Blogbejegyzések megtekintése ebben a kategóriában: Vickancs fotoblog 2019 - Page 3

Hétvége és nem esik az eső .... Ki is használtuk. A Red Baron Túraklub kezdő túrázóival Pilisszentlélekre látogattunk el a Teca kocsmájába (Mi kis falunkból ismerős lehet). Pont forgatási nap volt, így nem mehettünk fel motorral, csak gyalogosan. De a kolostorromhoz fel tudtunk motorozni kényelmesen. Innen Dobogókőre , Csobánkánkán át Pilisvörösvárra, majd Tinnyére gurultunk át.
Ezt a kis túrát 15 motorral teljesítettük. Nagyszerű idő, nagyszerű társaság . ... Kell ennél több?

Túl vagyunk egy kulcs átvételen, a lakás kifestésén. Hát megtapasztaltuk, hogy milyen nehéz ez a szakma is, főleg ha piros falat kell festeni, más színűre. Az előző "festő brigád" nem ismerte a maszkolószalag fogalmát, így mindent is lefestettek, amit most nekünk kellett eltüntetni. Persze ezt mind esténként meló után csináltuk. Szombaton el is kezdtük az átcuccolást. Most a dobozok közötti járatokon közlekedünk, mert még nem volt időnk kidobozolni is.
A nagy takaritás, dobozolás, kupli közepén besokaltam - hogy ennek sose lesz vége - . Uram nagyon megértően, elküldött vásárolni - menjek el fűszertartót venni az új lakásba. Nézelődésem közepet ez ugrott a kezembe. Egy hónapja nem ültem a motoromon, szerintem ez egy jel.

Múlt hét kicsit sűrűre sikeredet. Végre megkaptuk a kulcsokat az új lakásunkhoz. Mivel mihamarabb költözni szeretnénk, így belevágtunk a lecsóba. Meló után falakat előkészítettük - szögtelenítés, glettelés, csiszolás. Hétvégén folyt.köv.; festés zajlott. Közben még lakberendezési bevásárlások is zajlottak, amiket eddig csak nézegettünk, kiválasztottuk, most meg is kellett venni.
Persze az ember szeretné, hogy minden olyan legyen amit ő elképzelt. Hát velünk is így esett. Csomó boltot felkerestünk, hogy találjunk olyan étkező szettet, ami mindkettőnek tetszik. Hát nem könnyen találtunk.... Egyszer csak az egyik ilyen nézegetős körúton, beültünk egy bemutatószobába az Ikeában, és jött a megvilágosodás, hogy nekünk pont ilyen asztal jó lenne, más székekkel. Persze az adott darab nem egy komplett asztal, hanem speciálisan összeállított. Így hát jól lejegyzeteltük, átnéztük, lemértük. Külön székeket vadásztunk hozzá, mert nem általános magasságú.
Na ez volt az előzmény...
Szombaton bevásároltunk az étkezőhöz - Ikea - jó kis összeszerelős bútorok..... , de legalább variálhatóak.
Így az étkező asztalunkhoz 2 állítható asztallábat és külön asztallapot kellett vennünk. Mivel állítható az asztalláb, így csak 1 színben forgalmazzák, ha más színűt akarsz fesd át. Persze mi fekete lábakat akartunk, így következett a festés projekt. Fekete fa pácot használtam, kiváncsian várom a száradás után mit fog mutatni.

Múlt héten is növeltem az otthoni rendetlenséget, újabb és újabb dobozok kerültek megtöltésre. Már csak hetek, napok kérdése és birtokba vehetjük az új otthonunkat.

A múlt hét egyetlen pozitivuma, hogy szerdán munkaszüneti nap volt. Így kihasználtuk a jó időt és egy évek óta tervezett látogatást hajtottunk végre a Liszt Ferenc repülőtér mellett található Repülőgép Múzeumban. Nagyszerű program kicsiknek és nagyoknak is.

Már év elején regisztráltam az idei MotoKvízre. Tavaly sajnos a balesetem miatt nem tudtam résztvenni, így nagyon vártam. Egész héten a rossz idővel riogattak, de annyira nem volt mégse rossz hogy ne vegyünk részt.
Kezdetben úgy volt hogy barátnőmmel kettesben vágunk neki a kihívásnak, de ember tervezz ..... Végülis kaptunk magunk mellé 2 fiút is, így a 4 japán márka minden tagja képviseltette magát a csapatunkban.
32-es csapatként vágtunk neki a 160 km-es távnak Nagysápon, és ide is érkeztünk vissza.
Első megálló helyünk Tinnye határában lévő Üvegtigris volt, ahol a Mentőmotorosok vártak minket egy feladatlappal. Innen a Budaörsi Légimentő Bázisra vezetett az utunk, ahol megtekinthettük a helikoptereket belülről is és újabb feladatlap kitöltés. Innen egy Héregi kettős kör követekzett, Gyermelynél a Kawás fiúk is kitöltettek velünk egy kvízlapot.
Nagysápra fél4 előtt értünk vissza, ahol meleg ebédet kaptunk, aztán gyors eseménylezárás után mindenki indult haza.
Jó program volt szombatra, elfáradtam, de mégis feltöltött. Mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer próbálja ki.

Mindig öröm, hogy ha a munkahét rövid, mert akkor hosszú a hétvége. Persze így 4 nap alatt kell elvégezni minden munkát ....
Nagypéntek örömére, ami már munkaszüneti nap, így mindenki szabad. A kollégáim kitalálták, hogy kimennek közösen az Euroringre pályázni kicsit. Én nem csatlakoztam hozzájuk, mert nem akartam pályázni, a pálya szélén meg csak aggódtam volna. Inkább elmentem motorozni. Húsvét lévén az ország több pontján is tojásfát állítottak, úgy gondoltam elgurulok egyet megnézni. Dunaföldvárra eset a választásom, ahol 7020 tojással díszítették a főtéren álló fát.
Megálltam a főtér mellett, sehol semmi, gondoltam, ha már nem jártam sikerrel felmegyünk a vár étteremhez inni egy kv-t. Az étteremben kérdezetem a pincért, hogy hol lehet ez a fa - ő se tudta, így kicsit csalódott voltam.
A várból visszafele gurultunk a főtér fel. Ekkor egy isteni szikra, és megláttam a fát. Pont ott ahol elsőre megálltam, csak egy másik fa eltakarta. Gyors parkolás, röhögés, hogy majdnem elmentünk mellette. Bár tegyük hozzá, hogy a jó időben annyira megeredtek a fák, hogy a tojások alig érvényesültek rajta. Valamint számomra csalódás volt, hogy műanyag tojások lógtak a fán. Sokkal szebb lett volna, ha egyedi tojásokkal lett volna díszítve.

Lépésről lépésre haladunk. A kis lakásunk értékbecslése megtörtént, várjuk a bank visszajelzését. Türelemmel kell lennünk, pedig már nagyon költöznénk. Leméregettük a falakat, helységeket, számolgatjuk mennyi festék kell, újra akarjuk burkolni az előszobát, így mennyi lamináltpadlóra lesz szükségünk. Valamint belevágtunk a lista írásba, hogy mit kell beszereznünk a munkálatokhoz (ecsettől a létráig).
Mivel a lakással nem tudunk érdemben foglalkozni, csak elméleti sikon, így vasárnap elmentünk a környéken sétálni, a belvárost felfedezni. Gyöngyörű város Székesfehérvár.
Ha valakinek ismeri, és tud tanácsot adni, hogy mit érdemes megnézni, felfedezni, akkor az ne tartsa magában.
Kiváncsi vagyok a "rejtett kincsekre", olyan helyekre amit csak a "helyiek" ismernek.

A múlt héten nem csak kilométereket gyűjtöttem.
Sikerült szerződést kötnünk, így ha minden jól alakul akkor június körül költözhetünk új otthonunkba. Költözés időpontja a banki folyósítástól függ. Így nagy az izgalom, járjuk a barkácsáruházakat, bútorboltokat stb, írjuk a listát, hogy miket kell beszerezni. Valamint a dobozolást is elkezdtük.
Szombaton pedig megejtettük az idei első Red Baronos kezdő túrát, ahol a Velencei Bence-hegyet 20 motorral szálltuk meg. Gyönyörű látvány volt.

A múlt héten lassan megindultunk előre.
Lakás vásárlási projektben is előreléptünk, megnéztünk lakásokat, egyet lefoglalóztunk. A héten kötjük is a szerződést. Ha minden jól megy, - banki ügyintézés - akkor júniusban költözhetünk is.
A munkahelyi stresszt is megpróbálom kezelgetni, egyre több motorozással.

A Red Baron pedig újabb kinccsel bővült .... kipróbálni nem volt lehetőségem, de vagány kis járgány. Párom szívét egyből ellopta ....

A múlt héten minden összejött. Csak rakodott, rakodott, és úgy érzed, hogy maga alá temetnek a dolgok. Gondolom ezt már mindenki érezte. Úgy érzeztem, hogy ki kell szabadulnom, mert ha nem akkor olyat teszek amit még nagyobb bajt szül, mint ha nem lenne elég.
Csütörtök este közöltem párommal, hogy szombaton motorozni megyek. Csajos nap lesz és csak ketten megyünk barátnőmmel.
Nem akartam megszokott úti célt választani, így hát Kiskőrös felé vettük az irányt. Ahol az Úttörténeti Múzeum szabadtéri kiállítását néztünk meg. A múzeum előterében pedig ez a motor fogadott minket.

Végre hosszú hétvége! Aki a keresedelemben vagy szolgáltató iparban nyomja a melót, tudja, hogy ilyen nekik/nekünk nincs. Ebbe az évben csoda történt és nekünk megengedték, hogy bezárjuk a boltot, és földi halandóként töltsük a szabadidőt. Persze ezt mind az utolsó pillanatban, így utazást, vagy szállást foglalni nem tudtunk. Így arra jutottunk, hogy a környéket járjuk be. 2015-ben költöztünk Budapest mellé, és még annyi helyen nem jártunk.
Március 15-én a Szentendrei Skanzenben voltunk, ahol huszárhétvége volt. Sok-sok emberrel, gyerekprogramokkal.
Március 16-én Veresegyházi Medveotthonban, ahol ébren voltak a macik, tehát remélem jön a tavasz végre. Cuki rénszarvast és kis kecskéket is láttunk.
Vasárnap amikor igazán motorozásra alkalmas idő volt, nyomtunk egy Esztergomi kört. Majd egészségügyi sétával zártuk a napot a Sasfészek-tavi tanösvényen. Ez a kicsi tanösvény csupán csak 1 km hosszú, és az 1-es és M1 között található. Sokszor elmentem már mellette, eddig fel se tünt.....

Múlt héten új kawasakik érkeztek hozzánk (Red Baron). Mindig nagy izgalom az ilyen, de most ráadásul még kalodákban is voltak, tehát tényleg a "gyári formában" érkeztek. Persze mint a rossz gyerek ,én már ott toprogtam a szerelők nyakán, hogy mikor bontjuk már ki a csomagokat.
Segítettem a kibontásban, az összeszerelésben, olyan volt ez nekem, mint egy ünnep.

Nálunk a héten beindult az élet, kezdjük érezni a tavaszt. Üzletbe folyamatosan érkeznek az új motorok, és az eladások is beindultak, így egyre több a munka, de ez azt is jelenti, hogy lehet menni motorozni. Igaz, hogy szombaton ép csak 5 fok volt, de nem birtam tovább magammal és kivittem egy körre a kistraktor.

Valentin napi vagyoránk alatt kaptunk a kis házunkra ajánlatot, nagy nehezen meg is állapodtunk.Így múlt hetünk a ház eladása körül zajlott (papírok beszerzése, ügyvéd stb). De végül is pénteken pont került az ügy végére, és házatlanok lettünk. Ezt egy kis süti, kávézással ünnepeltük meg.