birge elvesztette szüzességét. Hehe.
Reggel agyament kapkodás, mint mindig, mert este a Citadella után valahogy csak a forró fürdőre vágytam, így nem álltam már neki szendvicseket gyártani és összecsomagolni két napi cuccost. Csörög a telefon: kulcsomat ne keressem, mert a motorban hagytam. No, sebaj, gondoltam, legalább emiatt nem kell aggódni, ezek szerint a motor még megvan
Aztán megint csörög a telefon, persze még egy szál... mosolyban állok a fürdőszoba közepén, számból kilóg a fogkefe, Zépé meg már a kapuban ácsorog. Gyorsan felpakoltam, rohantam lefelé egy új hátat megszokni, amit követhetek. Mondjuk sokáig nem kellett szokogatni, mert egy előzésnél úgy eltűnt, mintha sosenem lett volna ott. Állítólag az előzésbe én is befértem volna, de amikor előrekukucskáltam, csak egy marha egészségtelennek látszó buszt láttam szembejönni:S Szerencsére Vickey nem hagyott el (bár ezt én nem tudhattam, mert mögöttem jött), és nagy nehezen, a sárkányt többször megtalálva és elhagyva megérkeztünk a Hungaroringre.
A népes hímnemű rajongótábornak nem örültem a bejáratnál, épp elég béna vagyok akkor is, ha nem néznek, a csajoknak bezzeg annál jobban, kezdődhetett a gyakorlás. A bemelegítésnél kiderült, hogy fél kézzel tudok egyenesen menni, akár a nyeregben is felállok, ennél többet ne is várjanak tőlem. Az emelkedőn pedig ha átlagos intelligenciával nem is, de átlagon felüli erővel rendelkezem, legalábbis nem sokan tolták fel a vasat leállított motorral Sajna a kispályán gyakorlásra nem sok esély volt, ellenben a gokartosdit annál jobban élveztem. Ugyanez nem mondható el a mögöttem jövőkről, akik képesek lettek volna átlépni az 5 km/órás tempót, ámde helyhiányban nem tudtak megelőzni. Nem tudom, ez a kovácsniki mire vág fel, mint tapasztaltam, a pályán nem gyorsnak kell lenni, hanem ijesztőnek
Aztán Söndör a fejébe vette, hogy megtanít kicsi köröket menni, aranyos, de hamvába hullt ötlet volt. Egyelőre reménytelen esetnek tűnök. Bénaságomat próbáltam a motorra fogni, de Zépé felpattant rá, és hamar bebizonyította, hogy Wolfie bármit meg tud csinálni, amit a nagyok.
Végül a nagy díszkísérettől lemaradva, de Pacikó és BoncaDóri vigyázó tekintetétől kísérve visszamentünk az Andrettibe, útközben lesápasztottuk a srácot a benzinkúton, és indulhatott is a menet!
Nagyon büszke voltam magamra, hiszen egész nap egyszer sem felejtettem el kinyitni a benzincsapot... egész addig, amíg az Andrettiből el nem indult a felvonulás. Akkor viszont annyira, hogy magamtól rá sem jöttem, miért nem szalad fürgén a moci. Megint hála Zépének, aki a hátsó ülésről lepantomimezte a megoldást
Azt hiszem, fogytán a 10 000 karakter, nem ilyen grafománoknak találták ki ezt a CSAMblogot, szóval nagyon szépen köszönöm mindenkinek a szervezést, a segítséget, a türelmet, és nagyon jól éreztem magam! Sajnálom, hogy a Pilisbe nem tudtam továbbmenni, de ami késik...
Reggel agyament kapkodás, mint mindig, mert este a Citadella után valahogy csak a forró fürdőre vágytam, így nem álltam már neki szendvicseket gyártani és összecsomagolni két napi cuccost. Csörög a telefon: kulcsomat ne keressem, mert a motorban hagytam. No, sebaj, gondoltam, legalább emiatt nem kell aggódni, ezek szerint a motor még megvan
Aztán megint csörög a telefon, persze még egy szál... mosolyban állok a fürdőszoba közepén, számból kilóg a fogkefe, Zépé meg már a kapuban ácsorog. Gyorsan felpakoltam, rohantam lefelé egy új hátat megszokni, amit követhetek. Mondjuk sokáig nem kellett szokogatni, mert egy előzésnél úgy eltűnt, mintha sosenem lett volna ott. Állítólag az előzésbe én is befértem volna, de amikor előrekukucskáltam, csak egy marha egészségtelennek látszó buszt láttam szembejönni:S Szerencsére Vickey nem hagyott el (bár ezt én nem tudhattam, mert mögöttem jött), és nagy nehezen, a sárkányt többször megtalálva és elhagyva megérkeztünk a Hungaroringre.A népes hímnemű rajongótábornak nem örültem a bejáratnál, épp elég béna vagyok akkor is, ha nem néznek, a csajoknak bezzeg annál jobban, kezdődhetett a gyakorlás. A bemelegítésnél kiderült, hogy fél kézzel tudok egyenesen menni, akár a nyeregben is felállok, ennél többet ne is várjanak tőlem. Az emelkedőn pedig ha átlagos intelligenciával nem is, de átlagon felüli erővel rendelkezem, legalábbis nem sokan tolták fel a vasat leállított motorral
Sajna a kispályán gyakorlásra nem sok esély volt, ellenben a gokartosdit annál jobban élveztem. Ugyanez nem mondható el a mögöttem jövőkről, akik képesek lettek volna átlépni az 5 km/órás tempót, ámde helyhiányban nem tudtak megelőzni. Nem tudom, ez a kovácsniki mire vág fel, mint tapasztaltam, a pályán nem gyorsnak kell lenni, hanem ijesztőnekAztán Söndör a fejébe vette, hogy megtanít kicsi köröket menni, aranyos, de hamvába hullt ötlet volt. Egyelőre reménytelen esetnek tűnök. Bénaságomat próbáltam a motorra fogni, de Zépé felpattant rá, és hamar bebizonyította, hogy Wolfie bármit meg tud csinálni, amit a nagyok.
Végül a nagy díszkísérettől lemaradva, de Pacikó és BoncaDóri vigyázó tekintetétől kísérve visszamentünk az Andrettibe, útközben lesápasztottuk a srácot a benzinkúton, és indulhatott is a menet!
Nagyon büszke voltam magamra, hiszen egész nap egyszer sem felejtettem el kinyitni a benzincsapot... egész addig, amíg az Andrettiből el nem indult a felvonulás. Akkor viszont annyira, hogy magamtól rá sem jöttem, miért nem szalad fürgén a moci. Megint hála Zépének, aki a hátsó ülésről lepantomimezte a megoldást
Azt hiszem, fogytán a 10 000 karakter, nem ilyen grafománoknak találták ki ezt a CSAMblogot, szóval nagyon szépen köszönöm mindenkinek a szervezést, a segítséget, a türelmet, és nagyon jól éreztem magam! Sajnálom, hogy a Pilisbe nem tudtam továbbmenni, de ami késik...
