas csapdákat. Kaptam a pofámra eleget fatertól, hazudoztam miatta kényszerből eleget, örülök, hogy annak vége lett. Szerettem volna a további életemet őszintén, nyugodtan és a lehetőségekhez mérten szabadon élni. Azt hittem, megdolgoztam és eleget tűrtem érte. Két dolgot remélek még egy picit. Az egyik, hogy egyszer Panna megbocsát majd nekem azért, mert megcsináltam. A másik, hogy elpusztulhatok végre hamarosan, mert kissé méltatlannak érzem, ami történik. De lehet, hogy csak én vagyok beképzelt, és nem vagyok tisztában vele, mit is érdemlek.
Vigyázzatok magatokra, éljetek őszintén és nyugalomban, békességben! Jó egészséget, sok balesetmentes, élvezetes motoros kilométert kívánok Mindannyiatoknak!
Számtalanszor írtam már, hogy azért örülök, hogy lányos apuka vagyok (ha már nem bírtam a haragommal meg a farkammal és megcsináltam a hülyeséget), mert így TALÁN kevésbé leszek hajlamos arra, hogy a saját érdeklődési körömet ráerőltessem a gyerekeimre. Erre a kisebbik, Panna, már három vagy négy éve nyaggat ezzel a motorozás dologgal, merthogy neki eredetileg a piros volt a kedvenc színe, de most a bordó, mert a Czetka is bordó, és hogy őneki KELL egy olyan felnőtt korában. Nem tudom hova tenni még mindig az egészet, egyre határozottabban gondolom, hogy csak nyerészkedésből hízeleg a kis piszok, vagy rájött, hogy az anyjára nem számíthat, vagy mittudomén, de képtelen vagyok jóra gondolni. Valamit ki kellett neki találni Karácsonyra pénz nélkül, sajnos nem tudtam akkorra kinyomtatni neki, csináltam egy falinaptárat, aminek képei a családban valaha volt Czetkákról és a Sport sorozat vasairól szólnak. Úgy gondoltam, ez személyes, egyedi, és talán örömöt is okoz neki. Meg egy kis fricska az anyjának, mert odaírtam a képek alá, ki kicsoda (mármint a vasak), és pofátlanul odaírtam egykori 250-esem képei alá a nevét: "Életem Pici Párja" (+ típus, lökettérfogat, teljesítmény). Exem ki is kattant rendesen, újságolta Panna kárörvendő vigyorral. Nagyon, nagyon örült a naptárnak.
Anno a motorom fenntartása pont hatodannyiba került, mint a drágalátosnak a kutyájának a fenntartása. Boxermániás ugye, és meggyőződéssel állítja, hogy a boxer az nem nyálzik, meg hogy milyen jó kutya (csak nevelhetetlen, kezelhetetlen, szétrág mindent, telefingja a szobát, ha bent van, összeb.ssza a kontrollálhatatlan fölugrálásával az ember ruháját stb.). Ja, amikor legutóbb volt kutyájuk (boxer kölyök), egész nap be volt zárva a lakásba, szétszedett mindent, összepisálta a falakat, teleszarta a szobát, tutult egész nap a szomszédok legnagyobb örömére, és mivel nem nevelte senki, nem lehetett vele bírni. Gyakran a gyerekeknek nem volt kajájuk, de a kib.szott dögnek mindig. A nagyobbikat régen megharapta egy kutya, azóta retteg minden kutyától, de úgy látszik, ez a drágajó anyukáját nem zavarja.
Még folyamatban van annak a házrésznek a megvétele, ahol most még albérletben laknak. Hitelre megy még a levegővétel is. Ma van Panna 9. születésnapja, számított rá, hogy az anyja megvesz majd neki egy mittudoménmit, valami kütyüt, tőlem meg társasjátékot kért (Dobble). Erre mit kap a drágajó anyjától? Francia bulldog kölyköt b. meg! A közös udvarra nem lehet kiengedni, egyrészt megvenné az Isten hidege, másrészt ott van a másik házrész tulajának kutyája (igaz kötve), a nagyobbik gyerekem retteg tőle, mindenük dobozokban, reggel fél 7-től este fél 5-ig senki nincs a házban, mindenük a padlóra pakolva dobozokban (ideális rágóka, nemde?), etetni kell, és Panna nemrég egy tulajdonképpen idegennek kijelentette, azért szeret nálunk lenni, mert itt mindig van mit enni. Ha a gyerekek kajájáról se képes vagy hajlandó gondoskodni, akkor hogy lesz ezután, hogy a kutyát is etetni kell? Nem is beszélve, hogy 100 rugó egy ilyen kölyök, és a házzal még bőven lesz költség. Anyám amúgy is ki van akadva, mert ahhoz, hogy meg tudják venni a házrészt, adtam neki hitelből 500 rugót, hogy ne ússzon el az egész, és anyám azt mondja, ebből kiindulva nem is alaptalanul, hogy az arra kellett, hogy elverje a hülyeségre, és mindenkinek bebizonyítsa, mekkora egy csicska vagyok, és azt csinál velem, amit akar.
Ezt a kutyát tulajdonképpen nem is Panna kapta. Exem vette magának, hogy rázhassa a rongyot, hogy ő ezt is megengedheti magának. Mindigis ezért kellett neki kutya. Mert az olyan menő. Hogy örök életében a puszta valagára rázta a rongyot, az ugye nem látszik elsőre. Mert a látszat a lényeg.
Anyám azt is mondta, hogy ezzel valószínűleg az is lehet a célja, hogy a nagyobbikat elüldözze onnan. Sajnos ő olyan, hogy csak égni lehet miatta. Panna kitűnő tanuló, vele lehet villogni, habár ugye ebben az égegyadta világon semmi érdeme nincs az anyjának. Eredetileg azt akartam, hogy a mi kaposfői házunk kizárólag Pannáé legyen, a kaposfüredi meg Jázminé. (Ismerem őket, Pannával akarják kifizettetni a kaposfüredi házat, hogy nekik véletlenül se kerüljön semmibe.) Már most képtelenek összeférni a testvérek (ez se az én saram), hát még ha pénzről lesz szó! Ezt csak távolság oldhatja meg. Azt exem is tudja, hogy Jázira nem lehet számítani, ha betegápolásról (vagy a házrész törlesztőjének fizetéséről) van szó, mert ugyanolyan önző, következetlen és felelőtlen, mint az anyja. Ezért akarja Pannát, mert ő legalább jószívű. (Igaz, úgy tud hazudni már most, hogy még én se tudom tetten érni.) És ugye még egyet akar: a kaposfői ház árát, hogy elverhesse, és a pofámba röhöghessen, hogy akkoris értelmetlenné tette az egész családunk életét, és csakazértis tönkre tudott tenni mindent. Nem engedi ide azt, akinek szántam a házat, ideüldözi helyette azt a gyereket, aki miatt csak szégyenkezni meg idegeskedni lehet, hogy mindenkinek bebizonyíthassa, hogy én mekkora szaralak vagyok. Ez is bizonyítja, hogy neki a másik ember csak eszköz, beszélő szerszám, beleértve a gyerekeit is. Ő meg az Isten. Kár, hogy aki kicsit is ismeri, annak már nem tud vetíteni. És akkor még mennyi mindent nem meséltem még!
Ja, és akkor ha elmondom a véleményem a kutyáról, akkor bizonyíthatja is Pannának, mekkora szaralak vagyok, merthogy tönkretettem a születésnapi örömét.
Ha egy brazil vagy török forgatókönyvíró simán csak leírná, amit ez művel (meg a testvérei), nagyon rövid időn belül a világ leggazdagabb embere lenne.
Mindezek tükrében komolyan elgondolkoztam azon, hogy hagyom a francba Panna vasát, legalábbis addig, míg meg nem lesz az autós jogsija. Ha egy szaros naptár miatt ilyen a bosszú, akkor egy motor miatt milyen lesz! Ha ideüldözi a nagyobbikat, akkor nem is lesz értelme megcsinálnom, Panna nem lesz mikor, miből használja. Mindig őt fogja ugráltatni ez a két lusta dög.
Mindig gyűlöltem a brazil meg török sorozatok világát, az aljasságot, az alattomosságot, a gonoszságot, az önzést, más semmibe vételét, eszközként használását. A saját életemben mindenképpen el akartam kerülni, hogy így kelljen élnem, ezzel kelljen leterhelnem az agyam, hogy kikerüljem az aljas csapdákat. Kaptam a pofámra eleget fatertól, hazudoztam miatta kényszerből eleget, örülök, hogy annak vége lett. Szerettem volna a további életemet őszintén, nyugodtan és a lehetőségekhez mérten szabadon élni. Azt hittem, megdolgoztam és eleget tűrtem érte. Két dolgot remélek még egy picit. Az egyik, hogy egyszer Panna megbocsát majd nekem azért, mert megcsináltam. A másik, hogy elpusztulhatok végre hamarosan, mert kissé méltatlannak érzem, ami történik. De lehet, hogy csak én vagyok beképzelt, és nem vagyok tisztában vele, mit is érdemlek.
Vigyázzatok magatokra, éljetek őszintén és nyugalomban, békességben! Jó egészséget, sok balesetmentes, élvezetes motoros kilométert kívánok Mindannyiatoknak!
