Jó'vanna... akkor essen még egy kicsit a hó. Legalább kihasználom a hócipőt. Meg beszorulva a lakásba lehet kompjúterezni. Legalább akkor leírom azt a vicces szitut, amit jól kibeszéltünk a múltkor Ekusszal.
Szóval ilyenkor, amikor jó hideg van kinn, és lehetőleg a hó is esik, szuper dolog egy szabadtéri termálfürdőben áztatni a hab testünket. A habot természetesen semmilyen vonatkozásban nem lehet a testünkre érteni... max a színére... főleg ilyenkor tél végén, amikor az emberen (és az asszonyokon is) tetemes fókaháj alakul ki. És ahogy írtam mindehhez társul némi halovány szín, áttetsző, kék erekkel és lila foltokkal, meg persze bizonyos kor után némi narancsbőr is bejátszik. A szolibarnákról most direkt nem esik szó... az ismerőseink között viszonylag kevés az ilyen, de szerintem ők direkt nem mutatkoznának velünk együtt levetkőzve, mert kisebbségben lennének.Tehát az ilyen ad-hoc jellegű fürdőtúrák előtt épphogy annyi ideje marad az embernek, hogy a hó leple alatt szabadon burjánzó kósza szőrszálaitól megszabaduljon, és előkotorja a tavalyi fürdőruhát, amit még felpróbálni sem mindig marad idő. Amúgy tök fölösleges is lenne, mert ha nem jó, már úgysincs idő másikat venni... Ilyenkor még az is tud meglepetést okozni, hogy a több éve a fiók alján bujkáló egyrészes - mert az legalább többet takar - kissé megfáradt anyagából kipereg az elszáradt gumi, és ettől a fürdőruha vékony selyemháló benyomását kelti, vagyis olyan átlátszó lesz, mintha nem is lenne rajtunk semmi, bármilyen színű is volt eredetileg.
A helyszínen mindenki átöltözik. A pasik amúgy nem szoktak különösebb faxnit csinálni ebből... a többségük már úgy érkezik, hogy eleve fürdőgatya van rajta a nadrág alatt, és a hétvége hátralévő részében nem is tervezik, hogy bármi más ruhadarabot viseljenek. Éjszakára meg úgyis leveszik azt is. Szóval nagyjából annyi a helyzet, hogy lerúgják a medence partján a bakancsot, letolják a farmert, kibújnak a pulcsiból és már csobbannak is. Aztán majd a csajok intézik a többit, a törölközőt meg a papucsot, ha nem akarják, hogy életük párja az ágyat nyomja a buli után egy hétig.
A nők viszont sokkal megfontoltabbak. Eleve nehéz ráhangolódni arra, hogy mínusz tízben és hóviharban fürdőruhára kell vetkőzni... és ahogy telik-múlik az idő, és egyre több pasi van a vízben, egyre kevésbé csábító annak a lehetősége, hogy alulnézetből nézhessék végig, ahogy a nő egy szál dresszben a medencébe ereszkedik.
Pedig előbb-utóbb muszáj lesz megtenni. Kinn egyre hidegebb van, már a szél is fúj, a piák és a rágcsa mind a medence partján, és azt is jó lenne megkóstolni... szóval a csajok kettesével, hármasával elvonulnak átöltözni, majd jó félóra múltával megjelennek, és úgy néznek ki a bokáig érő köntösben, mintha még több ruha lenne rajtuk, mint eddig.
Aztán jön a barátkozás a vízzel, esetleg még egy pohárka szíverősítő is bátorításként, miközben alaposan felmérik a terepet. Melyik a lépcsőhöz legközelebb eső pad vagy fogas, ahol úgy tudnák a papucsot fénysebességgel lerúgni, a törölközőt és a köntöst egy mozdulattal száraz - és lehetőleg a medencétől karnyújtásnyi távolságban lévő - helyen hagyni, hogy a medencében ázó, unatkozó férfinépség, és a parton didergő, túlzott ön- és egyéb kritikával rendelkező nősereg minél kevesebb ideig lássa, hogy még mindig nem sikerült leküzdeni a karácsonykor felszedett plusz kilókat.
Ha megvan a kijelölt fogas, akkor már csak fejben kell néhányszor lejátszani, hogy is legyen ez az összehangolt mozdulatsor: miközben a papucsomat próbálom egymás mellé lerúgni, az egyik kezemben a törölközővel, a másik kezemmel kibújok a köntös egyik ujjából, és még ugyanazzal a mozdulattal lendületből akasztom egyszerre a törölközőt és a köntöst a fogasra, miközben diszkréten, egy féloldalas fordulattal, behúzott hassal merülök a meleg vízbe... egyből nyakig.
Ha szerencsém van, egyből sikerül úgy felakasztanom a holmim, hogy ne essen le a vízgőztől tocsogó medencepartra, mert akkor nincs mese, vagy ismét ki kell mászni, a földről hajlongva felszedni - ezzel egyértelmű rálátást biztosítani az egyre kevésbé kisportolt hátsó felemre - és felakasztani, vagy a vizes, netán fagyott köntöst kell majd magamra húzni. Vagy ami ennél sokkal valószínűbb, egy szál vizes fürdőruhában, a kezemben a vizes holmimmal kell majd a szobáig vizesen elfutni. És persze ezt az egészet mindenki röhögve nézi majd végig.
Szóval tök jó télen fürdőzni.
Szóval ilyenkor, amikor jó hideg van kinn, és lehetőleg a hó is esik, szuper dolog egy szabadtéri termálfürdőben áztatni a hab testünket. A habot természetesen semmilyen vonatkozásban nem lehet a testünkre érteni... max a színére... főleg ilyenkor tél végén, amikor az emberen (és az asszonyokon is) tetemes fókaháj alakul ki. És ahogy írtam mindehhez társul némi halovány szín, áttetsző, kék erekkel és lila foltokkal, meg persze bizonyos kor után némi narancsbőr is bejátszik. A szolibarnákról most direkt nem esik szó... az ismerőseink között viszonylag kevés az ilyen, de szerintem ők direkt nem mutatkoznának velünk együtt levetkőzve, mert kisebbségben lennének.Tehát az ilyen ad-hoc jellegű fürdőtúrák előtt épphogy annyi ideje marad az embernek, hogy a hó leple alatt szabadon burjánzó kósza szőrszálaitól megszabaduljon, és előkotorja a tavalyi fürdőruhát, amit még felpróbálni sem mindig marad idő. Amúgy tök fölösleges is lenne, mert ha nem jó, már úgysincs idő másikat venni... Ilyenkor még az is tud meglepetést okozni, hogy a több éve a fiók alján bujkáló egyrészes - mert az legalább többet takar - kissé megfáradt anyagából kipereg az elszáradt gumi, és ettől a fürdőruha vékony selyemháló benyomását kelti, vagyis olyan átlátszó lesz, mintha nem is lenne rajtunk semmi, bármilyen színű is volt eredetileg.
A helyszínen mindenki átöltözik. A pasik amúgy nem szoktak különösebb faxnit csinálni ebből... a többségük már úgy érkezik, hogy eleve fürdőgatya van rajta a nadrág alatt, és a hétvége hátralévő részében nem is tervezik, hogy bármi más ruhadarabot viseljenek. Éjszakára meg úgyis leveszik azt is. Szóval nagyjából annyi a helyzet, hogy lerúgják a medence partján a bakancsot, letolják a farmert, kibújnak a pulcsiból és már csobbannak is. Aztán majd a csajok intézik a többit, a törölközőt meg a papucsot, ha nem akarják, hogy életük párja az ágyat nyomja a buli után egy hétig.
A nők viszont sokkal megfontoltabbak. Eleve nehéz ráhangolódni arra, hogy mínusz tízben és hóviharban fürdőruhára kell vetkőzni... és ahogy telik-múlik az idő, és egyre több pasi van a vízben, egyre kevésbé csábító annak a lehetősége, hogy alulnézetből nézhessék végig, ahogy a nő egy szál dresszben a medencébe ereszkedik.
Pedig előbb-utóbb muszáj lesz megtenni. Kinn egyre hidegebb van, már a szél is fúj, a piák és a rágcsa mind a medence partján, és azt is jó lenne megkóstolni... szóval a csajok kettesével, hármasával elvonulnak átöltözni, majd jó félóra múltával megjelennek, és úgy néznek ki a bokáig érő köntösben, mintha még több ruha lenne rajtuk, mint eddig.
Aztán jön a barátkozás a vízzel, esetleg még egy pohárka szíverősítő is bátorításként, miközben alaposan felmérik a terepet. Melyik a lépcsőhöz legközelebb eső pad vagy fogas, ahol úgy tudnák a papucsot fénysebességgel lerúgni, a törölközőt és a köntöst egy mozdulattal száraz - és lehetőleg a medencétől karnyújtásnyi távolságban lévő - helyen hagyni, hogy a medencében ázó, unatkozó férfinépség, és a parton didergő, túlzott ön- és egyéb kritikával rendelkező nősereg minél kevesebb ideig lássa, hogy még mindig nem sikerült leküzdeni a karácsonykor felszedett plusz kilókat.
Ha megvan a kijelölt fogas, akkor már csak fejben kell néhányszor lejátszani, hogy is legyen ez az összehangolt mozdulatsor: miközben a papucsomat próbálom egymás mellé lerúgni, az egyik kezemben a törölközővel, a másik kezemmel kibújok a köntös egyik ujjából, és még ugyanazzal a mozdulattal lendületből akasztom egyszerre a törölközőt és a köntöst a fogasra, miközben diszkréten, egy féloldalas fordulattal, behúzott hassal merülök a meleg vízbe... egyből nyakig.
Ha szerencsém van, egyből sikerül úgy felakasztanom a holmim, hogy ne essen le a vízgőztől tocsogó medencepartra, mert akkor nincs mese, vagy ismét ki kell mászni, a földről hajlongva felszedni - ezzel egyértelmű rálátást biztosítani az egyre kevésbé kisportolt hátsó felemre - és felakasztani, vagy a vizes, netán fagyott köntöst kell majd magamra húzni. Vagy ami ennél sokkal valószínűbb, egy szál vizes fürdőruhában, a kezemben a vizes holmimmal kell majd a szobáig vizesen elfutni. És persze ezt az egészet mindenki röhögve nézi majd végig.
Szóval tök jó télen fürdőzni.
