Blogbejegyzések megtekintése ebben a kategóriában: Motor - Page 6

  • Yamina
    Szóval ugyibár kezdődött a filling azzal, hogy hazavittem a Lovat. Lehetett vele mókolni rendesen, mert a 34 év dolgozott benne rendesen. De idén is lesz kotorászás a lelkiállapotában, mert az egyik tömítés feladta, és minél gyorsabban megyek, annál jobban okádja a lábamra az olajat. Aztán meg a fene szereti a benya mellé tankolgatni az olajat is a drágának. Elégedjen meg a benyazabbal, osztán a nasiról sürgősen le kéne szokni.... De úgy tűnik fertőző vagyok nemcsak motorozás terén, hanem roncstalicska gyűjtés ügyileg is...

    Tehát mire Lóóó üzembiztos, és kevésbé háklis lelkiállapotba került, Söndör beszerezte a következő bontószökevényt:
    Egyik havert látogatva jó messze a nagy büdös fővárostól, az elkottyintotta magát, hogy az egyik haverja tartozik neki, és annak van valami osztrák lomizott motormaradványa. Ha meg már úgyis megvan a jogsi, tőle azt ocsójé meg lehetne venni, ő meg gyorsan behajtaná a tartozás egy részét... Hát miféle vas az? Valami nagy lehet, mert nagy kerekei vannak, meg elég nagy a blokkja is... Így megnéztük a szerkezetet, ami egy orbanyomott afrika volt, leszerelve róla az első kerék, a villák szerteszana, de egyébként nem túl lelakott alkatrészhalom. A srác azért szedte ropira a törött vasat, hogy majd akkor alkatrészenként eladja: a környéken viszont se közel- se távol egyetlen afrika se, így a kupac fél évig csöndesen várta sorsát az esőben. Söndör motoszkál a kupac tetején egy ideig, aztán már csak azt veszem észre, hogy rámolják be a cuccot a járgányba. Két nap múlva a blokk kerék nélkül vidáman ketyegett az udvar közepén egy félbevágott flakonból vidáman szürcsölve a benyát (tankja nem volt), a fejetlen/kereketlen vasdarab hálásan brümmögött az újáélesztés következtében. Az Afrikások végtelen lelkesedéssel istápolták az alkatrészbeszerzést, de nagyon úgy tűnik, ez biza akkor is öszvér lesz. Ma már lábon áll, csak néhány dolog hiányzik hozzá: mint légszűrő, egyéb apróságok. Hogy hogy néz ki, az az afrikások körében tagságot tuti nem fog érni, mert van egy varadero tank és a fene tudja miféle kormány :D Ohne márkahűség, a szent cél a ketyegés, nem a dizájn. Végül is gurulnia kell, nem reprezentálni.
    Idáig a jószág költségvetése százezer alatt van. Lóóóval külön fedél alatt pihengetnek, mert valszeg a vén muraközi még mindig antiszociális a nem márkatársakkal, ugyanis napra pontosan akkor kezdett olajat okádni, amikor a másik megjelent az udvaron. Most akkor jöhet az összeszoktatás...
  • Yamina
    Jó dolog társaságokkal jóba lenni, de már megint felpiszkáltam a tyúkólban a port, pedig nem volt szándékos...

    Szóval nézegetem a Száguldó Angyaloknál a WIMA-s bejegyzéseket, régóta érlelődik már a dolog, gondoltam rákérdezek mi ez. Gondosan elolvastam az oldalt, később kiderült azért nem találok semmi konkrétumot, csak hangzatos buborékokat, mert még nincs kész az oldal. Magamtól viszont erre nem jöttem rá, mert egyébként a design meg a kód rendben funkcionál. Tagdíj ezeröccá/év, de ott van, hogy ez változhat. Tehát fog. Mivel külföldi, valszeg nem lesz mindig ilyen szoké ocsó.

    Tehát illetékes fatybok oldalon rákérdezek mi ez. Mondják a tutit. Együtt leszünk, háváj, bizonyítunk, hogy a motorosnők jóemberek, buli fanta, napfény, egységben az erő, szánsájn, tutijó gyere, rally is lesz, belsős. Simán félreértem, háziversenynek, mondják nem az, egyheti együttbuli 250-ed nőmagunkkal. Mondják, ilyen nagy dolog még itthon nem volt, internésönal mocicsajhappening,mindenki együtt, majd mi most megmutatjuk, királyokvagyunk! Illetve királynők. Még mindig suta vagyok, próbálom felidézni, igen tényleg jó az ilyen, mert valaki itthon mintha már csinálgatná pár éve, igaz tagdíj nélkül, külföldi segítség nélkül (nem beleült a tálcán kínált sablonba, kitaposta nekünk a frankót.), háta mögött 10-15 ország nélkül. Hajamleigazít, én kötekszem, és nélkülem is menni fog! Hát az már tényleg tuti! :D

    Ezerbocs hogy élek. Akkor idézzük fel a mostani női motoros társadalom sztoriját, legalábbis azt amiről én tudok:

    Anno Zsanival egyszer szóba került (kb 10 éve), hogy milyen jó lenne összeröffenteni a motoros csajokat egy túra erejéig. Összeröffentette, Keszthelyen volt az első buli, ahol csak az elmenő csapatot sikerült is látnom. Aztán tovább fejlődött a dolog, az akkori Geronimoba járt össze a csajbanda. Addig-addig falkultunk, mire jött az isteni szikra, legyen neve a bandának: "Krapeknők". Nemsoká alapszabály, majd kiderült kicsi a köbcentim (akkoriban 125 volt), és eszencializálódott a banda, most már csak csopperes csajok vannak ott. No, a maradék lemorzsolódóból Nana megcsinálta a Csajokamotoron.hu-t, köbcenti és típusfüggetlen közösségi oldalként. Zsani speedmotoros lányoknak csinált oldalt, Motoros Szivek címen. Aztán abból kivált a Száguldó Angyalok. És ki tudja még közben hány kis baráti csajbanda nyomul erre-arra weblap nélkül, alapszabály nélkül, szimplán barátságra alapozva. Nekem a csam jött be idáig a legjobban, mert nem kell szabályoznom, hogy hogyan barátkozom. Tagdíj nélkül is megy. Csinálják egy csomóan, csomó féle képpen, mindenki megtalálja a saját szája íze szerint legfincsibbet. Így van ez rendjén, minden társaság energiát fektet abba, hogy összetartsa a maga módján a bandáját. Aztán valakinek eszébe jutott a határon túl, hogy ezt az egészet világszerte valahogy összelapátolja. Ez is jó, hozzánk is eljutott.

    Zötyög tovább az idő kereke, és megjelenik a Wima itthon is. Tagdíjjal, internésönal csináljuk tovább ugyanazt. Megérkezett a külföldi spanyolviasz. Itthon van nekünk ingyé is hasonló, de nekünk a fizetős kell. Az jobb, mert az behozták, nem mi csináljuk, de már vannak mögötte, sokan, ráadásul készen beleülhetünk a jóba. Biztosan nagyon jó, hogy odakint is talál az ember kétkerekű hasonszőrűeket az ember lánya, de ha már egy nagy nemzetközi szervezetet képvisel az ember, akkor első lépésként a kész weblappal állok ki a plénum elé, vagy ha mégsem, akkor nem süvöltöm le az első érdeklődő haját annak aki óvatosan rákérdez, hogy most akkor mégis mi újat importáltatok és mi ez az egész azon kívül amit már ismerünk...?
  • Yamina
    A pénteki napsütésben tekeregtünk egyet a Lóóóval, hálátlan egy dög az akksija, mit ne mondjak. 2 telet kibirt fagyban-jégben, a harmadikban meg fincsi fedett garázsban ácsorgás után dobja fel a pacskert... Söndör mondta, hogy le van merülve az akksi, aztán kiderítettük, hogy porszára és savazni is kell, aztán a franc fogja kivárni az elektronok vándorlását, mennnnyünkmááááá :) Beröffent, jólesz, majd tölti útközben. Hát nem. A Margit-hídnál a rakpartra lejtmenetben lájtos volt belökni a muraközisegget, de a giroszosnál már azért megizzadtam (kicsi volt a lejtő).

    Szóval, békés magányomban rendelem a két giroszt az arabusnál, az lelkesen vigyorog (végre egy vevő), nekiáll, csinálja. Berobban ifjútakony világfi a mikrobüfébe, vászonkabát kigombolva, alatta félig kigombolt ing (anyunemértrárendesenfelöltöztetni?), látványos bájvigyor felém (holvanazovónéni,maholnapanyádlehetnékhülye), majd nyomja is arabusnak egy girosz neki lesz, de mindjárt telefonál, hogy kell-e még. Arabus bólogat, gyártja tovább az enyémet, világfi csacsog, okosfonból kihallatszik nőnemű nyifogás, jajhagymátnemindjártottvagyok, telóleteszcupcuppdrágám, közben még egy bájvigyor nekem (hogydöglenélmegteköcsögvigyorogjálatyúkodrabazmeg). Arabus közben nem lacafacáz, nyomja a giroszt, husi, zöld, csípős, hagyma - világfi feljajdul: JAJHAGYMÁTNEEE! Ránézek, rezignáltan: az az enyém lesz. Jaaa, jó, bocsi, nem tudtam. (Anyádravárokittnemgiroszra,takonybébi.) Arabus vigyorog, ő már ismer. Nekiáll a második giroszomnak (mert ugye kettőt rendeltem a két fólia és a két csomagolást nem hobbiból rakta ki), világfi megint feljajduk: JAJJHAGYMÁTMÉGMINDIGNEM! No, ekkor már viszketett a beszólhatnékom, és bájoson mosolyogva kieresztettem magamból, búgó hangon: tudod mi már merünk egymással hagymás szájjal is smárolni... És ekkor lépett be nőneműnyifogócska, láthatóan a végszóra, arcára kiülve zöldféltékeny döbbenet. Este nem lesz szex.

    Majd mint ki jól végezte dolgát, fogtam a giroszos zacsit, begyűrtem a dobozba, és nekifutottam a muraközivel.... :D Neeeem, nem rossz, ez így indul! :D
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2011/12/02/atment_a_totalcar_nepi_kezdemenyezese/

    V
    áltozik a világ szép lassan, nemsoká nálunk is némi lájtos átképzéssel a 125 ccm-s talicskák könnyedén elérhetővé válnak B-s jogsival is. Ki ezért örül, ki azért nem a témával kapcsolatban, de én örülök az új csapásiránynak. Igen-igen, tuti biztos lesz sok perecelés, meg nem sok az a pár óra, de aki eddig nem ült motorra mert félt tőle, az ezután se fog, aki meg eddig is sumákolt a jogsijával, ezután valahogy legalizálódik (újabb adóforintok - állambácsi örül), ráadásul a "mégnemtudomhogymennyirejóeznekem" típusú talánmotorosok a hamarosan az 500 ft közelébe nyúló benzinárak láttán tuti hogy átülnek amíg süt a nap és jó az idő. No az ilyen talánmotorosok tapasztalatai fogják nekünk később tenni a jót, mert egyre többen leszünk két keréken, és egyre elfogadottabb lesz a jelenlétünk az utakon, és talán lassan majd belekerül az agyakba hogy ne csak nézz ki a kocsiból, hanem a kamionnál kisebb dolgokat is látni/észlelni kell.... tehát hosszú távon javulást feltételezek a közlekedési morálban a döntés nyomán.

    Igen, tudom, sok gyökér fog felülni a motorokra, meg eleve gyanakvással kell majd kezelni az előttünk/mögöttünk feltűnő kisköbös idióták falkáit, de hát ilyen a világ, fejlődik, a lépést nekünk, rutinos rókáknak is tartani kell. Sőt! A mi felelősségünk itt kezdődik.
    Azzal, hogy hogyan fogadjuk majd az újakat. Szétzilálódik-e a tömegek megjelenésével a "motoros összetartás", vagy átadjuk-e nekik a jó szokást... Szerintem adjuk át nekik, hiszen mi járunk jól: ha most megszokják hogy illik segíteni az út szélén ácsorgó motoros társának, az elkövetkezendő évtizedekben sokkal több esélyünk van arra, hogy az út szélén ácsorogva akár egy autós álljon meg segíteni. Nekem az út széli ácsorgások nagy részénél olyan autós állt meg segíteni, akinek már volt köze a motorokhoz. Mindig volt egy-két jó szó, segítő kar (amelyik felemelte a muraközit), néhány ötlet, telefonszám, hogy hogyan-merre érdemes majd elindulni javítani... :) Nem baj az, ha mindenhol van egy-két ismeretlen barát... nyerjük meg őket is, mi semmit se veszíthetünk, csak nyerhetünk pár jó szóval...

    Mert már ő is motorozott és tudja milyen az...

    Nem utolsósorban meg mindig buli az, ha megállsz az út mentén, ahol már ácsorog egy vas, és mindig van kihez szólni pár szót -mert valahol mindig van egy útitárs...
  • Yamina
    Az ember fura jószág, vágyik a szabadságra, aztán előbb-utóbb mindenféle falkákba tömörül (mert kiderül mégse annyira biztos egyedül és kell hogy valaki adja a csapásirányt), és mivel falkába tömörült, előbb-utóbb szabályokat kell kitalálnia, és ugyanott tart, ahonnan elindult. Szabályrendszerben él, csak másként. De megideologizálta magának, és már így jó, így rendben van. Még akkor is, ha ez a szabályrendszer akár szigorúbb, mint máshol...

    No, én asszem én maradok tényleg szabad motoros:

    - mert bármivel motorozhatok,
    - mert nincs egyenruhám, és azt veszek fel amit csak akarok, (vagy amire van zsé)
    - mert bárkivel együtt motorozhatok, nálam kevésbé ügyesekkel (akik tőlem tanulhatnak) és nálam ügyesebbekkel is akiktől én tanulhatok,
    - mert bárhová elmehetek, amit fontosnak találok és érdekesnek,
    - bármikor mehetek, akár télen is motorozhatok, meg esőben és tűző napsütésben,
    - mert amit mondok, azért magam vállalom a felelősséget, megvédhetek és megugathatok bárkit,
    - és legfőképp mert minden motoros a barátom lehet így.
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    Böngésztem múltkor a Mentőmotor Alapítvány honlapját, és érdekes linket találtam:
    Egy török mentőmotor kivonulása a helyszínre: http://vimeo.com/30953662
    K
    b. 8 perces a videó hossza, a negyedik perc környékén olyan sáros vízelvezetőn viszi át a nagyvasat, ahol én a robeszt is félve/óvatosan tolnám el a kamion mellett tyúklépésben...
    De a legdurvább az emberi logikátlanság/pofátlanság. Ha dugó van és meg kell állni a pályán (városban is ez megy), a népek elkezdenek nyüzsögni, és addig-addig furakodnak egymás nyakába, míg végül az egész egy komplett nagy szoros masszává alakul, úgy, hogy még levegőt se lehessen venni.... nemhogy mentőautó elmenjen, ha valami nagy grimbusz van a sor elején... (és pláne ha odaérne, akár még előbb is szabadulnánk.). Szóval ha dugó van, ne másszatok egymás nyakára.
    Hát fiúk, nektek meg le a kalappal!
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    Az idei naptárfotózás kicsit komolyabb lesz mint a múlt évi, mivel jóval nagyobb összeget szándékozunk összegyűjteni. Szerencsére ehhez találtunk jó szponzorokat, akik maximálisan mindent megtesznek a szent cél érdekében. Megkérek mindenkit, hogy egymás munkáját segítve, maximális toleranciával működjünk együtt a fotózás napján, a cél a Mentőmotoros Alapítvány munkájának segítése.


    Szépségtippek a fotózás előtt:

    1. Aki friss és üde kisugárzású szeretne lenni, próbálja meg rendszeresen kialudni magát a fotózást megelőző 2-3 napban. Akinek a gyomra puffad valamilyen kajától (zöldség, bab, stb) és fürdőruhás kategóriájú képe lesz, kerülje ezeket a kajákat előző nap délutánjától. (A fotózás után rögtön neki lehet esni a csülkösbabnak.) Ajánlott a megelőző napokban az alapos folyadékbevitel, ez hidratálja a bőrt és a hajszálnyi pici ráncokat feltölti (2-3 l). Akinek mégis előző éjjel munkája lesz, vagy bármi megterhelőt fog végezni (bulizás hajnalig), annak javaslott a Vizin szemcsepp megvásárlása és csöpögtetése a fotózás előtt, hogy a kipirosodott szemét normális formába hozza. Ezen a héten már ne kísérletezzetek még nem használt kozmetikumokkal, megelőzendő a horrorisztikus allergiás tünetek és brutális ragyák aznapi megjelenését. :)

    2. Motorok levajazva Hondával, nincs tovább variálási lehetőség. Többmilliós értékeket hoznak, tisztelettel megkérek mindenkit hogy vigyázzon egy kicsit a a kölcsönmotorokra jobban, mint a sajátjára.
    Ugyanez vontakozik a kiegészítő kellékekre, a kölcsönkapott Sabina fürdőruhákra, és mindazokra, amit egymásnak hoztok, értelemszerűen azokra is vigyázzatok.


    3. A fotózás előtti nap minden kelléket, fürdőruhát csomagoljatok be egy nagy sporttáskába, hogy semmi ne maradjon otthon, reggel elalvás esetén is azonnal tudjatok indulni. A fürdőruhák nagyker áron megvásárolhatók, a többit kéretik visszaszolgáltatni a fotózás után.

    4. A stúdió felszerelése is többmilliós, az ott található lámpák és állványok, mac gépek, az állványokon lévő vakurendszerek se kétfilléresek. A stúdió asszisztenciával rendelkezik, tehát ha valami érdekes és érdekel, kérdezz bátran és örömmel megmutatják, de ne nyúlkálj és ne borogass szó nélkül, ez nem játszótér, hanem munkaterület. Ennek megfelelő komolyságot is kérnék tőletek, más munkájába ne kotorjunk bele. Kerüljük a "mi lenne ha, és a "próbáljuk meg úgy hogy" szófordulatokat mert a lányok, motorok és fürdőruhák sminkek kombinációs száma végtelen, az időnk pedig véges, a stúdió óradija pedig közben erőteljesen rajzolódik a vastagabban fogó ceruzával. Bízzatok meg a kollégákban, jó csajok lesztek, csak hagyjátok magatokat, mindenki igyekszik a lehető legtöbbet kihozni belőletek, de ez nem kívánságműsor lesz!

    5. A helyszínen a sminkszoba ajtaja becsukható, ott kialakíthatunk kizárólag nőneműeknek öltözőszobát. A csirkeól effektus kerülendő, hely van bőven, külön társalgó is van ahol kényelmesen össze lehet ülni, befalni a hozott flamót, ücsit, egyebeket. Brigó a konyhafőnök!

    Menetrend:

    6. Reggel 9 órakor kezdünk, hogy ne nyúljon éjszakába a kaland. Az időpontra jelentkezéseket azért kérdem hogy kinek mikor jó, hogy átláthatóan, sorban érkezzetek, és idő, valamint energiatakarékosan haladjunk a munkával.

    Így átfedésben leszünk (amíg egyikőtök sminkel, addig is egy másik jányt fotózhatok), és egy csomó időt meg tudunk spórolni (meg főként stúdióbérleti díjat, amit mondjuk nyomdára költhetünk).

    7.A sminkre/hajra és a beöltözésre feltételezem, hogy fél-háromnegyed óra elég lesz fejenként, és a fotózás is fejenként fél óra. Tehát előkészületre rászámolunk egy órányit durván (azalatt én is belövöm a fényeket), és utána félóránként szép sorban jöttök, akkor az azt jelenti, hogy csúszásokkal is legalább 7-8 órányi időt jelent fotózást.

    Brigó dőnként majd lökjetek a Móni, Kata, Edit és elém némi vizet meg toljatok egy-egy falatot a szánkba. :D A palacsintát tegyétek nekem félre.


    8.A borítóhoz a csoport fotózást a végén kellene tartani, mire mindenki megérkezik. Aki délelőtt kerül sorra, értelemszerűen ha van jobb dolga mint egész nap egymás fotózásán szórakozni, visszajöhet a csoportképre.


    A stúdióról:

    - 300 nm alapterület, a motorok betolhatók, nincs teherlift, bokorugrás
    - van egy pihenőszoba rész berendezve kényelmes fotelekkel, ott lehet normális körülmények között csacsogni, várakozni egymásra, úgy hogy látjátok közben mi zajlik, de mégse zavaró,
    - van konyhapult, ha hoztok nasit, kávét, ücsit, műanyagpoharat, akkor adhoc minipartit is összedobhatunk alkoholmentes verzióban,
    - a fodrász-sminkes szoba becsukható, ideális öltözőhely, bár a méreteit tekintve 4 főnél többnek nem kényelmes ott nyüzsögnie,

    A stúdiót asszisztenciával kapjuk kölcsön, tehát a ház gazdáját mindennemű kérdéssel lehet zaklatni, sőt illik is, azért van ott, hogy segítsen (hová dugjam a telefontöltőmet, merre van a kuka, vécé stb).

    Az én külön kérésem még egyszer, hogy a műszaki dolgokhoz ne nyúljatok, állványokat, kábeleket, vakukat, szoftboxokat, reflektorokat és fényvetőket ne igazgassátok még jó szándékból sem, mert ha valamit összetörünk, az bizony fizetős. A helyben fellelhető számítógépek Mac rendszerűek (nemócsó), kéretik a kólát nem a klaviatúrába csorgatni. :) Ezek használatáról is tessék tájékozódni, mielőtt rápunnyadtok a kockára.

    Tehát alapjában véve egy tök jó kis kulturált helyünk lesz, és mindenünk meglesz, hogy kényelmesen és élvezettel alkossunk. A következő feladat, hogy kitaláljuk ki mikor érkezik. Néhányan már írtatok, számon van tartva és rögzítem.
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    Anno azt gondoltam, hogy majd készen lesz az Ubi, aztán a Lóóóval nagy közös egyetértésben fogunk tekeregni négyesben, esetleg majd hatosban.... Aztán máshogy hozta a Sors, úgy tűnik Söndörnek is Lóóó a motorozáshoz a tanítópajti, de ezt titkon nem bánom, mert tuti kiképzi mindenre az öreg paripa. Söndör Lovazik, én tesztgurulok, más nem is kellhet...

    Amikor először mentünk közösen gurulni, a Lóóó megkehesedett, a saroknál közölte, miszerint neki extra abrak jár ha újból tanítóbácsiskodnia kell, úgyhogy az első utunk a kútra vezetett. Főként behisztizett, hogy egy taknyos de ugyanúgy 750 köbcentis másikféle csíkszemű nyakában vigyorogtam, mérgében még maga alá csurgatott egy kis etanolt a kapu előtt, megjelölve Söndör cipőjét. Aztán a jóféle kagylós abrak megnyugtatta a lelkivilágát és szó nélkül gurult tovább... Pedig már annyiszor elmondtam neki, hogy nincs félnivalója, de úgy tűnik ebben ő nem olyan biztos. Fenyegetődzés is volt, de nem hat rá az se. Bár most a márkatársak vannak soron (suzukik), és azokat jobban viseli, már békésen megtűri a kmspirált, nincs mérges benzinköpködés, hanem csak úgy békésen elácsorognak egymás mellett. Semmi rádőlés, nekiborulás, beleakadás és egyéb aljas megkarcolhatnám produkciók. Fenntartásai vannak na az öregúrnak, nem ám csak úgy bratyiskodunk akárki jöttment gurigával...

    Együtt gurulni pedig jó. Először előreengeded, menjetek a ő tempójával, ami neki kényelmes. Kicsit segítesz a ki- és besorolásoknál, kicsit hullik a hajad amikor másik ívre teszi a kanyarban, aztán egyre jobban megnyugszol amint látod a fejlődést. Mosolyogsz, ahogy meséli az első tüsszentést a bukóban, a tükörbe nézve kisebb szívrohamot kapsz amikor elüt egy nagyobb bogarat és meglepődve porol utána az út szélén... Majd egyre jobb, és eljön a pillanat amikor egyszerre teszitek ki az indexet, majd egymás mellett suhanva egyszerre mosolyogtok össze. Mögöttetek duda harsan, mire ti kézenfogva lassulva gurultok tovább... :D Friss őszi délután, lágy napsugarak és majdnem üres utak... A naplemente külön ajándék ahogy végigsimogatja a lágy fény az alakjukat, ahogy előtted gurulnak...

    Végül feldobjátok a törpéket hátulra, és a fagyizónál megállva a döbbent kispolgári tekintetek mindent elmondanak. Ahogy az utas leveszi a bukót és kiderül hogy gyerek, majd a másik motoron ugyanez, apa-anya motoron! Döbbenetes micsoda felelőtlen szülők vannak! Homlokára írva a szörnyűség. Ha tudná hogy kell, még keresztet is vetne az ilyen ördögök ellen... (De meg nem fordul a pontagyában, hogy inkább a szülő vigye el a kölköt motorozni, mint valami eszetlen taknyos az apa lenyúlt motorjával vagizva jogsi nélkül...) Visszavigyorogsz, mire zavartan néz, és lesüti a szemét. Látszik, titkon azért tetszik és sajnálja, hogy ez a világ egy kicsit sem az övé...

    Jó ez így. Márpedig együtt gurulni jó. :)
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    Clau ötlete nagyon működött. No nem itt, hanem úgy általában a motoros berkeken belül.

    Tehát egy szép nap Clau a Pethő Intézetben fotózott, és észrevette, hogy ezek a gyerekek úgy tudnak örülni más sikerének is. Ezen elgondolkozva arra jutott, hogy szervez nekik egy motorozást. Úgy gondolta, jó ha összejön majd 10-15 motoros. Nem így lett. Sokkal több motor ment el. Paksról is láttam felvarrót.

    Felrakta itt is a fórumban, aztán szépen körbement a neten, hol itt, hol ott is linkelték, küldözgették egymásnak a motorosok az infót. A végeredmény az lett, hogy a Pethő óriási hátsó parkolója megtelt motorral. Lett támogatója is az eseménynek, Shox és Honda, előkerült a Harley kanapés trájkja, valamint biztosítás is kerekedett az eseményhez (talán Groupama?, javíts ki ha nem Clau), valamint egy csomó híres ember is eljött. (Talma, az egyik sztárfodrász, Bebe, Kokó). Shoxék okosan nyomták a marketinget, az egyik zöld Triumphos srácnak érkezéskör megdöglött az akksija, erre gyorsan hoztak neki egy akkumulátort. Ma nem lehet akadály...

    A kicsik pedig csillogó szemmel ültek a motorok előtt. Egy biztonságtechnikai tréner tartott nekik egy előadást hogy kell ülni a motoron, és mire kell figyelniük, majd egy halk motoros rendőr is elmondta a közvetlen közelében állóknak, hogy a felvezető motorosrendőröknek maradjon hely, ne legyen cirkulálás, hogy a hátulról előre siető motoros rendőrbe ne gabajodjanak bele a népek.
    A kicsik pedig elözönlötték a parkolót, majd kiderült több motor van mint a szülők által motorozni engedett gyerek. A Brigó féle nagyobb motorok gyorsan elkeltek. :D Gyorsan lestoppoltam egy kislányt, felöltöztettem, aztán kiderült nem ér le a lába a lábtartóra. Elkezdett lekunkorodni a szája, majd gyorsan megoldást találtunk: a mellettem lévő motorosnak meg túl közel volt a lábtartója, így gyereket cseréltünk. A hozzám kerülő nagyobbacska lány, egyszer csak elkottyintotta magát a felmászás után, hogy ott, azzal a fiúval menne (jóképű volt, szép nagy motorral), nem-e lehetne-e. Gyorsan lekapcsoltam neki a srácot, áttettük, és a vigyor itt is fixálódott. :)
    Végül egy tanárnénit vittem, aki először nagyon kapaszkodott, aztán a végén már lelkesen integetett... Noémi, köszi a bukót neki.
    Útközben széles vigyorok, nagyon élvezték a törpök a gurigát. Kicsi húszperces kanyar volt, a városban, de nagyon lelkes utasokkal. Az egyik picur a pilótája hóna alatt kukucskált ki állandóan, az meg ettől biztos úgy érezte épp leesni készül a gyerek, ezért állandóan tuszkolta vissza a kicsit... :)
    Végül visszaértünk, leadtuk a kicsiket, visszacsereberéltük a protektorokat, buksikat a gazdáikhoz.
    A kicsik mosolya mindent megért. Minden tiszteletem azoké a szülőké akik hagyták a porontyokat gurulni egyet. Kifelé menet kaptunk emléklapot is.

    Nagyon klassz volt ez a nap, köszi Clau!


    [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG]

    Clau képei

    Fotók még.
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    Nos, és elérkezett a pillanat, hogy egy motor, két jogsi. Meg az is, amikor Söndör rám nézett, és megkérdezte, hogy: "vezessek?"

    Hátőőőő.... igeeen...... jah, ok, akkor én most hátraülök... Hűdejó, hogy elfelejtettük bedrótozni magunkat, legalább nem fog kihallatszani amit gondolok.... :D

    (Nah, a zabszem lassan engedett ám ki... A fogaskerekek meg ekként zakatoltak:
    ÉÉÉÉN, hátuuuul? Baaaakeeeeer.... még sose voltam utas a motoromon... Na, nyugi, te magad fertőzted be, most mit rinyálsz... Ezt akartad nem? De, de, én akartam, nademégiiis.... pont most? Egyszer el kellett jönni ennek a pillanatnak is.... Na jó, végül is már itt ülök hátul, el is indultunk, a jogsit odaadták, túl fogom én ezt élni...
    De miért, miért most kellett nekem odaadni a szerpentines részen? Lehetne eszem... Na jó, nem is olyan vészes. Szép az a tisztás ott. Nahááát, de jó az a patak ott lent... Ezeket sose tudtam útközben így megnézni. Végül is nem is olyan rossz itt hátul... Kicsit mehetne lassabban, mert ez egy elég bélkirázós útnak tűnik... Neeeee, ne menjél annyira közel a felezőhöz, mert a gyökerek mindig átlépik.... És jön a gyökér szembe! Neeeneeee, ne húzd ki annyira, elférüüüünk....Ótejóisten, már megint az a buzi szalagkorlát.... Kapaszkodiiiik... Huh, ezt megúsztuk. Lehet elroppantottam a derekát kapaszkodás közben? Jah, lábról is ereszteni kéne, mert már fészkelődik a szentem.... Hát most ménem megyünk lassabban, hát kirázódott a belem megint... Na végre. Végre lankák... Huh, jön a város, legalább meglátjuk hogy megy a sűrűbb gyökérkezelős rész. Aha, hogy kemény a kuplungkar és szar városban. Én is ezt mondom egy éve.... Mondom neki: jó az! - ő is ezt mondta anno - hehe megszokta a tanulóskawán a vajpuhát. Na megy ez, nem lesz itt gond. Egész jó itt hátul nézelődni... No az autópályát már unni fogja...)

    Odaértünk. Lemászunk. Kérdezi: na milyen volt?
    Hátőőő..... jó. És neked? Az autópálya unalmas volt. :D
  • Yamina
    Szokták mondani, hogy valami van a levegőben, és valami alapja biztos van a dolognak.
    Vannak ilyen nehézkes napok, amikor mintha mindenki megőrülne az utakon. Nem elég az ordenáré meleg, (vagy ki tudja, attól vadulnak meg) még az ámokfutókat is kerülgetni kell.
    Sőt, ilyenkor mintha a motoroknak is valami nyűgjük lenne, nem úgy mennek, fura hangjuk van, és valszeg nekik is teli az összes hócipőjük.

    Ma reggel vagy én néztem be egy féklámpát, vagy nem volt a barmon tényleg. Ez tisztázatlanul fog bekerülni a történelemkönyvekbe, de hát ez van. Majdnem felkenődtem a Lóóóval, de volt oly kedves, hogy nem iparkodott meghágni a négykerekű fostalicskát. (Azé csak válogatós a szentem hálisten).
    Délután meg elkanyarodtam Dunakeszi felé, és mit tesz az ég, egy vadparaszt visszafelé kikanyarodott úgy a másik engemet még szabályosan eleresztő nyomorult elé, hogy majdnem sikerült elcsapnia. Mer neki menni kő, oszt ha már előtte megálltak, és nem akkora az ok mint a 25 tonnás MAN kamion trélerestül, dupla futóval, valamint nem takarja ki a horizontot balról jobbra és alulról felülig, akkor tuti, hogy lehet menni, csak úgy hobbiból rejszolnak őelőtte a vadparasztok. Ez még hagyján, mérgemben nyomtam egy dudát, gondotam ennyivel lerendeztük. De a pöcsállatfejű, napszemüveges nőnemű copfos húgyagyú állat még nyomja a rozsdás szarjának, neeeem, ő nem ereszt be, dögöljek meg én, elvégre csak ő hajtott ki a stoptábla mögül. A 33 éves Lóóóval próbált kekeckedni a tizenéves fostalicskájával...? Cöcö. Öreg ez, de nem béna!

    No, több se kellett a Lóóónak, szinte kérés nélkül odakapart a betonra, én meg mérgesen integettem a hátam mögé a középső illetékes ujjammal, hogy mégis inkább mit kéne neki szopogatnia a kormánykerék tekergetése helyett...

    Jáááá, máról tényleg befejeztem a puffogást...
    Óvatosan holnap csajok meg srácok a vasakon, mert még melegebb lesz és még több elmebeteg fog képződni.
    Kitartás, víz, protektor.
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    Nagyon régen, amiután egy Hornet 900-ast sikerült tesztelni, azon morfondíroztam, mennyire állatian jó meló lehet motorokat tesztelni, és hogy ezeknek a motorokról író újságíróknak miféle fene jó dolguk van... Szóval ábrándoztam egy kanyart, aztán elfelejtődött a dolog, zajlott az élet, de legfőképp a melók. Volt ami lefoglalja az agyamat. Aztán idén előkerült a Szuperló tesztelés lehetősége, és ááááááá, hát az ilyet nem hagyható ám ki... A motoron ülve pedig azon morfondíroztam, hogy a felvezető motoros pilóta egész nap motorozhat, és láthatóan nem élvezi. Jójó, én sem annyira estem hanyatt attól a motortól, de akkor is jó dolog kipróbálni, bármiféle kétkerekű, akár roller is az... Hát hogy mehet így a világ, miért is nem olyanoknak adják az ilyen melót, akik örömükben még a kétkerekű lábtartóját is fényesre nyalják, ha végre megkapják kipróbálni...?! Ó ha én egyszer ilyen pikszisbe keveredhetnék, ahol csak úgy hajigálják a vasakat utánam, mekkora menyország is lenne az. Légyszilégyszi, égiek, szánjatok már meg... Az égiek meg már csak olyanok, ha jól figyel az ember, előbb-utóbb odacsúsztatják a lehetőséget az ember lába elé, már csak le kell hajolni, és meg is van... :) A szívből vágyott dolgok valahogy odacsöppennek az ember orra elé, és illik észrevenni! Bevonzás, vagy agykontroll, vagy ima, vagy ki tudja mi, de amire vágysz, előbb-utóbb megkapod. Érezve kell hívni, Nagyim úgy mondaná: "tudni kell jól kérni". :)

    Hát igen, gyönyörűek a tesztmotorok, és csudajó tekeregni velük. Vigyázva rájuk azért, mert csak nem az enyémek. De azért egy kicsit olyankor az enyémek lesznek, még ha csak pár napra is, kicsit összeolvadunk. Mindegyiken van mit megcsodálni, fejlesztik az ember látásmódját, kinyílik egy-egy szelete a motoros világnak. Mert abból is van jó sokféle, minden motor egy másik menyország. Van ilyen-olyan, gyors-lassú, robogós, endúrós, sportvasas, csopperes, túrás... egy-egy miniuniverzum. Amikor felülsz egy másféle vasra, olyan mint egy utazás valami új helyre: emberek, de máshogyan. Motor, de máshogyan. Más érzések, más gondolatok, más látásmód, más inspirációk. Igen, azoktól az emberektől, akik összerakták őket. Nagyon érződik, melyikben mennyi a lelkesedés, melyik Útra szánták őket. Csudajó!

    Amikor meg visszacserélem őket a Lóóóra, olyan mint hazaérni. Visszaülök az én öreg kis csatalovamra, és mindig elcsodálkozom rajta, hogy milyen öreg, és mennyi mindent tud, meg legfőképp, hogy mennyire szeressem, és milyen jó rá visszaülni. Öreg is, csámpás is, zakatol is, meg háklis is. Van benne autóalkatrész és öregjapánember logika, meg balkáni megoldások és óriási mehetnék, de legfőképp az enyém.

    Jó vele hazaérni.
  • Yamina
    http://csajokamotoron.hu/motortesztek/nagyvarosi-guriga-honda-fjs-swt-600-teszt
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    Végre felvirradt a nap, amire évek óta pályázok egyre több sikerrel. Múlt évben már fejlődést mutattam, mert sikerült vasárnap délre megérkeznem - mikor is épp hazaindulás előtt csomagolták el a maradék fincsi csirkecombokat... :)

    De idén megfogadtam, valahogy oda kell kavarjak, nincs az a lézersó, fotós meló, rajtam keresztül működő tűzijáték vagy családi nyaralás, ami kizökkenthetne az elhatározásból. Idén legalább egy napot ki kell hasítsak erre! Na, annyi is lett, pont egy nap... Hétfőn már felsűrűsödtek az események, kedden még felhívtak hárman, hogy mi minden kéne még a hétvégén, és csütörtökön még ketten megálmodták mi az ami csak kizárólag holnapra készülhet el - de szerdára kértem a választ persze, hogy ne csütörtök éjjel keljen melózzak és hát persze jajdekellmégmostbocsibocsibocsi) úgyhogy péntek délelőtt már nem vettem fel senkinek a telefont. Reggel leadtam a csütörtöki jajveszékelők anyagait, majd felmásztam a lapított zsíráfszabású tesztmocira, és elcsapattam az M3-as felé. Megvettem a matrincát, majd rácsodálkoztam a tényre, hogy nincs egyhetes motoros matrinc, de másféle se csak a négynapos nyóccázé.

    Aztán elindultam a keleti horizont felé, egy ideig néhányan görcsöltek, hogy 130-al poroszkálva még megelőzzenek, aztán jött a kánaán. Három motoros rendőr képében. A tükörben először csak az egyik tűnt fel, aztán a másik kettő, nem is néztem rendőröknek őket, mert az egyiken fekete doboz volt. Szépen elhúztak mellettem 140-el, gondoltam ez itten valami oltári laza társaság, oda kell verődjek hozzájuk, mert ezek nem szégyellősek. Szép óvatosan felzárkóztam, először tiszteletteljes távolságban, aztán elgondolkoztam, hogy miért is maradjak le, hiszen én is fehér motorral vagyok, és messziről nézve legalább akkor nem jut eszükbe a népeknek közénk férkőzni az alulfejlődött négykerekűikkel. Ez a három fehér motoros meg szépen pucolta az utat elöl, időnként csapattunk 150-el is. Sütött a nap, az út tiszta volt, három rendőrmotoros elöl, én hátul vigyorgok, mi kell még...? Ennek a hétvégének oltárian jónak kell lennie... :D Szóval az autópályán igen kellemes szórakozást nyújtott az autósok bátorkodása ahogy 140/50-el húztunk a külső sávban (ugye az én hátam feliratmentes simaszürke), aztán ahogy beérték az előttem haladó motorost a police feliratú bukóval és kabáttal, rögtön lelohadt a gázpedálnyomkodó lelkesedés... Ohne előzgetés. Aztán úgy csapatták a fiúk, hogy majdnem én is benéztem a 33-as utat, de azért végül csak sikerült lekunkorodni időben autópályáról, és a maradék pár km-t csak néhány traktor előzése tette kalandossá. Végre odaértem, és kiderült épp időben, a csajok kajálni indultak.

    Gyorsan körbemutatkoztam/puszipacsik, bevackoltam Síváékhoz, majd elindultunk a gáton a kajálda felé. Mondták, ott a távolban van egy kétcentis daru (az ami közelről 50 m magas), na odáig kell gyalogolni. Erre a társaság egy része rögtön szívéhez kapott (én is), hogy odáig csak motorral lehet menni, így visszafordultunk és beizgattuk a kétkerekűeket. Próbáltunk a gáton gyaloglókból stopposokat felvenni, de nem vállalták... (Bezzeg visszafelé az esőben! :D) Némi tekergés árán betaláltunk a megjelölt kajálóhelyre, és gyorsan átrendeztettük a placcot egy hosszú asztalos bigyóvá. Kihozattuk kezdésnek a lónyálakat és söröket (na ezért nem mentek vissza a vasakért), majd elkezdtünk mindenféléről beszélgetni, főként ugye a hímekről. Közben az egy db pincérsrác feje hol pirosba, hol lilába, hol bíborban szolgált fel, máig nem tudjuk, hogy szégyellős volt-e a beszélgetés cekcuális töltete miatt, vagy a törékeny férfilelkek savazást nem bírta... de az biztos, hogy más rajta kívül nem mert minket kiszolgálni. Kollektíven röhögtünk egymás sztorijain, és mindig volt valaki aki valami megtörtént sztorit felül tudott űberelni egy másikkal...Aztán előjöttek a traktorfajták, azok szerelése Johanna papírgalacsinos karbiszerelése, és Síva tamponos akksiszervíze, szerintem a pincérfiú azóta se tudja, hogy most miféle univerzális nőbanda járhatott náluk... :D

    A felszolgált kaja egyöntetű véleményünk szerint kevés volt de legalább nem sok, így a motortalanok sörbe fojtották efeletti bánatunkat, és az esti halászlé sűrű felemlegetésével vigasztalgattuk egymást. Végül az eső kíséretével visszakeveredtünk a kempingbe, aztán az meggondolta magát és aznap a csepergésen túl nem merészkedett.

    Elindultunk sopingolni, rágicsmajszikat, lélekmelegítőket. Bestofbuda kocsijába felmásztunk (köszönjük a fuvarokat), telirámoltam dinnyékkel meg vodkával, aztán amikor hazaértünk, megalkottam a trükkös vérszerződődinnyét. :D Dinnyék félbenyassz, kibelez, kanálbogyózás, vodkával leöntés (tinédzserkorom álmainak piája volt a sárgadinnyés vodka). Lizinek is ízlett, hálisten...
    Addig-addig kóstolgattuk a dinnyéket és mindenféle kínai bigyót, házi kerítésszaggatókat és egyéb egzotikumokat, míg befutottak Csutkáék, babáztunk egy kanyart, és tökjól viselte a társaságot a kicsi :D Aztán tovább kóstolgattunk, ropiztunk és csipszeztünk, átköltöztünk a motortároló mellé a nagyobbik asztalokhoz. Közben minden motorhangra kirohantunk a kapuhoz, Mamócáék sikeresen meg is érkeztek az egyik kirohanáshoz. :) Aztán meggyújtottuk a vudugyertyákat Boncáék sikeres megérkezéséért, de elég sokat kellett értük vuduzni, hogy végre előkerüljenek. Annyira belefáradtunk a szugerálásba, és a motorhangokra emlékeztető dolgok miatt kapubarohanásoktól, hogy megéheztünk és rávetettük magunkat a hallére, ami bőséges volt és igen fini. Mire befejeztük, végre előkerült az éjjeli különítmény,odalökdöstük őket a kondérhoz, mielőtt teljesen végkimerültek volna. Aztán persze jött nekik is a vérdinnye meg az egyéb kerítésigazgató itókák, hülyére vigyorogtam magam, de szerintem a többiek is. Aztán éjfél magasságában elpárologtam, hajnali hatkor pedig lepattantam a megeredő eső előtt. (Annyira siettem, hogy a szalonkámat elhagytam, de remélem Kisvirág még bírja egy kicsit őrizgetni...) A poroszlói kútig jutottam, de 10 perc múlva elállt az eső és cserébe csodaszép hajnalt láttam, friss föld és esőillatú utakkal...

    Naonjó volt csajok, jövőre bárhol, ismét.

    Egy afterpari esetleg idén még? ;)
    Szegecs kedveli ezt.
  • Yamina
    A mai nap nem terveztem blogot írni, de ezt meg kell osszam. Bizonyítékom van róla, hogy a motorrevüsök a csamot igenis olvassák. Sőőőőt! :D

    Ma reggel a Lóóóval műszaki vizsgára mentem. Reggel 7-re odarendeltek, mindenki csipás szemekkel, de vidáman az irodában. A fiúk álmos-mocosan a műhelyben mondták ide tegyem a Lovat (még mindig hugyozós kedvét éli, de már javul, mert már kihányta az összes etanolos ganét).Az persze rögtön megjelölte a nevezett helyszínt, bocsánatkérően mosolyogtam, izéé, olyan öreg már és háklis...

    Bementem az irodába, a falon meztelen férfitestes naptár a csajoknál, ezen rögtön vigyorogni támadt kedvem, és fennhangon meg is jegyeztem, hogy a fiúknál meg csajnaptár van a műhelyben, ugye? Nincs ezzel gond, ez teljesen normális, hogy az ellenkező félben gyönyörködünk :D. Erre mondták megvárhatom a vizsgát, kb. fél óra lesz. Belebújtam az újságokba, és találtam egy Motorrevüt is. Lapozgatom nagy élvezettel, és mit látok?

    Háromcentis betűkkel: A SZUPER LÓ

    ;)

    Anno még tavasszal megírtam a szuperlós blogot, aztán Nana kitette a tesztek közé is. Néhány szófordulat visszaköszönt (pl. ékszerdoboz, stb), és egy kicsivel finomabb formában köpködték körbe a járgányt. Nyomtatásban mégis más... :D :D :D

    Zépé meg mehetsz a jogdíjakat behajtani a "szuper lóért". :D

    [​IMG]
    [​IMG]
    Szegecs kedveli ezt.