Cseh-turné + Stelvio - 7. nap (1. rész)

A vadkemping előnye, hogy víz híján nem pazaroljuk a drága időnket olyan hülyeségekre, mint reggeli tisztálkodás. Már 8 óra előtt ott ültünk egy kúton a tejeskávénk mellett, amit hanyagul latte-ként kértünk ki, de az olasz az egyetlen nép, akinek fingja nincs róla, hogy mit szeretnénk, ha nem mondjuk szépen végig, hogy latte macchiato. Nagy örömömre láttam igazi olasz férfiakat is, akik pont úgy néztek ki, mint a filmeken: divatosan, lezseren ültek a presszókávéjuk mellett (amit talán úgy mondanak, hogy presso macchiato, de ebben kicsit sem vagyok biztos), közben már-már idegesítő nyugalommal bújják a helyi újság reggeli számát, mert rohadtul nem sietnek sehová.

Mi viszont siettünk, úgyhogy ennyit az olasz életérzésről. Dugó éppen nem volt, de azért haladni sem nagyon lehetett, ezért gyermeki örömmel az arcomon, de legfőképpen tátott szájjal röhögtem hátra túratársamra, mikor váratlanul belefutottam az első tűéles jobbos visszafordítóba, amire aztán egyáltalán nem számítottam a hágóra vezető út lenti szakaszán. Még valami olyat is mondtam nagyokat kacagva, hogy "hujujj, kezdődik". https://www.google.hu/…/data=!3m6!1e1!3m4!1sgi0LAWPP-AIuBe6…

És akkor pár gondolat a technikai részről. Az igazat megvallva fogalmam nem volt, mit gondoljak róla. Évek óta irigykedve néztem azok fotóit, akik már megjárták. Csendes szemlélőként olvasgattam róla minden posztot, minden hozzászólást, melyek sorra azt taglalták, hogy ide aztán akárki fia-borja nem tud ám csak úgy felmotorozni. Újra és újra megnéztem az íveket, próbáltam visszaidézni életem eddigi legnehezebb kanyarjait, de nem tudtam eldönteni, hogy én nem látom reálisan a nehézségi fokát, vagy mások ítélik meg túlzóan.

Kérem szépen, véleményem szerint ide bárki fel tud menni gond nélkül, akinek sikerült a vizsgán a 8-as és(!) rutinja van szintkülönbséges terepen és(!) tisztában van a tudásával. Utóbbi alatt csak annyit értek, hogy szerintem gyakorlatlanabb vezetők is megoldják a kanyarokat, max. nem olyan elegánsan, mint egy profi. De ha reálisan lövik be a tudásszintjüket, akkor ennek megfelelő sebességet és fokozatot választva lassabban, de biztosan felérnek probléma nélkül. Én legalábbis így látom.

Hogy a motoromat is méltassam kicsit... ez a - mások szerint csak - rakparti gurulásokra gyártott "hipszter" motor úgy vette be két ízben a véletlenül harmadik fokozatban maradt váltóval a balos kanyarokat felfelé, hogy nem akartam hinni a szememnek.

A látvány, ami már az erdő elhagyása után elénk tárul, egyszerűen lenyűgöző volt. Viszont volt valami, ami olyan szinten rommá verte a motoros részét, hogy biztosan soha többé nem kívánkozom vissza. Ez pedig nem más, mint az a temérdek bringás, akik ott lihegnek minden visszafordítóban, akik miatt szív az összes motoros, autós, akik egymást is csak feltartják.

Amíg élek, nem felejtem el, maradandó élményt nyújtott, de többé már nem vágyódom a Stelvio-ra.