Indiai pálmalevelek, avagy misztikus körítés dögivel, és skype konferencia Indiával..

Tehát mindig is kíváncsi természet voltam, fussunk akkor neki a pálmalevél témának. A jóslásokban fenntartásokkal hiszek, és alapvetően gyanakvó természet vagyok, szóval a kíváncsiság hajtott oda leginkább...
Valahogy belefutottam, írtam nekik, elkezdték keresni. Kb másfél évre rá megtalálták az enyimpálmalevélt is. Nemrég felolvasták nekem. Egész jó sorsom lesz, és a bónusz jó hír nekem (másoknak fenetudja): szerintük 73 évesen dobom fel a pacskert. Hát úgy legyen.

Nos az európai lélek annyira racionálisan és tudományosan észérvű, hogy menekülésképpen időnként azért csak beleszalad valami távoli, keleti ezoterikus-misztikus-jövőlátó-kiválasztott izébe. Na ez ilyen. Merhogy kb 100.000 magyarnak van pálmalevele írva, akiket párszáz vagy ezer éve megláttak a jövőlátó nagyöregek, hogy szükségünk lesz iránymutató pálmalevélre...
Eccercsak felhívnak a nagy keresgélés közben, hogy megvan valszeg a tiéd ezeréve pálmalevélen szárított jövő is, mikor érsz rá, ennyi rupia lesz... és udvariassági gesztusként vigyél mécsest, virágot a régeltemetett bölcsnek aki a pálmaleveledet felvéste ezer éve... Mert ám a jólneveltség fontos, később kiderül miért is...

Tehát pálmalevélolvasóra váró sorstársaiddal beesel a templommá kinevezett/felszentelt (kinek mi tetszik aláhuzandó) belvárosi boltba, majd előadják a menetrendet: első körben azonosítás, második körben lefordítják a pálmaleveled (az kb fél-egyóra), majd utána felolvassák. Várj türelmesen, egyszer csak sorrakerülsz, közben a helyi ezoterikus anyóca különböző gondolatmeneteket eszmefuttat, legtöbbje a pálmalevél nagyszerűségéről és a sorsszerű rátalálásokról szól. Végre lepattan, és szóba tudsz állni a hasonszőrűekkel. Rögtön kiderül az egyik fickóról, hogy motorozik. Igaz, múlt szezon végén fejezte be a jogsit, és a vas előbb a segge alatt volt mint a papír, de nagyon örül a sorszerűségnek, próbálom neki finoman adagolni, hogy jó a 600 kezdésnek, de majd azért óvatosan... és köszönd meg a havernak amelyik lebeszélt az első ezres vasadról. A mellettem ülő korombéli leányzóról kiderül médiatanár, középiskolásokat próbál filmesztétikára okítani, mutat valami ótvarszáraz tankönyvet, hát nem csodálom hogy küzd, próbálkozik interaktív házifeladatokat adni: a kölkök filmet vágnak. Helyes a lány, épp elmerülnénk a beszélgetésbe, (főként a pálmalevelek hitelességét boncolgatva) mikor sorra is kerülök azonosításra. Az azonosítás elég érdekes: a bolt felső szintjént 6-8 néhány négyzetméteres tárgyalók sorakoznak projektorokkal és laptopokkal felszerelve, élő skype kapcsolat indiával, a projektoron fekete indiai fickó mosolyog széles nagy fehér fogakkal, fux a kezén-nyakán, háttérben indiai isten a falon, kedélyesen mosolyogva hadar indiaiul és angolul felváltva, villámgyorsan lapozza tovább azokat a pálmaleveleket, amelyek nem passzolnak a megállapításokkal, néha metsző-keményen kiszól valakire ami már csöppet sem olyan kedélyes, mint velem. Merthogy az azonosítás kérdésekből áll, kötegenként lapozgatva a pálmaleveleket, addig amig passzolnak a születésedre és szülőkre, testvérekre, munkákra, nevekre vonatkozó kérdések, kicsit barkóba, a tizedik-tizenötödik verzióra rákérdezgetve már egész pontos leírást adsz magadról... Közben egy angol-magyar tolmács fordítja melletted az indiai-angol halandzsát, ha lassabban mondaná a feketeképű egy fokkal, talán jobban is érteném... Végül felderül mindenkinek az arca, megvan az enyimpálmalevél, azonosak a nevek, a helyek, az időpontok, megvan, húdeszuper, elmennek fordítani, namasté. Rekordot döntöttek velem 6 perc alatt meglett a szárított pálmalevelem, mutatja is a webkamerában az ember, lefotózza, majd elmentik cd-re írva. Tud valaki óindiaul, ami látszik a képen azt szívesen lefordíttatnám....

Lemegyek a kis levegőtlen projektorlukból, örömbódottá, most majd jól lefordítják. Már csak azt kell megvárni, húdejó engem is ismertek az öreg bölcsek, nekem is véstek egy pálmalevelet. Tudták, hogy majd leszek és megírták nekem frankóra. Rákérdeztem, kb 8-900 évesre becsülik a pálmalevélkém korát, azért maradt meg ilyen sokáig, mert évszázadok óta át- és átírják a pálmalevél őrök akik vigyázzák ezeket a fontos iratokat... titkos hogy hol őrzik őket, de az frankó, hogy dél-indiában, megnéztük a gugliban, és az én pálmalevél olvasóm másfél órát utazik naponta, hogy skype kapcsolatban legyen a nagyvilággal. Időnként elmegy az áram odaát, belassul a felolvasás, elmegy 15-20 percekre az áram odaát (vagy a műhold nem lát éppen át szkájpiéknál, ezt már sose tudjuk meg..) Megint előkerül ezoterikus nénike, mond néhány olyat amiért én szájon vágnék embert, hogy ilyet ezoterikusan mer állítani (ezek után nem csoda hogy sarlatánságnak véli a nép nagy része az ezoterikus dolgokat) diszkréten mosolygok, viszkető tenyérrel hátrálok ki a beszélgetésből, és eltávolodok mécsest gyújtani az én pálmalevélírómnak. Az oltárnál csak néhány lángocska ég, meggyújtom az összes elaludt gyertyát a kicsi helyiségben, kb 40-45 mécses ég egyszerre, így már valahogy ki is néz. Eredendően virágot és mécsest kellett volna vinni, de sumák módon én virágos mécsest vittem... Kisomfordálok a helyiségből, valaki közvetlen utánam berohan, hogy úristen, valaki meggyújtotta az összes bent létező mécsest és ennek a kis helyiségnek ez nem biztos hogy jót fog tenni....

A poroltós bemutató elmaradt, mehetek a felolvasásra. Másik feketeképű nagyonfehérfogú ember ül a projektor és a kábel másik végén, namasté, elkezdi felolvasni a pálmalevelem. A melómra vonatkozó megállapításoknál kiderül, hogy sales-vagyok mondom nem, mert fotós (rafinált voltam mert a lézert nem mondtam, hátha tudja az öreg bölcs majd a pálmalevélen). Bűbájos mosolyú felolvasóm hirtelen megmérgesedik, elkezd kiabálni valakivel a háttérben, egy rémült arcú fiatal száris hölgyet mutat be, ráfordítja a kamerát, hogy ő a fordító, rosszul fordította, mert az öreg bölcsek nehezen fogalmazták meg a mostani kor foglalkozásait. A leányzó óvatosan pislog, kezében egy köteg pálmalevél és egy nagy adag gépelt papír amit később láthatóan egyesével adogat a bűbűjosképűnek... A bűbájosképű mindenféle karmáimat kezdi piszkálgatni, hogy nemsoká a karmáimat is felsorolja egyébként, és annak alapján majd meglátjuk mennyi jótéteményt kell tennem majd az előző életemben elkövetett bűneimért... Teszem az ostobát, milyen karma, és milyen jótétemény, és milyen bűnök...? Óvatosan elmagyarázza, látszik nem tudja, hogy most a kábelvégen komolyan beszélnek-e vagy csak teszik a hülyét, hogy szikrányit se vágják a távolkeleti hitvilágot... Nem piszkálódom, megértően bólintok, a kishölgy arca a riadtról megkönnyebbültre vált, a mogorva figura újra bűbájjá változik. Rémísztően gyorsan alakváltó arc. Fux itt is persze, csak nagyobb mint az azonosítós fickónál. Háttérben házioltár. Aranyozott. Gazdagon. Asztalon is valami aranyozott levélnehezék lóg be a laptop kamerájába.....

Folytköv