Pacikó blogja

A varázsló

A hatalmas, pompás teremben, a nézőtéren minden hely foglalt.
Kíváncsiságtól izgatott emberek tekingetnek, várják az est fénypontját, a nagy varázslót.
A mindig új csodára vágyó emberi természet, most is féktelen vágyakozással áhítja, a meglepetést.
A fények lassan halványulnak, besötétül a terem. Halk zene sejlik, és a színpad közepén újból világosság dereng.
Majd egyre fényesebb lesz, és ott áll ő, a Varázsló. Földig érő, éj fekete selyem köpönyegén, apró csillagok kéklenek.
Fején, hosszú, hegyesen végződő varázs süveg. Egyik oldalon az aranysárga Nap, másikon az ezüstös Hold ragyog.
Mindenki, lélegzet visszafojtva figyel. A varázsló mögött, hatalmas, fekete tábla, amelyre vakító fehérrel felír egy szót.

-ok – és a levegőben finom virágillat indul útjára, körüllebegve mindenkit.
Majd egy másik szó íródik:
-Patak- ekkor vidám csobogás hallatszik, és vadkacsák röpte, ahogy elhagyják a patak fodrait.
A következő szó:
-Erdő- kellemes hűvösség hömpölyög át a termen. A tétlen kezek ujjai, szinte tapintják a fák kérgén a mohát.
-Tenger- langyos, sós éjszaka. A kikötőben magányos csónakok himbálóznak a dagály hullámain.
-Pillangó- látomás vagy káprázat? Rengeteg törékeny, tarka szárnyú lepke röpköd. Tele a terem.
-Szerelem- vágyódás, egy pillantás, ami szárnyakat ad, magasba emel.
-Barátság- egy mély érzés dudorász a lelkekben. Valami, ami fontos és kötelez.
-Szeretet- a szíveket most boldog bizsergés járja át. Hosszú, mély pillantások, egy tartalom ami bennünk él.

A zene egyre halkabban szól a fények sápadtak, erőtlenné válnak, majd úrrá lesz a sötétség.
Egy lélegzetvételnyi szünet után mintha új nap virradna, a fény visszalopózkodik a terembe.
Az üres színpadon csak a hatalmas, fekete tábla áll, rajta ákom-bákom fehér szavak.
Az emberek zavartan pislognak, kábultan mintha álomból ébrednének.
A mozdulatlanságból lassan, kimérten szinte egyként indul a tömeg a kijárat felé.
A fejekben, szívekben ugyanaz az élmény lüktet. A döbbenet, amire nincs is szó. A kíváncsi vágyakozás megkapta át.
Az élmény oly súlyos, hogy alig tudja hazacipelni. De ez már az övé, le nem rakhatja.
Ez nem kabát, vállán csüngő táska, amit fogasra lehet akasztani ha nincs rá szükség.
Egy élmény, ami egy életre szól és megváltoztathatja egy ember életét.

Olaszországból hazaérve rájöttem,hogy van nekem még egy pénteki napom amit szívesen kihasználnák arra,hogy megismerkedjem a LÓÓ-val!
Nem is tépelődtem sokáig inkább felhívtam Yamát hogy ha ráér guruljunk egyet! Szerencsénk volt Pacival mert kapott a lehetőségen és beterveztünk egy fagyizást Szentendrén.
Yama időben érkezett és egy pohár hűsítő után közölte,hogy fürdőruhát is vigyek mert pancsizni is fogunk.Na persze nekem se kellett ezt kétszer mondani.Szegény Lovat a szomszéd feljáróján állította le és mivel épp rossz kedve volt a szomszédnak nem volt időm bemutatkozni neki.Elindultunk és hagytam őket elöl menni és néztem,hallgattam a Lovacskát.Szép hangja van és be kell vallanom szép nagy a termete is.Szentendrére megérkezve Yama kétszer is olyan helyre akart állni ahova nem kellett volna,de harmadik próbára már sikerült a lovaknak jó helyet találni.Szépen egymás mellett hogy ne keljen kiabálniuk ha beszélgetnek. Kicsit ráültem a lóra de sajna magas nekem,így kihagytam a vele menést.Sikeresen bepakoltam a dobozba a cuccaimat amire Yama rájött,hogy neki is kell majd egy doboz.Na jó bevállaltam a sisakja cipelését! Megtaláltuk a fagyist is és lementünk a partra elnyalni a fagyinkat.Sajnos ahogy Lizi mondaná a förmedvény jó szokás szerint velem volt így élvezhetitek ti is hogy mit művel két szőke ha egy hullámhosszon van. Fagyizás után felmentünk kicsit körbenézni és palacsintáztunk az egyik kis utcában. Szegény pasinak szereztünk egy jó napot amit ott műveltünk. Mikor kicsit lehiggadtunk elindultunk a lovakhoz és uzsgyi pancsizni.Yama az egyirányú utcában rossz fele indult,aztán ahol nem lehet balra kanyarodni ott balra kanyarodott majd végül hab a tortán a motorral behajtani táblát is semmibe vette. Szétnevettem az agyam.Persze én se tiltakoztam ezek ellen.Kicsi eltévedés után végre víz közelbe érkeztünk de előtte még ott volt az a fránya föld út.Kicsit gödrös és kicsit nagyon dőlt oldalra. Paci csak úgy tiltakozott és elmondott mindennek de végig ment rajta fekvés nélkül! És végre víz!!!! Persze aki ismer az tudja ha vizet látok akkor nincs akadály hogy bele ne menjek. Most csak annyi volt a gond,hogy a fürdőruhát nem vettem fel otthon és nem volt öltöző se nagy törülköző. Nem érdekelt.Fogtam magam és átvettem és Pancsi végre. Itt is hoztuk a formánkat mert fő a biztonság a tóban is sisakban fürödtünk. Két önjelölt pasink is akadt volna a fényképezéshez de ez pasi mentes nap volt. Sajnos hamar eltelt és indulnunk kellett ahol megint akadályba ütköztünk mert elállták a kifele vezető utat de szerencsére pont ők is indultak. Sikerült a kifele vezető utat is fekvés nélkül átvészelni és a közlekedési szabályokat is betartani.:kac-kac:Aztán jött egy kis integetés és szétváltak az útjaink.:csa Jó volt az egész dili. Több ilyet! Paci közölte,hogy szívesen menne többet a Lóval!

Olaszország

Szabim egy részét motorozással tölthettem el Olaszországban.Egy hét Bibionéban aztán le Pisaig. Bibionéból kisebb túrákat tettünk meg amikor is én a hátsó ülésre tettem magam.Szerintem itt mindenki tudja,hogy nagyon nem szeretem vagyis fosok másra bízni magam. Most is azt mondom nem mindegy ki mögé ülünk fel. Nekem szerencsém volt,így megszerettem hátul.Vannak előnyei:-lehet fényképezni,-nézelődni ki a fejünkből és stb...,de azért nem adom fel a vezetést! Egy menetben mentünk le Bibionéba ami 730km-t jelentett.Három dobozzal voltam felszerelkezve és ez volt az első menetem is ennyi dobozzal.Szegény Paci mint egy dromedár úgy nézett ki.Szerencsére egyben leértünk pedig volt beállt autópálya ahol a sorok között kellett menni.Megúszta minden kocsi és tükör is a lavírozásomat. Ja és egész úton a dobozomat se hagytam el! Leértünk és irány a tenger és pancsi.Qrva jó volt ahogy éreztem a sót a vizet és nem döglöttem bele a motoros göncbe. Igazából a hetet pihenésre szántuk és délutánonként mentünk motorozni. Voltunk Velencében,Caorléban, Udinében, Jesoloban és a környékbeli kis településeken.Az egész út nagyon szép volt.A motorosokhoz való hozzáállást itthon tanítani kéne a sok bumbornyáknak.Nagy motorral eleinte nem nagyon találkoztunk inkább sok a burkolt robogó.Kint ami nekem furcsa volt nem voltak beöltözve a motorosok.Persze ezt a rossz szokást én is átvettem ott.Sőt volt egy alkalom,hogy a strandról egy szál fürdőruciban mentem vissza.Sisak azért volt rajtam.Letelt az egy hét és elindultunk Pisába.A kis édes eltévedő műszerből elővarázsoltunk egy gazdaságosnak nevezett útvonal tervet ami átvezetett a Toscanai vidéken. Szombaton reggel persze minket is elkapott az eső és kissé áztunk,fáztunk a motorokon.Mikor az eső elállt jött a szél amit nagyon,nagyon utálok mert csak úgy dobált Pacival. A táj azonban mindenért kárpótolt. Gyönyörű ahogy lenéztem és csak a szakadék volt mellettem. Nagyon sok olyan kanyar is volt ahol csak egy sáv volt. Kihívás volt felpakolt Pacival az egész szerpentinezés.Sokszor nem tudtam eldönteni,hogy a kanyarokat élvezzem vagy a tájat nézzem.Visszavágyom oda.Pisa is szép volt a maga ferde tornyával.Sajna hamar letelt az idő és haza kellett jönni.Utolsó nap úgy 1000km-et tettünk meg a GPS-nek köszönhetően meg persze nekem is mert én nem figyeltem eléggé a táblákat és tettünk egy kb 300km kerülőt.A lényeg,hogy nagyon szép napokat töltöttem el és igazából órákig tudnék mesélni róla,de nem szeretnék untatni senkit se.Szegény unokám ha lesz meg is unja majd.Szép emlékek maradtak amik mindig velem lesznek.


Ui: Pacinak a viselkedése szuper volt. Málhás öszvérként is kivinne a világból!

Hajnali négy óra és felébredek a kutyám ugatására.Nem szeretem ha a malamut próbálkozik az ugatással mert inkább vonyításnak hangzik és nem kell,hogy a szomszédokat ébressze.Kinézek az ablakomból ám senkit nem látok így rászólok hogy helyedre.Visszafekszem ám neki több esze van és megint figyelmeztet hogy nincs minden rendben.Megint kinézek és akkor látom,hogy a szomszédból tolnak ki egy bicajt és ugranak ki a kerítésen.Nekem se kel több és mint egy felbőszült rózsaszín párduc / lehet nevetni de rózsaszínű a pizsim/kiabálva elkezdtem zavarni a betörőket. Eldobták a bicajt és mint a nyúl futottak,én meg a kutyákat kiengedve utánuk.Persze mire én a szobámból leértem ők elmentek de találtam még egy bicajt és amikor láttam őket pont a mienket akarták elvinni a szomszédon keresztül.Ha jobban belegondolok hülye voltam mert ennyi erővel a bokorban is elbújhattak volna én egyedül voltam a fiammal itthon. Ők ketten voltak.Most már mindegy mert jó vége lett de nagyon szar ez a helyzet ami itt van.Mostanáig még a bejárati ajtót se zártuk be sokszor éjszakára,ez most megszűnik.

A fiatalember és az angyal

Él egy régi történet egy fiatalemberről, akinél hogy, hogy nem, de egy éjjel megjelent egy angyal és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá. Minden lehetőség adott lesz számára, hogy hatalmas vagyonra tegyen majd szert, a társadalom megbecsült tagja lehessen, és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül.

Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak, de nem történt semmi és végül egyedül, és szegényen halt meg. Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában, és felelősségre vonta:
-Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot és gyönyörű feleséget. Egész életemben vártam, de nem történt semmi.

Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal. - Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked, de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel.

Az ember megdöbbent. El sem tudom képzelni, miről beszélsz! - mondta.

Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de te féltél, hogy nem sikerül, ezért nem tettél semmit? - kérdezte az angyal.
Az ember bólintott.
Mivel te visszautasítottad a megvalósítást, az ötletet néhány év múlva egy másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektől, és ha visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb ember lett a környéken.

És arra emlékszel-e, - folytatta az angyal - volt egy eset, amikor a várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dőlt, sok ezer ember nem tudott szabadulni a romok alól. Neked lehetőséged lett volna segíteni a bajbajutottakon és a túlélőket kimenteni, de te féltél, hogy ha elmész otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat, ezért nem mentél el segíteni a hívó szóra, hanem otthon maradtál.
Az ember szégyenkezve bólintott.
Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy száz és száz ember életét megmentsd, a város összes életben maradt lakója tisztelt volna téged. - mondta az angyal.

És emlékszel arra az asszonyra, arra a fekete hajú nőre, aki neked annyira tetszett? Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban, vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.
Az ember újra bólintott, de már sírt.

Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna, vele sok gyermeket neveltetek volna, vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben.

Hasonló lehetőségek mindannyiunknak adódnak az életében, de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan,mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk, és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.

Mi nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól, mi nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk, hogy kinevetnek bennünket, és nem bízzuk rá magunkat más emberre, mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük.

De még nincs veszve semmi. Még életben vagyunk. Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket! Elkezdhetünk létrehozni lehetőségeket saját magunk számára!

Elkezdhetünk hinni magunkban!

Ezt azért osztom meg veletek mert az élettől rövid időn belül a harmadik lehetőséget kapom a váltásra.Munkaügyileg.Az első kettőt lemondtam mert féltem,hogy nem tudom megoldani.Igazából most se tettem érte semmit hanem utánam jöttek a lehetőséggel mert ők bíznak bennem.Mekkorát tévednek!A barátok rábeszéltek,hogy legalább hallgassam meg az ajánlatot és utána döntsek.Holnap megyek a megbeszélésre négy órára.
Minden változtatás nehéz és félelmetes de benne van az új és jobb dolgok ígérete.Folyamatban van az életem más területén is a változás.Nehéz de bízok benne hogy minden jobb lesz!

HOGYAN BIZTOSÍTUNK EGY EGÉSZSÉGES ŐRÜLTSÉGI SZINTET:

1. EBÉDIDŐBEN ÜLJ A KOCSID TETEJÉN NAPSZEMÜVEGBEN, ÉS EGY
HAJSZÁRÍTÓVAL CÉLOZZ AZ ELHALADÓ KOCSIKRA. FIGYELD MEG, HOGY
LELASSULNAK-E.
2. HÍVD SAJÁT MAGADAT A HANGSZÓRÓN. NE VÁLTOZTASD EL A
HANGODAT.
3. AHÁNYSZOR VALAKI MEGKÉR VALAMIRE, KÉRDEZD MEG, HOGY KÉR-E
HOZZÁ SÜLT KRUMPLIT.
4. TEDD A SZEMETESVÖDRÖDET AZ ÍRÓASZTALODRA, ÉS ÍRD KI RÁ,
HOGY BEJÖVŐ POSTA.
5. TEGYÉL KOFFEINMENTES KÁVÉT A KÁVÉFŐZŐBE 3 HÉTIG. HA MÁR
MINDENKI KIGYÓGYUL A KOFFEINFÜGGŐSÉGBŐL, TEGYÉL BELE ÚJRA RENDES
KÁVÉT.
6. AZ ÖSSZES CSEKKEDNEK A "MEGJEGYZÉS" RÉSZÉBE ÍRD BE, HOGY "SZEXUÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKÉRT".:kac-kac:
7. MINDEN MONDATODAT ÚGY FEJEZD BE, HOGY "A PRÓFÉTA
PRÉDIKÁCIÓJA SZERINT".
8. NE HASZNALJ EKEZETEKET.
9. AMILYEN GYAKRAN CSAK LEHET, SZÖKDÉCSELJ JÁRÁS HELYETT.
10. KÉRDEZZ MEG EMBEREKET, HOGY MILYEN NEMŰEK.
11. A DRIVE-THROUGH ABLAKNÁL JEGYEZD MEG, HOGY A RENDELÉS
ELVITELRE LESZ.
12. AZ OPERÁBAN ÉNEKELJ EGYÜTT A DARABBAL.:elvis:
13 MENJ EL EGY VERSMONDÓ ESTRE, ÉS KÉRDEZD MEG HOGY A VERSEK
MIÉRT NEM RÍMELNEK.
14. TEGYÉL SZÚNYOGHÁLÓT AZ ÍRÓASZTALOD KÖRÉ, ÉS JÁTSSZÁL EGY
DZSUNGEL HANGOKAT TARTALMAZÓ RELAXÁCIÓS KAZETTÁT EGÉSZ NAP.
15. ÖT NAPPAL KORÁBBAN MONDD A BARÁTAIDNAK, HOGY SAJNOS NEM
TUDSZ MAJD MENNI A BULIJUKRA, MERT NEM VAGY OLYAN HANGULATBAN.
16. AMIKOR A PÉNZ KIJÖN A BANK-AUTOMATÁBÓL, KEZDJÉL KIABÁLNI, HOGY NYERTEM! NYERTEM! MÁR HARMADSZOR EZEN A HÉTEN!!!!!":hi-hi:
17. AMIKOR KIFELÉ MÉSZ AZ ÁLLATKERTBOL, KEZDJÉL A PARKOLÓ FELÉ ROHANNI ÉS ORDÍTANI: "FUSSATOK!!! KISZABADULTAK!!!"
18. VACSORA KÖZBEN MONDD AZT A GYEREKEIDNEK, HOGY "A ROSSZ
GAZDASÁGI HELYZET MIATT EGYIKŐTÖKTŐL MEG KELL VÁLNUNK.

A héten felhívtam egy két csajszikát,hogy szombaton a Szentendrei szigeten van egy picike dolgom kinek van kedve jönni.Szerencsére Lizi és Viki bevállalta a kis gurigát.
Azt gondoltam ha már ott vagyunk megmutatom nekik a szigetet mert én ott éltem pár évig.Megbeszéltük,hogy Vikivel 9-kor Lizivel fél tízkor találkozunk.Szegény Vikinek viszont jól keresztül húztam a számítását mert már fél9-kor zaklattam.Itt is bocsika! Mindig előbb ott vagyok ahová megyek. Mikor sikerült Lizit is megtalálni megbeszéltük mennyi a max sebesség és ki hol megy.Apróságnak tűnik egy három főből álló kis csapatnál de így biztonságosabb volt.Mivel gurultam már Lizivel is meg Vikivel is így tudtam kinél mire számítsak.Persze csak is jóra! Sikeresen végig mentünk a szigeten és egy kis gyakorlást is beiktattam a csajoknak.Homokban való menést,emelkedőn való elindulást kanyarodással megtűzdelve.Miután ezeken az akadályokon túl lettünk maradt a Duna jéghideg vize/persze csak a bátraknak vagy örülteknek?/ és a napozás.Mikor már sikerült megpirulnunk egy kis fagyizás után elindultunk hazafelé.Persze kerülővel.Rábeszéltem Vikit kísérjük el Lizit a Visegrádi hotelig és utána egy kis kanyargással jöjjünk haza.A hotelnál a parkolóban mindketten rám bízták a lovukat és mehettem velük.Viki is ment Pacival.Teljesen más a három Suzuki,de jó volt vezetni őket.Köszönöm.A kanyargás jó volt bár egyeseknek ez csiga tempó lett volna de élveztem,hogy milyen szép a hely ahol járunk.Összefoglalva ez egy igazi csak csajos motoros nap volt ahol a lényeg az "együtt vagyunk vigyorgunk"-ról szólt.
Köszönöm csajszik! Jól éreztem magam nagyon!

​

Képek:
vikisaborz képei
Pacikó képei
Lizi képei

Évadnyitó a szejetem bandával! )

Szombaton megkezdtük hivatalosan is a szezont.Nagyon vártam a gurulást már mert tavaly csak egyszer sikerült csatlakoznom hozzájuk de mondanom se kell hogy jóféle csapat.
Lázas készülődés péntek este meg szervezés,hogy nehogymá egyedül menjek a tali pontig,meg persze a potya kávé is szerepet kapott.Így kerültem a pesti csapathoz szombat reggel 7-kor.Álmosan persze majdnem megnéztem egy kocsi oldalát közelebbről de megúsztam.Már Soroksárról 12motorral mentünk Agárdra.Szépek voltunk.Agárdon meg kissé meglepődtünk még mi is hogy mennyien vagyunk.60 motor!!Volt köztünk nagyon sok gs és sok más fajta is. Az útvonal a következő volt:Agárd,Fehérvár,Nagyvázsony,Sümeg,Tapolca,Szigliget és megint Agárd.Ahol megálltunk elfoglaltuk a parkolót! Az egész nap jó hangulatban telt és persze megint nem sikerült normális képet készíteni rólam.Mindenhol vigyorgok! ) Paci jól bírta az iramot és szerencsére én is.Hazafele szép sorban leszakadoztunk egymástól.Furi volt az utolsó métereket egyedül menni az egész napos zsongás után.Hazaérkezés után már csak egy pancsira volt erőm és beájultam,persze ájulás előtt már azon járt az eszem :MIKOR MEGYEK MEGINT????!!!!!

"Csak egy mosolyogós lány,
Ennyit látnak belőlem,
Csak egy mosolygós lány,
Ki hisz még a mesékben.

Mesék teli vannak vágyakkal,
varázslattal és álmokkal.
Álmok melyek valóra válnak,
ha hiszünk a csodákban.

És a csoda bennünk él,
Ez segít elérnünk a célt.
Hisz a csoda maga a szeretet,
Ami boldoggá teszi életünket."

Ezt most kaptam,hogy ilyen vagyok.

Reggel volt egy rossz érzésem és így kihagytam hogy motorozhassak és trécseljek egy nagyot Hernádon Sívával. Zp viszont már nyúzott egy ideje hogy menjek vele a motoros felvonulásra. Megvallom kicsit a kíváncsiság is hajtott hogy milyen lehet. Persze azt is mondta hogy Csacskamacs is ott lesz. Megbeszéltük a találkát de az időjárás miatt az utolsó pillanatban fixáltuk le.Gyors öltözés és indulás.Háát a gyors öltözés ilyenkor nem is olyan gyors mégis elöbb ott voltam mint Zp. Mindig a pasikra kell várni.A városon való keresztül hajtás bizonyos sebességnél ami a megengedett több mint kétszerese nekem nem nagyon jön be.Bevallom a kocsik között való közlekedésben is nagyon a biztonságra figyelek.Még gyakorolnom kell, meg nem szeretném megint riogatni a vezetőket.
Mikor majdnem felértünk az úton olajnyomokat vettem észre és egyből az esésem ugrott elő.Na meg a para.Ez van.Sikerült minden gond nélkül felérnünk de leszállni Paciról nem ment simán.Törpicsek is vagyok meg dőlt az út is és.... dőltem Pacival én is.Persze vagy 50 ember nézett. Amennyire lehet kecsesen motoros szerelésben, meghajoltam és mint a színházban megköszöntem a figyelmet.:meghajol:
Két pasi egyből ugrott is hogy felállítsa Pacit.
Így mutatkoztam be mint a Csam képviselője,ahogy Zp írta.A felvonulás nekem valahogy nem nyerte meg a tetszésem.Nem mondom hogy nem fogok többet menni de nem leszek ott mindig.Az egészben az a sok motoros nagyon szép volt.A különféle motorok és stílusok keveredését jó volt látni.A nap tanulsága,hogy hallgatni fogok a megérzéseimre és hogy egyesek nem tudnak hallgatni.De nem baj: Jön még penészre domestos!:hi-hi:

Tudom nem mondtam új dolgot de néha elegem van mindenből.Nekem se megy az állandó mosolygás.Rá kell jönnöm,hogy lassan nem éri meg szeretni.Az ember add folyamatosan és csak a pofonok jönnek.Gonoszak az emberek.Ha valakivel bajuk van rögtön azt keresik,hogy mivel tudnak neki fájdalmat okozni.Nem érdekli őket,hogy csak egy ártatlan állat akin kitudják élni a gyerekes bosszújukat.Ma reggelre megmérgezték a kutyámat.Ő már fent van és ott nyálaz mindenkit össze.

Tegnap motoroztam Hakával.Szép idő volt így kitaláltuk,hogy elmegyünk Aggtelekre és megszerettem volna nézni a barlangot.
Az útvonalat rábíztam,mert jobban szeretem ha csak a motorozással és a nézelődéssel kell törődnöm.Amikor indultunk megbeszéltük,hogy
új a gumim és rég nem mentem hosszabb távon.Olyan jó volt menni és mindent szart itthon hagyni.Viszonylag az út is száraz volt és
sütött a napocska.Amikor elértünk a Mátrába cseréltünk és én mentem elöl,hogy hozzám alkalmazkodjon tempóban Haka.
És jött az első kanyar.Lassan mentem bele mert láttam,hogy nedves és azért bennem van a félsz,hogy mi vár a kanyarban.
Aztán bejött a félelmem.Az első kerék elkezdett kimenni alólam,mivel már picit dőlve voltam nem tudtam mit tenni.Az egész sáv
tiszta olaj volt.Nem csak egy folt hanem az egész széléig.Feküdtem elfele és tettem le a kezem rúgtam el Pacit.Arra emlékszem,hogy
a mellem fájt.Arra viszont nem,hogy a bal oldalamra estem és miért a jobb oldalamon szakadt ki a nadrágom és a dzsekim.
Nem tudok rájönni sehogy.Amikor megállt a csúszásom pattantam fel és kiabáltam,hogy jól vagyok.Nem akartam a frászt még jobban
ráhozni Hakára épp elég volt neki,hogy végignézte ahogy esem.Paci az árokban landolt.Szar volt látni.Jöttek a kocsik és megálltak
és segítettek Pacit kiszedni.Azt kell mondjam,hogy nagyon hasznos dolog a bukócső.Arról jött le a festés az oldalidom
karcolódott és a dobozom lett karcos.Nekem pár kék folton kívül nincs bajom.Megúsztuk!Most ez a lényeg.
Miután rendbe szedtem magam tovább mentünk.A félsz bennem volt nagyon és kiderült nem is alaptalanul.A második kanyar is tiszta olaj volt.Ha az elsőnél még azt hittük véletlen itt már nem lehetett az.Sajnos akadnak akik nem szeretik a motorosokat.
Visszafordultunk és maradtunk a hármas úton.
Sajnos a barlangot nem néztük meg mert így is sötétben indultunk haza de egy lángost azért ettünk Aggtelken.A bukás ellenére egy szép motoros nap volt.

Vasárnap megint sikerült egy vezetéstechnikai tréningen részt vennem.A Gödöllői motoros rendőrök tartották Turán.Gödöllön volt a találkozás és onnan mentünk együtt Turára.
Gyönyörű látvány volt a kb 40 motor ahogy ment.
Sajnos a női részről csak ketten voltunk a kb 40 pasi között.
Négy csoportra osztottak bennünket a bemelegítő torna és a biztonsági oktatás után.A haladó csoportba kerültem mivel már voltam ilyen oktatáson és szőke nő létemre kinézték belőlem.Kezdtük egy kis bemelegítő gyakorlattal ami abból állt hogy a bólyákból kirakott kört kellett kívülről kerülgetni egyenletes sebességgel és minél közelebb a bolyákhoz.A második pálya ugyanez csak a bolyákon belül kellett megtenni a kört.Itt már kicsit nehezebb mert nem tudsz "csalni"mekkora legyen a kör.Dönteni kell a motort és a kör közepét nézni.Ha kinézel ki is jössz a körből.A következő az kicsit nehezítve két kör egymás után és nyolcasokat kell megtenni.Ez szuper!Először nem hittem hogy meglehet csinálni aztán ráéreztem és sikerült! Ekkor érkeztünk el egy feladathoz amit eddig nem csináltam és,hogy őszinte legyek kifogott rajtam.Gyakorolnom kell.Futószáraztunk motorral.Két oszlop és az egyikre erősítve egy kötél a másik vége a másik oszlopra rátéve.A kötelet le kell venni menni vele egy kört és vissza tenni a helyére miközben döntöd a motort és kanyarodsz.Megvigasztalt a tudat,hogy nem csak én bénáztam.Sajna volt olyan is aki eldobta a vasat.Nem lett komoly baj. Aztán következett egy jó hangulatú ebéd és megint a gyakorlás.Volt olyan pálya is kirakva ami a kulcs nevet kapta és így nehéz lenne leírni de a lényege,hogy nagyon szűk helyen nagyon döntve a motort kell forgolódni és volt szűk helyen való megfordulás "taposás" nélkül is.A szlalomozást se hagytuk ki és a váratlan akadály kikerülését is gyakoroltuk.A nap végén Egy kis házi verseny is volt ahol a nap akadályain kellett végigmenni időre.A fiúk mezőnyében középen szerepeltem.
A nap végén kellemesen elfáradva újabb motoros ismeretségekkel tértem haza.
Szerintem mindenkire ráférne a tréning mert nagyon sok jó és hasznos dolgot tanulunk amit kint az utakon tudunk hasznosítani.A mai vizsga követelmények sajnos a nullával egyenlőek és két keréken teljesen védtelenek vagyunk.Motoron nem csak a forgalomra de másokra is figyelnünk kell és ha baj van nincs idő gondolkodni.A tréning ebben is segítséget nyújt.A jövőben is megyek mert mindig lehet tanulni és a gyakorlás csak erősít.Mindenkinek ajánlom!
Széles utat gumifákat!

Igazából én is szeretném megköszönni mindenkinek,hogy itt volt és ilyen jó lett az egész buli.Amikor megvettem a motort nem gondoltam,hogy bekerülök egy ilyen jó csapatba.Köszönöm.Itt nem arról szól a dolog,hogy kinek milyen a motorja.Itt a társaság a lényeg,és ez nagyon jó.Sorolhatnám még fel a dolgokat de a lényeg már itt van.Remélem még sok buli lesz!

Ma megvolt Pacival az első városi csúcsforgalmi utunk.Tegnap tanakodtam,hogy merjem vagy se de bevállaltam.Igazából nem tudom,hogy a többi motoros vagy a gépkocsivezetők néztek jobban hülyének,amint ott araszoltam a többi kocsi között.Néztem a társaimat írigykedve,hogy nekik milyen könnyen megy a sorok elé,mellé menni.Valahogy mindig gyözött a józan ész,hogy most még ne nagyon vagánykodjak.Hazafele viszont már kicsit bátrabb voltam.Rá kellett jönnöm,hogy valamilyen szinten minden motoros örült.
A városi közlekedés föleg motorral életveszélyes.Sajnos egy elfeküdt motort és egy nagy folt homokot láttam hazafelé.
A mai napot kíhívásként éltem meg és csak jobban megszerettem ezt az örült életett.