A neveket vesszővel válaszd el
Nálunk már javában tart a motoros szezon. A gyerekek hetek óta motorozni akarnak. Mondtam nekik, hogy majd ha húsz fok lesz, de az apjuk azt mondta, 5 fok fölött már mehetnek. És napközben már 5 fok fölött van... Most engem is folyamatosan azzal nyaggatnak, hogy vigyem meg hozzam őket motorral, de egyrészt még nem barátkoztam meg a hőmérséklettel, másrészt a gyerekszállítással sem.
Ilyen sem volt még, hogy az utóbbi években megismert anyatársakkal együtt menjünk el wellnessezni. Kellett hozzá egy 40. születésnap, és egy elég karakán anyuka, akinek ez volt az egyetlen kívánsága születésnapjára. Nyilván nem a nőket kellett meggyőzni, hanem az apukákat, hogy vállalják be a minimum 2 gyereket fejenként. (Egyikük hősként 4-et vállalt.) Sajnos rövid volt a hétvége, de mindannyiunkra ránk fért egy kis heverészés, szaunázás, iszogatás, kikapcsolódás, mielőtt vasárnap délután hazatérve ismét belevetettük magunkat a munkába, és nekiálltunk eltakarítani a romokat. Még több ilyet minden anyának!
Gondoltam a héten megemlékezem az idén 10 éves rózsaszín Air Martens bakancsomról én is, ha már múltkor Zsila feltette a friss szerzeményéről a képet. (Tök jó lenne, ha címe is lenne a blogoknak nem csak száma, akkor könnyebb lenne visszakeresni.) Azt már tavaly is észrevettem, hogy kezd egészen ramaty állapotba kerülni. Lekopott róla a festék és alatta fehéren virít, főleg a váltókar hagyott rajta maradandó nyomokat. Csak amikor felhúztam a lábamra, akkor tűnt fel, hogy a nyelve is tőből kiszakadt. Szóval ennyit a bakancsomról. Most szerezhetek másikat. (Mondjuk amúgy is kicsi lett a szülés után.) Ráadásul ilyen rózsaszínt már úgy látom nem is gyártanak. Itt a bizonyíték, hogy 2009. tavaszán @suzu hozta. Akkor még milyen szép volt. Meg még pár régi kép.
Lehet, hogy inkább arra kellene beruháznom, egy NDK, levehető ajtajú turmixgépre (hú de öreg vagyok). Ugyanis úgy jártunk, hogy a hiper-szuper, amerikai "blender" beadta a kulcsot. Egyelőre nem sikerült házilag megjavítani, és így nem tudom, hogy pl. holnap mivel csinálom meg a zöld turmixot, és hogy mi lesz a csicseriborsóval, ami kicsinálta. Nekem ilyen problémák jutottak erre a hétvégére, míg mások motoroztak. Na jó, egy kicsit kirándultunk is, legalábbis végre meglegeltettük a gyerekeket a természetben mind a két nap. Ez már úgy néz ki, hogy a tavasz jómaga. Ti motoroztatok a hétvégén valamerre?
Nincs megállás, most már biztos, hogy mindjárt itt a tavasz. Mai fotó, és látszik, hogy még nincsenek teljesen kinyílva a hóvirágok, de már egészen jól alakulnak.
Állítólag ez az időjárás kedvez a mindenféle gyulladásoknak, ezért a fogorvos szerint tele volt a váró fogfájós páciensekkel. Ezt az a tény is alátámasztotta, hogy gyökérkezelés közben egy másik orvos is bejött, hogy kellenének neki eszközök, mert minden rendelőben gyökérkezelés folyik. Szóval ez az említésre méltó esemény történt velem ezen a héten. Ja, meg megjött az új motoros farmerem is...
A héten valójában szinte semmi érdemleges nem történt. Kedd óta a lázas gyerekemmel vagyok itthon, és mivel a 39 fokos láz mindössze 1 napig tartott, a szerdai egész napos alvás (mármint ő aludt, én meg tudtam dolgozni), a hét hátralévő részében kénytelen voltam megosztani egy hurrikánnal a hómofiszomat. Ma úgy ítéltem meg, hogy a majdnem egyheti bezártság után mindannyiunknak jót fog tenni egy kis levegő, és talán a bacik is megfagynak a hidegben. Elkirándultunk hát a közeli Caprera patakhoz, ami télen is gyönyörű. Onnan a Csobaj bánya felé kanyarodtunk haza, ami viszont elkeserítő most, hogy kezdik feltölteni, és valószínűleg ide is CSOK-os lakótelepet építenek majd.
Most, hogy a Csajokamotoron.hu címlapjáról már lemászott a felhívás, kiteszem ide is, hátha lesz, aki még kedvet kap. Már 2013 óta folyik itt a fórumban egy játék, aminek a lényeg az, hogy akik csatlakoznak hozzá, vállalják, hogy az év minden egyes hetében feltöltenek egy saját képet arról, ami azon a héten a legjellemzőbb esemény volt. Nincs kikötve, hogy a képek milyen témájúak legyenek, de persze örülünk neki, ha köze van a motorozáshoz, mivel ez egy motoros fórum. A képek mellé szöveget sem kell írni, elég, ha a blog címe elárulja, hogy miről van szó, de persze ha van mondanivalód a képről, úgy még érdekesebb lesz a posztod. Ha szeretnél részt venni idei játékunkban, a blog címét 52/2019 formátummal kezdjed, hogy látszódjon, hogy ehhez a játékhoz kapcsolódik, és adj neki egy egyedi, figyelemfelkeltő címet is! Érdemes készíteni egy kategóriát a blogodban (a tavalyi fotóblogom képeit itt találod, a kategóriákat pedig a blog jobb oldali oszlopában látod), ahol ezeket a posztokat gyűjtöd, hogy a végén egyben lássuk, hogy mind az 52 megvan. A képeimnek annak idején készítettem egy saját galériát, ahol a fotóblogom képeit gyűjtöm, és innen szúrom be a képeket a blogba (jobb egérgomb, kép címének másolása, és a blogban a kis kép ikonra kattintva bemásolod ezt az URL címet), így szebben megjelenik, mintha a blog alatt töltenéd fel, és a Facebook oldalunkra betöltődve sem csak üres szöveg jelenik majd meg. (Ha eddig még nem lájkoltad a Facebook oldalt, tedd meg most!) Év végén visszanézve a heti képeidet, egyben láthatod majd, hogy mennyi jó dolog történt veled ebben az évben. De nem csak ez az egy előnye van annak, ha csatlakozol a 2019-es Fotóbloghoz. Ha szeretnél játszani, írd ide a blogbejegyzés alá hozzászólásba, hogy számíthatunk rád. Év végén azok, akiknek mind az 52 heti képe megvan, részt vesznek egy sorsoláson, ahol egy 20 000 Ft-os vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit a Csajokamotoron.hu webáruházában vásárolhatsz majd le. A játékban én is részt veszek, de a sorsolásban természetesen csak sorsolóként fogok szerepelni, tehát nem rontom az esélyeidet. Ha van kedved csatlakozni a heti fotóbloghoz, írd ide a cikk alá, hogy te is játszol, és töltsd fel az első (három) heti képedet a CsamClub Blogba!
A napokban olvastam egy mémet a neten, ami arról szólt, hogy szeresd a telet, mert ha nem szereted, attól még ugyanúgy lesz tél, viszont nem mindegy, hogy te hogy érzed magad közben. Vagy ilyesmi... Nekem ezzel sosem volt problémám, szeretem a telet, a havat, ahogy a tavaszt, a nyarat, az őszt is. Mindegyiket másért. Mivel most tél van, próbáljuk kiélvezni azt, amit ilyenkor lehet csinálni, úgyhogy vasárnap elmentünk a Nagy Sportágválasztóra, ahol mindenféle téli sportokat lehetett kipróbálni. A vége az lett, hogy miután a gyerekeknek a lábán életükben először volt korcsolya, és nagyjából másfél órán keresztül csak estek-keltek (egyszer még én is seggre estem, ami még mindig fáj), és meg voltam győződve, hogy többet jeget sem akarnak majd látni, hazafele végig azt hallgattam, hogy mikor megyünk megint korizni és mikor veszek már nekik korcsolyát. Az egyik jégtáncos, a másik hokis akar most lenni. Szóval hamarosan megint mennünk kell korizni, aminek örülök, mert szeretek korizni, de már évek óta nem volt a lábamon korcsolya. Még jó, hogy a jégcsarnok nyáron is nyitva van, bár nyáron kevés embernek jut eszébe, hogy korizni kellene menni.
Nem tudom, hogy a reflexeim romlottak el az elmúlt néhány hónapban vagy csak szokni kellene a technikát, de első (és egyben utolsó) próbálkozásom alkalmával túl sok volt a gyalogos áldozat. Meg persze a végén én magam is egy frontális ütközés következtében estem ki a játékból. A gyerekek sokkal profibbak nálam, úgyhogy a vége az lett, hogy inkább hátul utaztam a hat éves fiam mögött a Harleyn. Igaz, hogy a lába nem ér még el a fékig, de csumagázon, féktelenül száguldva is ügyesebb, mint én. Hát ez van.
Minden tél úgy telik el, hogy azt várom, hogy essen a hó. Nem emlékszem, régen hogy volt, de szerintem az a normális, ha télen hideg van és esik a hó. Na most végre leesett és imádom. Közben meg a motorok szomorkodnak a garázsban és az eresz alatt. Ennek a Piaggonak például évek óta ilyen sanyarú sorsa van. Nem baj, hamarosan eljön az ő idejük, de addig még legyen hó!
