4/2019 Vickancs fotoblog - indítás

A hetemet a drága párom tette különlegessé. A "férfi sportistenem" hetente jár focizni a kollégákkal, eddig kisebb sérülésekkel megúsztuk. Eddig..... Csütörtök este 10kor telefon, hogy érte tudnék menni.... Kezdetem addógni. Helyszínen kiderült, kifordította a bokáját és nem tud ráállni. Jánosiba kellett volna mennünk, de nem volt kedvünk 3 napig ott lenni. Keresünk egy magánrendelőt (Traumatológiai ügyelettel röngtennel felszerelve) és 20 perc alatt végeztünk, megállapították, hogy részleges bokaszalagszakadás.
Innen kezdődött a hetem csúcspontja, hiszen átmentem sofőr, nővérke stb funkciókba.
Péntek estére havi fiús program volt tervezve Székesfehérváron, így oda el kellett vinnem. Mivel sofőrködtem, így sógoromat is vinnem kellett Zámolyról. NA azért írtam le ezt a sok mindent, mert ekkor történt, hogy életemben először vezettem hófúvásban. Vértesboglár és Csákvár közötti útszakaszon olyan hófúvás volt, mintha belementem volna egy hófelhőbe, látásiviszony 3 méter, amiben csak azt látod, hogy esik a hó, se az út, se az árok nem kivehető. Nem vagyok tapasztalt autóvezető, így "egy babszamet se lehetett volna feldugni", para volt a köbön. Éjfél körül jöttünk visszafele ugyanezen az útszakaszon, akkor már a Fehérvár Zámoly közötti útszakasz is hólepte volt, és a Csákvár utáni szakasz is hasonló volt, mint oda. Egy kisebb megcsúszásom volt, de épségben hazaértünk.
Szombaton dolgoztam, és úgy döntöttem, hogy a lelkibékém érdekében beindítottam a motoromat.
A kis traktorommal együtt már nagyon várjuk a tavaszt.
Bocs, hogy hosszúra nyúltam.