Blogbejegyzések megtekintése ebben a kategóriában: Motor - Page 4

Punkfutárdobostélapónyuszi motoros barátném, a fércbukon felemlegette ajánlani a vezetéstechnikai tanfolyamokat, látva hogy a múlt hétvégén jó idő volt, és megint egy csomóan összecsukták ennek örömére magukat. Legnagyobb meglepetésére odarajzottak a minekaz, a nehogymáfizessekvalamijé, mennyéfutárkodniottmegtanulod és hasonló szózatok....

Gondolom mindazok is ezt mondják, akik most bent fekszenek a gipszágyban és a család bejár etetni őket, mert szar a kórházi koszt. Közben meg hallgatják, hogy : -deamotorozásnemmegmondtamhogyveszélyesmilesszígyacsaládoddalédeskisfiam/kislányomstbstb...!
Aztán pedig bánatosan eladják a motort, mert ez "nem nekik való és túl veszélyes családos embernek".

A tavaszi elhullás fogalma nem csak a motorozás témakörében létezik. Előfordul az ultralight repülőknél és minden olyan szezonális sportnál, ahol az időjárás miatt hónapokat hagynak ki a résztvevők és egyszerűen elmúlnak rutinok, feledésbe merülnek ismeretek. Mert emberek vagyunk, és ha nem használunk bizonyos tudásokat, bizonyos részeit az agyunknak, az a tudás bizony megkopik. Ráadásul mindezt tetézi az a szimpla tény is, hogy a motorok egyre nagyobb teljesítményűek, és hiába a sok biztonsági felszerelés, az emberi figyelmetlenség, az emberi hibázás gépileg egyszerűen kivédhetetlen. Pláne ha ketten hibáznak egyszerre, egy szituációban, ott a baj könnyen jön a közutakon.

Nézzük az indokokat, hogy mik vannak a vezetéstechnikai tréningek ellen:

- Felesleges pénzkidobás! - valóban az, ha szívesebben költesz javítandó motor alkatrészekre, és szívesen veszel el a családoddal együtt töltött szabadidőből a kórházi ápolás javára... egyébként az Országos Balesetmegelőzési Bizottságnak vannak ingyenes képzései, utána kell böngészni google barátunk segítségével. Úgy tudom szezon elején, április-május-június magasságában igyekeznek megyénként legalább egy ingyenes oktatást összehozni. Ezeket az oktatásokat rendőrmotoros oktatót tartják, igen jól képzettek és a lehetőségekhez képes is türelmesek. Ezekre az oktatásokra mondhatjuk hogy hú de sokan vannak, de rendszerint 15-20 motoros szokott összejönni ami még élhető. Ahol többen vannak, ott meg kitartónak kell lenni, mert az első másfél óráig bírja csak a tömeg, utána sokan kiállnak.

- Ki oktatja ugyan az oktatókat, kik ezek az alakok, hogy meg merik nekem mondani a tutit? - a vezetéstechnikai tréningekből már elég sokféle van. A Rili képzésén rendőrmotoros oktatók oktatnak, a HondaSafety-nél a japán rendőrmotoros 30-40 éves oktatói képzést hozzák haza (a világon ez a legjobb), az Uralomamotorom.hu- nál is akkkreditált oktatók vannak, ők a Hungaroringre talán nem véletlen lettek felengedve oktatni.... Nézz utána, hogy ki fog oktatni, és mit, ha ez érdekel. Stuntpilóták is tartanak képzéseket, sokféle van már, érdemes utána járni, hol, mit oktatnak. Más egy földtúrós dirt és más egy pályás képzés és más egy bólyakerülgetős. Egyszerűen másra van, de mindegyik tudás hasznosul közúton is! Szerintem hasznos többfélét végigjárni az évek folyamán...

- De hát a nagy sebességgel történik mindig a baj, és a képzések meg lassúak... - igen, a képzések nagy része lassú tempójú, de vannak pályás képzések is, ahol elég sok mindent gyakorolhatsz nagy sebességgel. Az meg, hogy a kanyarban kavicságy és gumifal vár, ha valamit elcseszerintessz, és nem a villanypózna, meg a szembejövő IFA, az szerintem megfizethetetlen... nem beszélve arról, hogy amit esetleg lassan begyakoroltál és vészhelyzetben az agyad rutinből előhozza mint megoldást, az súlyos mp-eket spórol egy kényes szituban, ahol a másodperc az életedet/kórházi ápolásod hosszát jelentheti... Egyébként gyökketővel is rommá törheted magad, semmi sincs megírva.

- Vannak kivédhetetlen esetek, arra úgyse tudnak felkészíteni! - a biztonságtechnikai képzések nagy része arról szól, hogy az utakon fellelhető "kivédhetetlen" esetekre felkészítsen. A vészfékezésre, a hirtelen kikerülés manőverére, amivel az eléd kirohanó kutyát, gyereket, gyalogost, kihajtó autóst védheted ki. (Az emeletről lehulló zongorára viszont tényleg nincs alternatívájuk. Cserébe viszont ez statisztikailag elég ritkán fordul elő a közutakon.) Nekem a vészfékezéses gyakorlat óriási rádöbbenés volt, hogy egy 10 km/h órával mért sebességkülönbséggel mekkorát változott a féktávolságom... és mekkorát változik ahogyan a fékeket használom...

-15-20 éve motorozom, nekem már nem tudnak újat mutatni! - persze hogy nem, mert már annyi berögzült dolgod van. Valószínűleg neked fogják a legtöbb újat mutatni, hol adjál több gázt, hol adjál kevesebbet, hol kell több fék és hol kevesebb... Régi motorosok is rácsodálkoznak minden oktatáson, hogy úha, ez így mennyivel egyszerűbb, könnyebb...

- De hát a 70-80-as években is motoroztunk oktatók nélkül....jah, csak a babettával meg a simóval, ETZ-vel és JAWA segítségével szántottátok a murvát a seggetekkel, bújkálva a rendőr elől, de nem a busával elsőre 18 évesen.... a fokozatossági lépcsők megvoltak, mert máshoz nem volt hozzáférés, de ez nem a te érdemed, hanem a csúnya rendszeré....

- Nekem mindig szerencsém volt, és már mindent tudok, amit tudnom kell! - Fortuna nem állhat mindig lesben feletted. Akkor meg jobb felkészülni arra, amit esetleg nem tudsz Fortuna nélkül. A tanulás frissen tartja az agyad, a gondolataidat, a látásmódod, az életmódod... Én három éles szitut köszönhetek meg az oktatóimnak. Három plusz születésnapot kaptam tőlük. Ne légy elbizakodott. Az ilyen mondatok elhangzása után kell mindig kórházi látogatnom menni....

- Menjél el futárnak, ott majd megtanulod! - ugye mondanom se kell, hogy egy kezdőt, vagy kevésbé jó képességűt ez a "jótanács" az evolúciós zsákutcába pont belevezeti...? Felelőtlenség ilyesmit ajánlani, azt gondolom. Másrészt meg nem is mindenki akar munkahelyszerűen motorozni, hanem a motorozás öröméért motorozna. Miért kéne nekik a saját kárukon megtanulni a km-ekkel, hóban-fagyban törésben-zúzásban szerzett rutint? Miért ne tanulhatna mástól, kevesebb fájással, költséggel? Másrészt nem tud mindenki annyit motorozni mint egy futár: se ideje se pénze, viszont a motorozáshoz való tudást és örömet szedje csak össze biztonságos, ellenőrzött körülmények között, ne kockáztassa se a más se a maga épségét. Tanulni jó, és motorral tanulni különösen élvezetes ráadásul

Soha, de soha nem a gép a hülye, hanem az ember, aki ül rajta és irányítja... Pláne ha két hülye találkozik, egy motoroshülye meg egy autóshülye, abból a matek már csak sok összetört hülyét tud generálni... és mivel a motoros a puhatestű fémvázon, az autós meg a puhatestű fémvázban, egyértelmű, hogy ki fogja húzni a rövidebbet...

Az vezetéstechnikai oktatás jó. Azért van, hogy amikor egy hülyével találkozunk, ki tudjuk védeni a hülyeségét. Hogy ne legyen "kivédhetetlen" a szitu, és ha a zakó elkerülhetetlen, akkor is kisebb legyen a baj...
Szezon eleje jön még csak, és a napsütés előcsal mindenkit a garázsból. Legyetek óvatosak, és aki megteheti, frissítse fel egy képzéssel a motoros tudását. (Ha vannak berögzült rossz dolgok, most könnyebb kicsiszolni egy nagyobb kihagyás után.) Téli kihagyás utáni tanácsok, amiket nem én írtam, hanem sok öreg motoros:

- az aszfalt hideg, lassabban melegszik a gumi, ha egyáltalán felmelegszik...
- amikor rágémberedik a kezed a vasra, a reflexeid is lassabbak,
- a tudásod megfakult, adj időt magadnak visszaszokni a motorra,
- örömmotorozni megdöglés nélkül is lehet, kicsit óvatosabban a tempóval,
- az út tele van vízátfolyásokkal, néhol még le is van fagyva, és a felfagyástól romosak még az utak (tavasszal meg puklisak lesznek a foltozgatástól)
- az autósok is elszoktak a motorosoktól, úgy motorozz, mintha láthatatlan lennél, magadnak kell vigyázz magadra,
- hideg van még, bundabugyi + aláöltöző/k, téli kesztyű, és ugye a protektoros ruha....

Hazavárnak, ugye tudod?

Motoros vezetéstechnikai képzések, a teljesség igénye nélkül (ezeket már ismerem és szerintem tökjók):
uralomamotorom.hu
riliclub.hu
safety-hungary.hu
drivex.hu/bmw-motorrad-vezetestechnikai-trening/
vezetestechnika.tommot.hu/

Ahogy telnek-múlnak az évek, az ember néha elbizonytalanodik, hogy vajon jól ítéli-e meg a dolgokat. Pláne, amikor úgy tűnik erős az ellenszél és mintha csak egyedül mennél szembe az autópályán a sok őrült között...
Katinka eddig úgy tűnt egyedül megy szembe az autópályán őrült módjára a sok normális között. Mondjuk az egy dolog, hogy szerintem tök egyértelmű volt, hogy egy pedofil erőszakoskodó majom (közbe már távozott ugye) és egy régi maffiafőnök vezetése alatt lévő sportszövetség háza táján még lesznek cirkuszok, és előbb-utóbb felrobban a szaros bili. A hatalom falán az első vészjósló repedések a pedofil menesztése volt. De mégis, amikor annyian szembe jönnek neked, olyankor azért az emberben az a marha nagy magabiztosság azért néha megrezeg...
Aztán eltelik egy kis idő, és kiderül az autópályán már egy csomóan veled ugyanarra mennének...
Aztán amikor sokkal, de sokkal később elmesélnek egy történetet, hogy mi módon és hogyan zsigerelték ki egymást a barátoknak is hitt emberek, akkor látod, hogy az autópályán jó te irányban voltál, és bizony az őrültek voltak többen....
Kösz Toncsi!

Szóval olyan lézershow-t kell csinálnom ahol a láthatóság-biztonság a téma.
Most azért jól jöttek a vezetéstechnikai tréningek, meg az ORFK OBB ismeretének léte, hogy volt hová forduljak forrásanyagért

Ha van kedvetek velem virtuálisan lézer-showt- írni mint mondanátok el a láthatósággal kapcsolatban? Külön szerkeszthetek motoros blokkot is bele

Idén nyáron több motorozásra jutott idő, és időnként megleptek rutinosabbnak tűnő motorosok is néhány információhiányból eredő apró bakikkal. Hétvégén meg egy nagyobb társasággal voltam túrán, mögöttem az egyik állandóan lemaradt a kanyarokban. A csapat miatt nem túl gyorsan, teljesen normális és vállalható szabályos sebességgel haladtunk. Később megkérdeztem az embert, hogy mióta motorozik, gondoltam biztos még a rutin hiánya hogy elmaradozik. Mondta 10 éve... Háááát, a fene tudja, nem tudom, de a polírpasztától csillogó motor, a zsírúj motoros ruha, a zsírúj bukó, a zsírúj motoros csizma, vagy nagy kihagyás után került elő, vagy már tíz éve bosszantja az úton járó autósokat is a szuperóvatos tempó...

Nos, hát akkor nézzük is át, mik azok a dolgok amit néhol nem tanítanak a motoros iskolákban...

Hogyan áll a motor stabilan, mondjuk lejtőn, emelkedőn?
Első kerékkel az emelkedőfelé, stender az emelkedő felé, (motor emelkedő felé dőljön) sebességben hagyva, kormány elfordítva. Mondjuk én rászoktam, hogy sebességben és kormányzáron hagyom a motort vízszintes helyen is, akkor is ha rövid időre állok meg, mert ha nekitámaszkodva lelöknék a stenderről, akkor ne guruljon odébb, baromság miatt ne boruljon fel, talán így bolondbiztosabb egy kicsit a megállás.

Hogyan ülünk a motoron?
A folyamatosan világító féklámpa erősen gyanússá teszi, hogy a lábát a kedves motoros kolléga nem jó helyen tartja a lábtartón. Ez több szempontból kellemetlen: folyamatosan kopik és idővel melegedhet a fékbetét (nem beszélve a finoman megemelkedő üzemanyag fogyasztásról), ami egy esetleges vészfékezésnél némi tartalék féktávolságot jelenthet. Tehát a talpunknak nem a közepét, és nem is a cipő sarokillesztését tesszük a lábtartóra, hanem a lábujjaink alatti párnás részt. Sportmotorosoknál látszik leginkább sziluettből, hogy kilóg a két "fülecske", a két lelógó lábfej motor körvonalából. Érdemes még hozzátenni, hogy a tankot ebben a kicsit pipiskedőnek érződő lábtartásban sokkal könnyebb szorítani térddel, ami miatt a fékezés közben nem kell úgy belekapaszkodni a kormányba görcsösen (a felsőtestről leveszünk terhelést, így nem kapaszkodásra megy el a fékezésre szükséges markolási energia). Ráadásul a tankkal való összesimulás sokkal jobban adja a motor súlypontjának az érzékelését.
Természetesen ülni még sokféleképpen lehet a motoron: az autópályán hátrapucsítva, elbújva a plexi mögé, utassal karót nyelve ha kevés a hely kettőnek, hegyek között kanyarogva mélyebb súlypontra helyezkedve.... a motor ülésén a hely azért van, hogy ott bátran fészkelődjünk helyzetnek megfelelően. Ha a lábtartó nagyon közel van, és a térdünk görcsöl, a hátrébb ülés is segíthet...

Motorozástól fájó csukló, karok, vállak
Tipikus jele, hogy mereven görcsösen kapaszkodsz a kormányba. Ez nem jó, mert merev könyökkel nem lehet olyan pontosan, nyugodtan kormányozni. Figyelj oda, hogy a térdeddel, comboddal jobban kapaszkodj a motorba, a felsőtested terhelésének egy részét vegyék át ezek végtagok. Laza kézzel nem rántod be a kanyarba a motort és sokkal szebben tudsz onnan kijönni, a futóművek és a váz reklamálása nélkül... Úgy tudod ellenőrizni út közben, hogy merev-e a könyököd, hogy miközben fogod a kormányt, a könyöködet felfelé mozdítod el, mintha azzal akarnál elrepülni. Ha könnyen, lazán megy, akkor jól csinálod.

Hol az ideális kanyarív?
Tartsuk tiszteletben a felezővonalat és az útszéli kátyúkat, kanyarodás közben pedig használjuk ki a teljes helyünket! Kanyar előtt fékezünk és/vagy elvesszük a gáz, kicsit behúzódunk még a kanyar előtt a felezőhöz, majd a kanyarba beérve már a sáv közepén, de inkább a sáv külső szélén vagyunk, és egy finom gázadással kilendülünk a kanyarból. A felezővonalat időnként egy-két autós nem tartja tiszteletben, és ha épp ott nekünk csak a tükrünk nyúlik át a felezővonalon pár centivel, garantált a szirénázó mentőben való ébredés... Jobb a más hülyeségét beleszámolni és békésen tovább gurulni. Örök vita tárgyát képezi motorosok között hogy mekkora lendülettel megyünk bele a belátható és nem belátható kanyarokba. Mertehülyeóvatosmarhavagy, merteeszetlenállat és a többi, ez egyéni szoc probléma, kinek mit bír el a kockázatvállaló képessége. Szerintem érdemesebb közúton az óvatosság, a legváratlanabb kanyarokban képesek felbukkanni murvás foltok, lerobbant ladák, gödrök, részeg útszéli szédelgők, ekét húzó lassú traktorok, élezett kaszát sáv közepibe lógató simsonosbácsik és egyéb UFÓk... Érdemes hasonló tempóval motorozó útitársakat találni, és az összes vita egy csapásra meg van oldva (többek között a mikor álljunk meg pisilni kérdés is). A márkatársak nem véletlen barátkoznak igen könnyen össze, hiszen rendszerint hasonló vérmérsékletű emberek, hasonló motortípust választanak.


Melyik féket használjam?
Ez is örök vita tárgya, kinek milyen motorja és habitusa van. A nagysebességű speed pályaguruk az első fék használatára esküsznek (pályán rendben is van, de most közútról beszélünk), a crosszosok a hátsóra (azok meg állandóan a sárban dagonyáznak), de nem baj ha tisztában vagyunk azzal, hogy kettő darab fék van a motorunkon és a két fék mindig nagyobb fékező erő az egynél.
Mind a kettőt használhatjuk! Főleg vészfékezésnél! Nem mindegy, hogy egy tenyérnyi, vagy két tenyérnyi területen van a tapadás! Az se mindegy, hogy mind a két kereket vagy csak az egyiket terheled, és mikor hová esik a motor súlypontja. Egy vészfékezéses szituációban, ha a motor súlypontja az első tengelyre zuhan rá, és pont sikerül eltalálni egy IFA által hagyott olajfoltot, az nem egy életbiztosítás, viszont ha a hátsó keréken is van terhelés, és ezzel együtt tapadás is, sokkal nagyobb esélyünk van a túlélésre. Esőben, murváson érdemesebb inkább a hátsó fékkel fékezni, mert a kormányzott kerék megcsúszása egyenesen arányos az odafekvési hajlammal. Emelkedőn való megállásnál is a hátsó fék hatékonyabb. Első féket én intenzív városi dinamikus forgalomban használom jobban, hátsót a sorok közti szlalomozásnál, szűk fordulókban és esőben, murváson. Gyakoroljunk, ismerjük meg a motorunk első és hátsó fékjét is. A vezetéstechnikai tréningeken nem véletlen ezt veszik első napirendi pontnak: a fékezést. Mert a gázt minden marha tudja húzni, csak aztán a megállás a necces. Ha valamelyik mikrokapcsoló bekrepál útközben, és ránk szólnak, hogy nem megy a féklámpánk, figyeljünk oda, hogy a mögöttünk lévő tudja mikor fékezünk: használjuk a másik féket is finoman, hogy világítson az a nyomorult féklámpa, és ne ugorjon a hátunkra egy IFA a póttal együtt.


Mit vegyek fel?
Ólajtót mindenek előtt! Félretéve a viccet, mindenképpen protektoros ruhát. Az öreg motorosok mondják, hogy az izzadtságot könnyebb törölgetni mint a vért, és tényleg! Sokat segít a réteges öltözködés: trikó, aláöltöző, póló, pulcsi, kabátbélés, kabát. Minél több réteg van, annál kevésbé mászik át rajtunk a szél és annál több levegőréteg szigetel minket a külvilágtól, annál könnyebben melegíti fel a testünk ezeket a légrétegeket. Ha az első köröknél még nincsenek meg a protektoros ruháink, segíthetünk magunkon magas szárú bakanccsal, zárt alsó és felsőruházattal, hogy ha valami grimbusz történik, legalább a lehorzsolt bőrfelületet megússzuk.... Mindenképpen érdemes elgondolkozni azon, hogy a protektoros ruha lehet, hogy most ebben a pillanatban drágának tűnik, de mindjárt olcsóbb, ha azt számoljuk, hogy egy esetleges balesetnél a kórházban töltött napok száma, a munkából való kiesés, meg a hálapénz, a család bánata miattunk megéri-e, mint egy jó befektetés...?

Milyen bukósisakot vegyek?
A piacon lévő bukósisakokra mindenki megesküszik, hogy a szabványnak megfelel. Gondolkozzunk logikusan: amelyik túl könnyű, abban nem sok anyag van, tehát fizikailag sokat nem biztos, hogy valóban jól fog védeni. A túl olcsónál is gyanakodjunk: a kínai szokéoco szipiszupi noném izé, fröcsöntési sorjákkal megéri-e a későbbi kórházi fekvés és hálapénz kiadását, vagy nagyobb megtakarítás a drágább bukó? A nyitott arcrészű sisakokra se esküdnék, mert amikor fejest ugrik az ember az asztfaltra, csak hasznos ha a pofázmányát nem a plasztikai sebész és a fogász rakja vissza, hanem egy lájtosabb véraláfutással megússza az ember. Kísérleteztem én is már mindenféle dologgal, de ha tényleg financiális küszöb van, akkor legalább egy zárt, állvédős bukósisak legyen, ami legalább 1,2 vagy 1,5 kg súlya van (így remélhetőleg a külső héj szerkezete és a benne lévő ütéselnyelő puhább anyagból se spórolták ki a cuccot). Meglepő, de a Lidl és hasonló áruházláncok zárt bukósisakjai egészen normálisak, mind szélzaj mind komfort és védelem tekintetében is. Valószínűleg, mivel ők regisztrált és utolérhető forgalmazók, jobban ügyelnek a szabványok betartására, mint azok a kínaiak, akiket sose fogsz tudni elővenni egy rosszabb kimenetelű baleset után. Igen, vannak aranyárban elérhető buksik is, azokat mindenképpen olyanoknak ajánlom, akik a könyökükre is felcsavarnák a gázbovdent ja bírnák, nem csak a csuklójukra... Minél kockázatvállalósabb hajlamaid vannak, annál több és jobb minőségű protektor védje a testedet.
Igen, a robogósoknak is zárt bukót, mert lassan is oda tudja magát verni úgy az útpadkához az ember, hogy a fostalicska bukósisakban még egy bénulást is össze lehessen szedni.

Mitől csúszik az út?
Minden szartól tud csúszni. Ha nem tiszta az út felülete, máris gyanakodhatsz! Olajfolt, lószar (van még, ne röhögj!), kavics, leszórodott rakomány (búza, kukorica, sitt, műtrágya, mikor mi jut, melyik szezon van), hulló falevelek, nedves falevél, tavaszi nyárfapihe halom, kocsiból kivágott almacsutka, eső. Legszemetebb a a fehér aszfalt, ami rendszerint mészkőzúzalékból épül, szépen idővel tükörsimára lekopik, és a mészkő felület esőben ideáilis motoros korcsolyapályát képez. Nincs az a gumi, amit meg ne lehessen rajta csúsztatni. Másik a poros aszfalt út kevés esővel, akkor ilyen finom filmszerű sárréteg képződik, na az is frankón odafektet, ha az ember nem elég óvatos. Macskakő, sárga makadámkő, a fehér felfestések esőben, és a díszburkolatok is gyanúsak!

Hová nézzek ? - a kátyupara
Ahová nézel, oda megy a motor! Az agy, az egy olyan szerkezet, hogy ha fixírozod a kátyut, akkor tuti belekormányozza a motorodat! De ha csak észleled a kátyut, majd továbbnézel arrafelé amerre mennél, a motor abba az irányba fog tovább menni és az agyad ügyesen elkormányoz a kátyu mellett. Ahol a figyelmed, ott a világod! Vezetéstechnikai tréningeken sosem tudják elégszer elmondani, hogy ha necces szituációban menekülni kell, nem az elkerülendő autó szélét figyeled, hanem azt a helyet, ahová menekülni szeretnél! Létfontosságú, hogy a figyelmedet hová összpontosítod!Tehát, nem magad előtt 3 méterre fixálod az aszfaltot, hanem felemeled a tekinteted és a lehető legtávolabbi részét nézed az útnak, ügyesen átlátva, hogy milyen akadályok képződhetnek előtted. A periférikus látással nagyon sok információ eljut hozzánk, de ha csak közvetlen magunk elé nézünk pár méterre, akkor igen rövid, maradék időből kell megoldani az esetleges problémásabb forgalmi szituációkat. Amint felemeled a tekinteted és átnézel az előtted lévő autón, észreveszed, hogy két autóval előtted lévő sofőr egy macska miatt vészfékezett, és te is felkészülhetsz, marad időd az intenzív fékezésre, nem csak annyit észlelsz, hogy úristen besatuztak előttem, nekem is satuznom kell, ott az olajfolt, áááá megint lefeküdtem.... Az egész szitutól annyi lesz, hogy az egérvadász má megint az úton kóricál, némá fékezni kellett egy combosabbat miatta, mert az autós nem akarta elütni. Fontos, hogy felemeljük a tekintetünket és próbáljuk a lehető legtöbb információt összeszedni az előttünk tekergő aszfaltcsíkról, időben felkészülve az esetleges orvul támadó egyéb közlekedési objektumokra.

De leginkább kilométer kell a kezdőknek, hogy összeszokjanak a motorjaikkal, a forgalommal.
Hajráhajrá, még van pár kellemes napsütéses nap, használjátok ki!

Szóval van az a szituáció számtalan ismerős motoros családban, hogy a nő később kezd el motorozni, apa hívására. Mondjuk valahol én is ezt hasonlóan éltem meg, de a 47 ccm-s kezdés, majd 50 és 125 és a 750-es lépcső a szalagkorlát alól kezdve. De valahogy ha visszagondolok, az összes vezetéstechnikai képzés hazulról hozva kb az volt, hogy amikor porosan-koszosan szakadozott nadrágban hazagurultam az első robogós bukfenc után, rám mordultak, hogy első fékkel fékeztél a murváson, most nézd meg hogy nézel ki...?
...és mennyivel jobb lett volna, ha valaki pár nappal előtte elmondja, esetleg megmutatja egy félreeső parkolóban rövid másfél-két órában hogy mi a merre.... mennyivel többre becsültem volna, mint embert és társat...

Na szóval, kedves motoros férfitársaim! Akkor most húzzátok meg a nadrágszíjat, szedjétek össze magatokat és viselkedjetek férfi módjára! Az pedig így néz ki:

- ha már rávetted a csajodat, hogy motorozzon, akkor nem az a tuti, hogy lepasszolod az oktatónak, aztán ha megvan a jogsi, feltételezed, hogy már 150-el be fogja tudni venni azt a kanyart, amit te kezdő motoros korodban 60-al is óvatosan és halál büszkén feszítve gangoltad a simóval végig,

- türelmesen viszed motorozni, óvatosan emelve a tempót, mert te is voltál kezdő és ha nem akarod megölni, nem viszed bele olyan helyzetbe, amit esetleg még nem tud megoldani!

- a te 15-20 éves motoros tudásodat kb 3-4 év alatt fogja úgy utolérni, de csak ha segítesz neki, hogy élvezetes legyen együtt motorozni. Azok, akik sokat motoroznak együtt, nekik lehet 2-3 sokat végigmotorozott szezon is elég lesz, de sokat kell magyaráznod majd, jutalmad a közös élvezet lesz!

- ha elviszed motorozni a haverokkal, úriember módjára szólsz, hogy a csajod még kezdő, belefér-e egy óvatosabb, lassabb tempó, és ha úgy látják valamit nem jól csinál, szépen magyarázhatnak neki, nem csak te, más is adhat át olyan infót, amiből esetleg még te is tanulsz,

- esetleg lapátoljál össze neki egy lassabb tempójú társaságot, kerítsd elő a motoros csaj ismerőseidet és küldd el őket együtt motorozni magad nélkül, had tanuljon csajoktól is, csajnyelven (meg jót is fog tenni, ha egy kicsit másként töltődik, sikerélménye lesz, nem kell állandóan egymás szájában lihegni)

- ha a haverjaid leüvöltik a nőd haját, hogy mennyire szarul motorozik és ezért mekkora szar alak, akkor visszaüvöltesz védelmező vezérhím módjára, hogy kezdő ez, mit basztatod, ne ugass köcsög, hanem magyarázd el neki bazmeg hogy csinálod jobban! Többet abba a társaságba ne vidd a csajodat, mert a nyilvános alázás több mint bunkóság, és a bunkók gyülekezetét meg a nők nem csípik. Ha te sem jársz oda többet, akkor van rá lehetőség, hogy te sem leszel olyan bunkó mint ők, nem tanulod el a szaralakságot,

- a csajok nagyon csípik amikor a pasijuk elmagyaráz nekik valamit: ez olyan férfias dolog, fel lehet rá nézni, tanulni lehet tőle dolgokat, valamit jobban tud és mekkora úriember, még át is adja

- az átadott tudással vigyázol a csajodra: amikor elmagyarázod neki, hogy esőben inkább a hátsó féket használjuk, akkor tudod, hogy nem kell aggódnod majd, amikor tudod, hogy esőben motorozik haza, és nem kell trélert hívnod majd az összetört vas mellé, nem kell a kórházba látogatásra járnod (plusz ugye huzamosabb időre megnyered a kölköket bónusz a teljes házimunkával)

- ne próbáld meg másra áttolni a megoldást: a vezetéstechnikai oktatások nagyon jók, de kell hozzá egy már a semminél több biztosabb alaptudás a motoron, hogy az ott tanult dolgok hatékonyan fel tudjanak szívódni. Amíg eljut oda, tanítsd te, add meg neki te a magabiztosságot, ennél jobb kötőanyag ritkán van egy kapcsolathoz, használd ki, hogy ezzel is ápoljad a köztetek lévő kapcsokat,

- Sajnos a motoros oktatók nagy része egy csomó mindent nem mond el (hogy parkolunk lejtőn, miért úgy tesszük le a motort parkolásba ahogy: kormány elfordít, esetleg sebességben hogy ha rátámaszkodik valami gyökér, ne boruljon fel a vas mert elgurulna), mit csomagolunk el néhány napos motoros túrára, ezeket mind jó ha tőled tanulja meg! A kanyarodás ideális ívét és 10 évnyi motorozás után hallottam egy oktatáson, ott tudatosították bennem, és soha a büdös életben egy fickóm se magyarázta el azt! Mindig csak lestem, hogy mennek előttem, és igen, baromi sokan szarul kanyarodnak férfi létükre, belefékeznek a kanyarba, nem előtte fékeznek ideális tempóra, az ideális kanyarívről valószínűleg még a büdös életben se hallottak. Szar dolog saját bőrödön kitapasztalni hogy mi hogyan működik, sokkal több idő, sokkal több esetleges fájás és sokkal kevesebb élvezet. Add meg a csajodnak, hogy mielőbb élvezni tudja a motorozást! A közös élvezet mindig jobb, ugye?

- jó érzés elmagyarázni dolgokat. De ne szentírásként kezeld a saját tapasztalati tudásodat, mert minden motor más, minden motoron más ember ül, és mások a súlypontok, technikai körülmények, ergonómiák. Ha neki a csopper tetszik, és az is van neki, de te pedig egy túraendúróval nyomod, legyél már annyira értelmes, hogy nem viszed el a földútra kínlódni...

- Figyelj oda, ha a csajod új motorzajokról, furcsán változó fékről, kattogásokról, zajokról csipog feléd. Nem egyszer látom, hogy a férfiak rálegyintenek a fékről panaszkodó barátnékra, hogy húzzad jobban ha nem fog a fék! Ha mondjuk két éve működik, most mi változott volna a kezében a húzáson a csajnak? Talán inkább a fékbetét fogyott el? Majd a következő héten a pasi elviszi valami miatt a vasat, és hápogva mondja, hogy ezen nincs első fék, fékbetétet kéne cserélni drágám a motorodon.... És addig hülyeként kezeli a nőjét, a nő meg küzd egy fékkel az úton, hát normálisak vagytok? Jó az nektek, hogy többnapos túra előtt a vasra panaszkodó csajotokra rálegyintetek, majd mondjuk odakint kell súlyos eurós órabérekért szereltetni a motort? Lehet hogy nem tudja szép műszaki nyelven elmondani nektek, hogy mi az a mi nem jó, de mibe kerül 5 percre elvinni a vasat, hogy kiderüljön megnyúlt a lánca, és mibe kerül a túra/kirándulás megszakítása, egy esetleges baleset? Ne legyints rá a nődre ha valamiért a motorra panaszkodik, figyelj oda rá, és próbáld megérteni amit nőnyelven csipog feléd a motor műszaki állapotáról! Kérdezz vissza háromszor is, barkóbázd ki miről beszél mert a motor műszaki állapotán az élete múlik! Legyél annyira férfi, hogy odafigyelsz az ő életére!
Lehet hogy nem mondja műszakilag szabatosan és nyafogásnak hangzik, de mivel azon a motoron ő ül ki tudja mi óta, ő szokik vele össze, ő lesz az aki legjobban megérzi ha a motorban valami változik. A te motorodat is te ismered jobban a haverodnál, igaz?

- elmagyarázhatod neki a műszaki dolgokat. Próbáld meg minél egyszerűbb nyelven, magyarul, kerülve az idegen kifejezéseket. Neked is jobb lesz, ha ki tud cserélni egy biztosítékot útközben, és nem neked kell trélerrel kivonulni mondjuk e miatt érte valahová. Azok a nők, akik motorra ülnek, van bennük annyi vagányság és értelem, hogy kis magyarázással felfogják a dolgok lényegét. Az egy dolog, hogy te férfi vagy, és illik jobban érteni a műszaki dolgokhoz, de nem árt, ha pár alapdologgal ő is tisztában van. Neked is könnyebb annyival hogy egyszer-kétszer elmondod, és ő fogja tudni neked mondani, hogy drágám, megnyúlt a láncom, elkopott a fékbetétem, kiégett az izzóm, valami elektromos grimbusz lesz mert elkezdtek fogyni a biztosítékok, stb...

Ne legyetek nagyképű beképzelt macsók, akik ülnek az infón és röhögnek a másik kínlódásán, esetleg még basztatják is azért amit még nem tapasztalt ki. Az, hogy nem mondod el a dolgokat, kisebbít téged. Mert ha magától jön rá, és esetleg még jobban is fogja csinálni nálad, az úgy kiherél téged, mint a sicc, mert kinyírja libidóját a nődnek. Ha pedig nem tud megbecsülni, nem fog veled dugni se. Találni fog jobbat, és villámgyorsan.

Az, hogy az ő pasija milyen okos és milyen jó fej, és milyen jó együtt motorozni, az kulcsélmény! Adjátok meg ti neki ezt az élményt, és kötődjön hozzátok! Legyetek férfiak, társak, és ne dísztollas macsók.

További kellemes együtt motorozást!

A hosszú évek folyamán az alábbi tudomány kristályosodott ki nálam az utassal való motorozás tekintetében:

​

- a legjobb utas amelyik úgy ül, mint a legumipókozott krumpliszsák: nem mocorog, és döntés közben veled dől,
- az utas ne legyen berúgva mögötted, de még becsiccsentve se! (idegesítő eléggé, a mikor fordítva dönt)
- az utas ne legyen nálad nehezebb 20 kg-nál, (szar amikor ki kell ülni a hibáit)
- az utas kanyarban ne ficeregjen, helyezkedés, fészkelődés csak egyenesben,
- az utaskapaszkodó nélküli motoron én jobban szeretem vinni az utast, mert ha belém kapaszkodik, érzem mit művel mögöttem. Leginkább az ülésekre felvarrt pántszerű kapaszkodóktól van herótom, mert a motor súlypontját egy utas hátrább viszi, a köztünk lévő kapaszkodó miatt meg méginkább hátra kerül a kapaszkodó miatt önkéntelenül még hátrébb húzódó utas. A motor "farkán" lévő váznyúlványos kapaszkodók még a határeset kategória....
- fáradt, álmos utast nem veszek fel, aludtak már mögöttem és marha kontrollálatlanná válik a dolog, pláne amikor egy kanyarodás közben derül ki, hogy épp lecsusszanni készülnek mögötted félálomban de épp a kanyar közepén sikerül megriadva felébredni... Ugyanez pepitában amikor előtted visznek félálomban lévő gyereket, és látod amint a körforgalomban készülnek odafeküdni eléd ugyanez okokból...
- az az utas amelyik folyamatosan kommunikál helyettem az autósokhoz (mutogat, kiabál, integet, sértően reagál más hibáira), előbb-utóbb gyaloglásra jut, mert az én kofliktusomat én oldom meg a saját módszereimmel - ő meg ne ugasson bele, hanem a saját dolgára koncentráljon hogy ül mint az előbb említett krumplis zsák, ami nem beszél!
- az utas nem teszi le a lábát, nem támaszt, rátapasztja a talpait a lábtartóra és onnan el nem veszi,
- az utas köszönhet a többi motorosnak,
- az utas akkor mászik fel vagy le, amikor arra engedélyt kap,
- az utas pucéran elmegy a strandra napozni, de nem ül fel motorozni mögém protektoros ruha nélkül,
- a legjobb utas az, amelyik már tud motorozni! - de az meg nem akar utas lenni!

Valamint az utast képezd ki mielőtt felül mögéd, pláne azokat, akik még sosem ültek motoron!
- tudjon róla, hogy a saját súlyának mozgatásával a motor súlypontjába és irányításába beleszól, tehát bizalmi kérdés, hogy magad mögé engeded,
- az utasnak magyarázd el, hogy a protektoros cuccokat hogyan és miért kell viselni,
- csak akkor szálljon fel vagy le amikor szólsz neki - ha csak úgy megindul a hátad mögött, és te nem vagy felkészülve az ő mozgására, simán felborulhattok a vassal együtt hármasban
- magyarázd el neki hogyan szálljon fel, hová teheti a lábát, mire figyeljen, hogy ne karcolja össze a motort,
- magyarázd el neki hogy hová kapaszkodhat (ha te azt szereted, hogy beléd kapaszkodjon akkor azt hol teheti meg, ha kapaszkodjon másutt, akkor azt magyarázd el neki)
- magyarázd el neki, hogy vészfékezésnél hogyan támaszkodhat előtted a tankra, hogy ne essen a nyakadba még ő is,
- magyarázd el neki, hogy hogyan dőljön veled,
- mutasd meg neki, hogy ha te mozogsz, mennyire billeg a vas alattatok, hogy tudja te mit érzel amikor ő ficereg, és még vezetned is kell közben
- magyarázd el neki, hogy menet közben kanyarban ne fészkelődjön, csak egyenesben
- én rohadtul rühellem amikor az utas teljesen hátra fordul mögöttem, megnézni hogy a többiek merre vannak, mert egy csavaró-tekerő irányváltós súlypontáthelyezést végez duplán, ezért mindig elmagyarázom hogy a tükörben én jobban látom a mögöttem lévőket, ő ezzel ne foglalkozzon,
- magyarázd el neki, mi a jel ha túl gyorsan mentek (csapkodja a hátad), vagy ha meg akartok állni (megszorítja mindkét kézzel a derekad), forduljatok jobbra - jobb comb ütögetés, stb.
- ha van kommunikátorotok, magyarázd el annak használatát,
- magyarázd el neki, hogy ha nem köszön a többi motorosnak, felnit fog pucolni fogkefével,
- magyarázd el neki, combbal hogyan kapaszkodhat, megengeded-e neki, hogy rád szoríthat-e lábbal,
- mondjuk én utálom a hol jobbra - hol balra a sebességmérőre kikukucskáló utast, mert állandóan kiszámíthatatlanul változtatja a súlypontját, üljön nyugton a fenekin oszt bámészkodjon onnan a tájra, semmi köze ahhoz, ami a műszerfalon történik
- stb, egyéb egyéni extrákkal ez a lista bővíthető....

Szóval van az a rész, amikor végre elmúlik a ganédomb kinézetű sós latyak az utakról, kezdi végre fenni a napocska a sugarait, felszárad az út, elkezdenek plusz fokok képződni, a motorosok szája meg egyre közelebb ér a fülükhöz és már a csepptöltővel alszanak, hogy hátra reggel már lehet motorozni...

Bónusz ha mindezek együttállása hétvégére esik, akkor ráadásul még motorozni is lehet februárban!
Idén is sikerült az etanolosból beletankolni elsőre a Lóóóba, meg is hálálta nettó 5 perces reszeléssel. Mivel a kúton nem szagoltam bele a benzinbe (gondoltam Mol, akkor talán még jó lesz), így utánaszagoltam a tankba, hogy mégis mi a rohadást locsoltam már le megint a muraközi torkán...? Beleszagoltam, és máris értelmet nyert a január elején hallott rádióhír, amikor örömmel újságolta valamelyik csatorna, hogy idéntől megemelik a benzin bioetanol tartalmát hivatalosan is, mert a környezetvédelem így meg úgy. Benzinszag csak úgy nyomokban, bűzlött a tank az etanoltól. Környezetvédelem, aha. Mert így kevesebbe kerül az előállítás, de az adótartalom ugyanannyi maradt... Na mindegy, térjünk vissza az etanolhoz.

Csatolás megtekintése 15887 ​

Lóóó 38 éves igen önérzetes GS750 -es guriga, alapvetően már üzembiztosra csiholva, de azért vannak még háklijai. Akármilyen tápot nem eszik meg, az úszója érzékeny a karburátorházban, és a nem megfelelő nyenyőt szimplán maga alá csorgatja, be sem ereszti a gyomrába, nemes egyszerűséggel kiokádja. Mindez akkor igazán bájos, amikor a kúton tankolás közben egy az egyben csorgatni kezd, no akkor tudom, hogy felesleges tovább locsolni a vakvilágba a nyenyőt... (meg a pénztárcám tartalmát). Túra közben, Karakópusztaröcsögifalvakettőn ez azért igazán varázslatos, mert a következő minőségi kút garantáltan 100 km-el odébb lesz... és vasárnap van, és tuti zárás előtt csak helikopterrel érnél oda. Ilyenkor jön az, hogy okéoké, nehisztizzémávazzegmuraközi, tankcsap elzár, 5-6 lityi óvatosan belecsorgat, kifizet, diszkréten érdeklődik a kúton másik közeli benzinkút után, majd imádkozás az égiekhez, gazdi leborul a motor elé, tanksimi, kmórábapusmogi, lécciléccivigyélelakövetkezőkútig drága lovacskám, táltos paripácskám.... Majd meglepve a motorodat ráugrasz a vasadra, beröffented, egy hirtelen mozdulattal megnyitod a tank csapját és nyélgázon elporzol, hogy etanolos benzincsíkot húzva magad után, a következő benzinkúton némileg finomabb csemegével kényeztesd a vén hisztérikus muraközidet...

3-4 évvel ezelőtt a közeli Agip kúton tankoltam valami benzinnek csúfolt pancsolmányt, amikor leraktam a stúdiónál a motort és az odahugyozta a gyalázatot maga alá, még 2 óra múlva is ott volt a decis pocsolya, mert az a folyadék még párologni se volt képes. Nos, nem tudom ki emlékszik még a régi 95-ös benzin szagára úgy 85-ből amikor a Rometet gyalázta a falu végén, de mostanában már csak a gyógyszertári sebbenzinnek van csak olyan igazi benzin illata...

Tehát ott tartottam, hogy az etanolos szar nem akart a világ minden kincséért se berobbanni a közel 0 fokos aluminium blokkban, kollektív fejcsóválás, hátmanemleszmotorozás, hoztálvalamiszartbele, eznemgyulladmeghaatombombávalizzítaszakkorse, plánenemilyenhidegben, stb stb.... Ekkor jutott eszembe a nagy klasszikus, miszerint az oroszok az IFA alá tüzet raktak a nagy téli hidegben, hogy a dermedt olajat égésre bírják... Háde van nekem a szabadtéri melók miatt egy csomó hőlégfúvóm, meg hát itt egy egész műhely, csak tán találunk valami combosabb melegítőt is! Felgumipókoztam az egyik oldalra a szobai hőlégfúvót, a másik oldalra meg a kézivel nyomattam a melegedést a Lóóónak. Sikerült is az összes megfázott vén csontját átmelegíteni, kb 5 perc múlva vidáman csühögött a guriga. Van az a 550 fokos ipari hőlégfúvó ami átmelegíti a blokkot és a karburátort... Lefotóztam persze, átküldtem egyik közeli barátnak, erre lelegalja.hu-zta. Hát mennyire érdekel, az ő véleménye, ha ezen múlott hogy ma motorozzak?

Így ma sikerült is gurulni úgy 150 km-t
Az idei első gurulás megvolt.

Megvan benned a mehetnék, amivel meghal a békés szombat délután, és őrült kilóméterfalássá változik a vasárnap is? A felfedezés vágya űzi olykor az embert az újabb utakra, vagy mert a jelenvaló halott? A változás édes gyümölcse ott érik a távolban, hívogat, gyönyörűn. fájón messze....
Olykor megcsuklik a szívem, de még távolabbra vágyakozom...
Haza.

38 éve koptatom e világ útjait. Hogy sok-e vagy kevés, nem tudom.... Bejártam fél Európát, Moszkvát, Brüsszelt, Barcelonát és Magyarország nagyobb városait, hol munka hol szabadság okán. Volt defekt, villámcsapás, isteni sült libacomb, csodakedves vendéglátós, tündérkedves falu, ahová még mindig visszavágyom... Keserű-mézédes kalandok, nagy nevetések és nagy imádkozások... jégeső és vihar, napsütéses lágy szellő, izzasztó meleg.
Barátaim szerteröppentek a nagyvilágban, ki lélekben mindig közel volt, most térben távol van, nagyon. Judit Oxfordban, Sunny Mackenheimben, Berlin, Frankfurt, Drezda, Ausztria, és még Amerika is rejt kedveseket - szétszórodtatok, kedvesen dédelgetett álom körbelátogatni benneteket motorral, itt Európában. Néhány kedves barát még itthon, de aki számított, lassan mind útra kelt. Kevesen tartanak ki, kik velem azonosan gondolkoznak és néhányan szimultánban nyomják: jégszobrász barátom nyáron tengerparti homokszobrokat épít, télen végigfaragja Európa jegeit, lézeres haver Bécstől Krakkóig tartja a frontot.... éjszakáik és nappalaik egybenyúlnak ahogy falják hazafelé az utat. Várják őket itthon. A felezővonal összefolyik az úton, és egy idő után már nem számolod a kilométereket... csak hazavágysz, hogy megérkezz.

Ordenáré utakat jársz be, mert keresed a helyed, hogy megérkezz.
Haza.

Hazavágyom. Adjatok szárnyakat.

Hát szerintem ez egy szánalmasan szar lista, így gondoltam hozzátenném a sajátomat.

http://csajokamotoron.hu/magazin/cs...dolog-amire-biztosan-szamithatsz-ha-motorozol

- Sokszor fogják megkérdezni, amikor a bukósisakodat leteszed valahol, hogy motorral jöttél? (nem, kosárnak használom a bukót, vagy sétálva szellőztetem)

- Meg fogják kérdezni, hogy nem nehéz neked az a nagy motor? Mire ügyesen megválaszolod, hogy nem én viszem őt, hanem ő visz engem.

- Sok kisgyerek fog integetni neked ( és ugye ha köszönnek, akkor illik visszaköszönni!)

- Sokan fogják mutatni, hogy húzogasd egy kicsit meg a gázt a kedvükért (üresben pörgesd meg nekik, had örüljenek).

- A lámpánál mindig lesz majd aki gyorsulni akar. Pláne, ha látszik hogy nőnemű motoros vagy. (Lámpától lámpáig felesleges, és legyél hercegnő aki a satuja mellett elegánsan elgurul mert épp zöldre vált mire te odaérsz, de ha van egy hosszabb szakasz.... ;-) )

- Nyáron ha rendesen felöltözöl protektorba, akkor megizzadsz és büdös leszel. (Nefürgyéle megvan? ) Ha nem öltözöl fel véres. Melyiket jobb törölgetni, az izzadtságot, vagy a vért?
...és van az a pont amikor a motorról leszállva a fürdőszoba felé lesz az első utad

- A motoros ruha drága. Nem fogod kihízni! SOHA!

- Ha aláöltözöl meleg lesz, ha nem, hideg.

- Ha nincs dobozod, de szar hogy nem lehet hová pakolni, ha van dobozod a motoron, de gáz hogy azt a szép formát az a csúnya doboz... Végül lesz dobozod, három is, és a túrán mindenki nálad zárja el az értékeit amikor megálltok Már nem sipákolnak, sőt, könyörögnek, hogy a dobozodban lévő hűvös ásványvízből is ihassanak.

- Néha megkérdik majd: Ha van motorod akkor van tetoválásod is? (Nincs, és a sört se szeretem!)

- Fogod hallani besavanyodott, keserű vénlányoktól, hogy a motoros csajok kurvák. Na ja, a vénlányok meg pókhálósak. A jókislányok a menybe mennek, a rosszak meg mindenhová.

- Nem motoros pasi nem fog veled próbálkozni. (Túlságosan amazonos leszel neki, ő meg túl papucs lenne neked.) Motoros pasi annál inkább! (Valljuk meg ez nem baj! )

- Amikor első alkalommal berontasz a melóhelyedre fullbőrben, imádni fog az összes kollégád. A kolleginák meg elmennek csöndesen eret vágni valamelyik sötétebb sarokba...

- A fiúk állandóan a motorod műszaki adatait fogják kérdezgetni, és a "szoktál egykerekezni" alapkérdéssel fognak zaklatni.

- A frizurád marhára nem fog érdekelni, hogy lenyomja a bukó. A sminked se, mert úgyse látszik, és ezektől függetlenül tökéletesen boldog leszel a motorodon/motoroddal. Egy idő után motor nélkül és gyűrött frizurával is képes leszel boldogságot érezni.

- Eljön az a pillanat, amikor inkább a motort tankolod meg hétvégére, minthogy vegyél egy új ruhát. És valljuk meg az élmény sokkal többet fog érni, mint az új ruha.

;-)

Kinek milyen észrevétele van még?

- Nem félsz motoron? (by Tinti - hát úgy nézek én ki mint egy mazochista? )
- Mennyivel mentél? (by Csacskamacs - hát neked nem tökmindegy, majd küldöm a csekket...)
- Motoron azért jó idő van! (by Zé Ácsorogjál csak a lámpánál fullosan felöltözve...)
- DRZ-d van és még nem egykerekeztél? Tényleg? Majd fogsz! (by birge Ahhhaaam...na majd én megmondom mit csinálok a motorommal...)

Na szóval végre itthon van megint az öreg muraközi! Kapott egy hosszú wellnes nyaralást, teljes belső kurzussal, szóval a ráncfelvarrás megkezdődött. A külső még várat, de belülről tisztára megfiatalodott.
Június végén elvittem egy szerelőhöz, mert Söndör láthatóan szemidegrángást kapott amikor bánatosan nézegettem az állandó olajszivárgást és próbáltam ráutaló magatartást folytatni, miszerint megint essünk neki, mert ez nem állapot, hogy ha 70-nél gyorsabban megyek, akkor a gatyaszáramnak úsznia kell az olajban. Gyakorlatilag mindig volt valami képlékeny nyűgje a jószágnak, ami a megoldások tekintetében a "basszukmánösszeoszthadszabaduljak" irányzatba kezdett elhajlani, úgyhogy jobbnak láttam más megoldást találni a családi béke érdekében. Mert ugye a Lóóó az családtag, és ha ő raplis akkor én is, és ha én raplis vagyok, akkor aztán senkinek se lesz nyugta... Végül találtam egy bartermegoldást, így mindenkinek jó lett. Söndör szeme nem rángatódzik, az én hajam se hullik, a szerelőnek meg meg lett mondva, hogy ne kapkodjék, inkább nyugodtan, de alaposan, mert most 35 éves ugyan a vas, de még 30-at ki akarok belőle taposni... Megértően bólogatott a figura, és ezt jó jelnek véltem. Meg azt is, hogy ajánlották és sokan mondtak róla sok jót, a híre megelőzte.

Szóval ott állt a betonon a garázs előtt a LÓÓÓ és mint akivel semmi sem történt. Csak nem volt olajos, taknya-nyála nem folyt egybe. Aztán odamentem hozzá, megsímogattam, és elmeséltettem mi mindent csinált meg rajta az ember. Vezérműláncfeszítő és görgők meg vezérműlánc csere, újrasíkolás, az összes deknifedél csavar újra menetezése, szelepállítás, karburátorhangolás, az összes tömítés cseréje, az összes kipuffogó leömlő csavar cseréje és a hiányzó darab toldása egészen normálisan... meg még egy csomó minden, szóval jó nagy léleksímogatást kapott a guriga. A szerelő meg ahogy mesélt az enyémről, párhuzamosan az ő ugyanilyen korú GPZ-jét emlegette nagy imádattal, és vigyorogva nézte ahogy símogatom a Lóóót.

Csak néztem, és bámultam a vasamat. Úristen, megint össze kellett rakni, elölről. Nem kis melót csinált az ember vele.
Aztán ráültem, és beindítottam. Leszakadt az állam.

Végre,végrevégreeeee!
Nem csörög, nem zörög hanem szépen duruzsol. Úgy, mint amikor megvettem, pont olyan hangja van, amit akkor a lelki füleimmel hallottam, nincs szelep hangja, nem csörög benne kígyóként a lánc... Az utakról mesél megint. Hazafelé egész úton simogattam, és olyan kezes volt mint még soha. Ilyenkor melegben is kellett neki a szivató, most nem, pöccröff és mehetnékje van. Útközben nem kellett betaszajtani a kanyarba, lelkesen kanyarodott és ugyan tatásan de azért becsületesen szedegette a kerekeit. Jött haza, símogattam a tankját, vigyorogtunk, elgázoltuk a bogarakat és nagyonjóóóó volt.
Imádom.

MEGINT ITTHON VAN A LÓÓÓ!

Noh, a legutóbbi vérbe mártott klaviatúrás akcióm meglepő eredménnyel zárult számomra. Most már bevallom, hogy azért adtam ilyen címet a dolognak, hogy tuti elérjen azokhoz, akik még nem azok, de majd aztán tényleg vagány motoros csajok akarnak lenni... ;-) Legyen meg az esélyük.

Az agymenés első lökését a villamoson csacsogó két tinikorú adta meg, mentek a nyugatihoz két bukósisakkal, közben meg elcsíptem a beszélgetést. A nevek és a motorok típusa már nincs meg a fejemben, ha véletlen valami klappol, nézzétek el nekem. A két kislány a hőfoknak megfelelően igen lengén volt, az egyik miniben-tűsarkúban, a másik szandálban rövid feszülős sortocskában, csini kis trikókkal, az egyik csajos gyöngyöcskés, a másik sportosabb. A kapaszkodó aminél álltak, egy öreg nénike ülőhelye felett volt, szegényke szerintem simán félreértette a beszélgetés végét... mindenesetre én már fuldokoltam a végén a társaságot elnézve az elfojtott röhögéstől.

Minis: - És te milyen vasakon ültél már? - nénike üres tekintettel bámul ki az ablakon...
Sortos: - A Jani Triumpján, a Jenőnek valami nagy sportomotorján, annak nem emlékszem a típusára, a Béla Suzukiján, meg a Gergő Yamaháján...
Minis: - Ó, és te még nem is ültél Zoli CBR-én? na az aztán megy... - nénike felsandít...
Sortos: - Nem, azon nem, de nem is olyan szép az a vas, ma tuti nem ülök fel rá, mert nem megy se a trikómhoz, se a sortomhoz. Majd legközelebb ahhoz öltözök. De viszont ültem GSXR-en, a Tamás is jól nyomja ám... - nénike összevonja szemöldökét, kicsit megrázza a fejét mintha rosszul hallana...
Minis: - Jaj, te nem is ültél a Pista busáján? Nehogymár, azt ne hagyd ki! - nénike szeme kistányérnyira tágul...
Sortos: - Na az aztán nem semmi! Ültem hát! Te, az úgy nyomja mint az állaaat.... Nagyon jó volt, neked is?! - nénike elvörösödik....

Na ekkor leszálltak a tünde leányok én pedig elvonultam csöndesen fuldokolva vihogni a villamos másik végébe. Ott nem néztek bolondnak, áh nem, hogy végigvihogom magamban az utat a következő megállóig... Aztán elkomolyodtam, mert a vidámabb részét leszámítva a sztorinak a két kiscsaj a klasszikus eszetlen tini kategória, felül boldog boldogtalan mögé egy szál pucérban...

Gondoltam lesz parasztlázadás dögivel, mert ha szépen írod le, hogy vegyél védőruhát, az nem szembetűnő, de ha azt mondod, hogy a kurva melegbe is húzzál valami protektort a nyomorult valagadra, az már döfi, arra lesz odafigyelés. Kis iróniát toltam még bele, aztán elkapott a gépszíj és beleírtam azokat amiket én is átéltem ( kb a fele) meg amikkel még találkoztam és valahogy irritált az agyatlanság...
A reakciók meg fenomenálisak lettek. Legtöbb hozzászóló pasi, a megosztások vegyesek, de előszeretettel osztják meg csajok is, összeségében abszolute pozitív a fogadtatás, az itt megjelenő értelmiségi hozzászólásokon kívül.

Az agyhalott FB hozzászólásokból leginkább az a jószág képesztett el, amelyik hosszú oldalakon keresztül részletezte (férfi létére a nőkről szóló cikkhez kapcsolódva), hogy most ő akkor nem motoros mert nem húz ruhát? És egyáltalán kinek fáj az ha ő nem húz ruhát? A profilján család, kislányával ölelkezős fotók. Nekem biztos nem, az tény. Szomorú, de van akinek nem számít, ha a szerettei szenvednek attól ha őt szenvedni látják, és az se zavarja, ha kiesik a melóból, a szórakozásból egy jó időre. Hogy a nőnem is képviseltesse magát a sötétebb oldalról, ott persze a kilókon és koron való fennakadás történt meg, de hát a korról nem tudunk tenni, az van, el köll fogadni, bár a kilók ellen még lehet tenni (ezt a Hajós mondta, nem én!)... De szerencsére azért a nagy többség nem ilyen, értették a vitriolba mártott klaviatúrát (powered by Witch)

Kalkuláltam vele, hogy digitális máglyahalálra ítélnek a stílus miatt, de szerencsére a népek nagy részének van humora és van érzéke is az iróniához is. Eddig a csamon 65-en osztották meg a Magyarország motorosain meg még közel ötvenen, tehát kb 3-4000 emberhez biztos eljut a dolog. Ha csak egy elszégyelli magát és megúszik egy fél hát lehorzsolását, már megérte.

Csak az nem értem meg, hogy ehhez miért kell megrugdosni a környezetet...

Mert ugye a csaj utas a benzintyúk, így a pasik hátul a benzinkakasok.
Azért ha az erősebb nem ül hátul, és a gyengébb elöl, azért ad kalandra okot...

Csatolás megtekintése 13999 ​

Néhány példa róluk:

- A túlsúlyos: 110 kg felett, félig becsípve felül a 65 kilós sofőr mögé (aki eleve nemnormális hogy felvette), a kölcsön flitteres bukóban majd a jobb kanyarban balra dönt, erőteljes káromkodásra és sűrű nem olyan bájos és nőies bazmegolásra késztetve sofőrjét, a benzinkúton mosolyog a kutasra a flitteres bukójában, és hagyja hogy a csaj fizessen, majd bájosan megdumálják a srácok egymás közt, hogy így kell élni...
- Az iparialpinista: még sosem ült motoron, de jobb híján erre a közlekedési megoldásra fanyalodik. Az utazás elején sikoltozik, úgy, hogy a közelben lévő autósok is felfigyelnek rá, lábbal is úgy kapaszkodik mintha ölni vinnék, majd 10 perc múlva asszimilálódik és üvölt mögötted hogy húzzaaaaaaaad! (szerencsére nem adtál neki kommunikátort)
- Az öregróka: már régóta motorozik, vidám bájos kalandként tekint arra, hogy most életében először felül egy lány mögé. Idegesítő tulajdonsága, hogy mindig jobban tudja hogy most még beleférsz-e ebbe az előzésbe, és hogy még húzhatnád, valamint hogy ezt még el is mondja, szerinted halálközeli élményekbe is belehajszolna. Ne drótozd be, kussoljon hátul, szokja meg, hogy te másként csinálod.
- A nyugis: bedrótozhatod, maximum értelmeseket kérdez, igyekszik az utasításoknak megfelelni, néha próbál ő is veled dönteni, ha rászólsz, hogy csak üljön mint egy jól nevelt krumplis zsák, képes rá és megteszi. Öröm vele motorozni.
- Sajtkukac: állandóan fészkelődik hátul, leginkább kanyarban. Tekereg, visszafordul, kinéz, integet a csajoknak (egy csaj mögött) nem érti miért nincs sikere, és ezt meg is akarja beszélni...
- Az alvós: bedrótozhatod, de a beszélgetés egyre inkább akadozik majd. Később hirtelen megelevenedik mögötted, ásítás hang, és "közli de jót aludtam..."
- a macsó: kizárólag buliból mer felülni lány mögé, de csak akkor, ha fogadás is van rá, és csak addig amíg látják. Az első lámpánál leugrik és közli, hogy ennyi elég is lesz... inkább visszagyalogol most a saját motorjáért.
- A hisztis: ne drótozd be! Ne addj neki kommunikátort, csak kizárólag zárt bukót, lehetőleg ami hangszigetelt is! Kötözd le a lábait, gumipókozd a karját a kapaszkodóra, különben ha 50-nél gyorsabban mész, visítani fog és csapkodni a hátad...
- Fejelős perverz: képtelen normálisan kapaszkodni, perverz módon élvezi a fékezéseket és előszeretettel ugrik a nyakadba, koccantja össze a bukót váltáskor, félig kéjjes röhögéseket hallatva. Neki ennyi a szexuális élete, kapcsold ki a kommunikátorát, had élvezzen privát csöndben.
- Agyhalott: mindig dönteni akar, minden irányba, kiszámíthatatlan módon. Azt képzeli Rossi mögött ül és neki is húznia kell valamerre a vasat. Egyetlen egy probléma vele, hogy sosem a jó irányba borít, de ha mégis, akkor túl sokat, és azt is csak véletlen...
- A tapizós: amint felül mögéd, rögtön rajtad keresi a kapaszkodót, bármiféle dudor formájában. Ha elég ügyes vagy, el tudod kapni a kezét és nem csöcsörész le. Álmaiban ennek az utasnak az van, hogy motorozás közben végre két mellbe kapaszkodhasson... (Tagama utasa)
- Az orvutas: elinduláskor az utolsó pillanatban felpattan mögéd, lehetőleg akkor amikor már egyik lábadat emelnéd el a támasztásból... Ennek a fajta utasnak nincs veszélyérzete, gyakorlatilag bármit megtehetsz vele... (Birge utasa)
- A pancser: eredendően utasként ültél mögé, (hogy ő megmutathassa) de vagy huszadszorra maradtok le a bandától amivel indultatok, dönteni nem mer a kanyarban és már hullik a hajad, hogy mire utoléritek a csoportot a pihenőnél, nem lesz időd elmenni pisilni, mert épp indulni fognak tovább.... Végül az egyik botrányos kanyarodás után hátra parancsolod és végre elkezdtek haladni. (Gyöngyusz utasa)
- A ZŐD: belepofázik mindenbe, de jó GPS-nek is (bár ahhoz elég sokat beszél és igen nehéz), valamint mindezek amit felsoroltam...

Kb másfél hónapja járkáltam vele amikor is megjött az első perec vele. Az emberi tényező - főként a sajátunk - a legnehezebben kalkulálható fiatalként. Egész héten két-három órákat aludtam a melók miatt, és úgy gondoltam milyen pihentető is lesz majd lemenni Agárdra pancsolni a haverokhoz vele. Aha, pedig már egyszer pihengettem robeszon, de hát az ismétlés a tudás anyja, szokták mondani... Döglesztő meleg nyári nap volt, ahogy álltam az előszobában, átfutott a fejemen a gondolat, hogy áh, nem veszek én ruhát.... Aztán a másik gondolat, hogy elpicsáznak, meg előtte pár nappal jósolt nekem egy horoszkópos nő, és azt mondta legyek óvatos az utakon. Nagy sóhaj kíséretében felvettem a ruhát, aztán útközben elment az alapjárat, majd a szivató menet közbeni tekergetése közben fel is kenődtem a szalagkorlátra. Kb 40-45 km/h-val. A motor blokkja konkrétan megakadt a betonkifolyóba ahogy sodródtam az út széle felé a nagy menetközbeni bűvészkedés közben, én meg fejjel előre lefejeltem a szalagkorlátot, valahogy félig átcsúsztam alatta meg is nyomtam a korlátot térddel... szóval a plexi betört a bukón, a térdem hetekig nem hajlott, és ugyanúgy hetekig vigyorogni se tudtam, mert még az is fájt, az olaj csöpögött mert a blokk is megrepedt... Minden perecemnél az első gondolat a bukfenc után "a motorral mi van" c. kérdés volt amit sosem értett meg egyik autós sem, de most, az autós aki megállt és kilapátolt a korlát alól, ő is motoros volt. Vigasztalgatott és mondta jó hogy nem nagyobb a baj, tökjó hogy fel voltál öltözve, itt és itt heggesztenek alumíniumot, meg lehet csináltatni, nyugi van, de már ne indítsd be mert csöpög belőle az olaj és úgy megfőzheted. Van valaki aki hazaviszi neked? Egyik kollégámat hívtam a teherautójával, ő volt az akivel el is hoztuk a vasat megvásárláskor, csóválta is a fejét, hogy hát így már nem szívesen szállítalak, jobban örültem volna valami más kérésnek, de örülök, hogy nem lett nagyobb bajod.
Cybercat segített bevásárolni, meg rekreálódni mert akkoriban hetekig kínszenvedés volt a lépcsőzés és pont liftet szereltek miközben az elsőn laktam...

Szóval visszanézve az egészre: az emberi tényező mindig a legnagyobb rizikó. És nemcsak a másé, hanem a sajátodé is! Ha megteheted, hogy felöltözöl, tedd meg. Nem kerül semmibe. Istenem, egy kis izzadás, plusz 5 perc. Na és? Ennyit úgy érzed nem érsz? A portektoros ruha meg nemcsak egy izzasztó tényező, hanem egy jó befektetés is: mert az egészség rohadt drága, és a motoros szezonból, munkából, szórakozásból kiesett hetek, hónapok, a bőrhiánnyal elmúló komfortérzet megfizethetetlenek.
Nálam a gyakorlatlanságból, fáradtságból eredő tényezők egymásra halmozódása volt mindig az út ami a perechez vezetett. De nemcsak a protektoros ruha és a gyakorlat számít, meg a kipihentség. Az idegállapot se mindegy. Egyszer halálosan felidegesítve, dühből ültem motorra, állat módjára vágtam ki a többi közlekedő közé. Aznap egy autós megmentette az életemet. Mert Ő figyelt, én meg csak puffogtam magamban, és vezetés közben is pörgettem magamban az eseményt amin idegeskedtem. Visszagondolva, nem ért annyit az egész, mint ahogy felhúztam magam. Szerencsére az az autós figyelt, én meg csak a dudára riadtam fel, amit mérgében megnyomott. Két utcával odébb remegve álltam meg, és negyed órát ücsörögtem az út szélén a padkán, hogy lehiggadjak, mind a dühömből, mind a rémületemből. Akkor esett le a tantusz: nemcsak másokon múlik, hanem magunkon is! Ha tehetjük minimalizálhatjuk a kockázatot, és nem szükséges kihívni a sorsot. El lehet menni biztonságtechnikai tanfolyamra, lehet magunknak azt mondani, hogy most nem motorral megyek mert hulla vagyok/leszek, lehet protektoros ruhát húzni, számtalan módja van annak, hogy vigyázzunk magunkra. Az öreg motoros azért öreg, mert ez neki működött.

A gyakorlat megszerezhető - mert csinálni kell.
A portektoros ruha felvehető - csak izzadni kell.
A figyelem pedig szükséges - mert élni kell!

Birge köszönős blogjában Suzanne írta, hogy néha azért csak jólesik a "pucéran" motorozás nyáron. Kis vitát indított vele, gondoltam megírom már, én miért öltözöm fel, és miért hordom a protektoros ruhát. Az úton én minden olyan lényt, amelyiket nem vesz körbe legalább egyes acéllemez, biza puhatestűnek hívok. Mert a többszáz kilós vasak és a beton között a hús, bőr és csont már csak kenődő puha paszta.

No, nekem a 15 éve motorozásból az alábbi tapasztalataim vannak:

Amikor először bekerült a robesz a családba, én biza nem örültem neki. Az ex hozta haza a kis nyomorult 47 köbcentis Yamaha Mint-et, és napokig gyanakodva kerülgettem, hogy mi ez a fostalicska. Aztán egyik nap késésben voltam, mondta üljek fel és menjek, akkor még odaérek és nem kések el. Felültem, másnap már nem adtam oda, és kérvényt kellett írnia, ha használni akarta, ezért végül lett két robesz. Az első perec hosszú ruhában ért, konkrétan elegánsan kiöltözve mentem valahová, elcsesztem a címet és a betonútról a murvásra kanyarodva fékezés közben fel is dobtam a pacskert. A nadrág elszakadt a térdemen, poros és koszos voltam, a blézer viszont megúszta és bőr is maradt mind a kezemen, mind a lábamon, csak a térdemen jött le a glazúr a szakadás alatt. A nyitott bukó nem is ért le, csak konkrétan felborultam egyik oldalamra. Mivel siettem, nem tulajdonítottam abban a pillanatban nagy jelentőséget a dolognak, felkaptam a Mintet, leporoltam magam és mentem tovább. Mivel elég viharverten értem oda a találkozóra, ott azért kétségbeesve sajnálkoztak rajtam egy sort, konkrétan ők jobban el voltak szörnyülködve mint én, és vagy 15 percig ment a sápítozás, hogy úristen és hogy jaj, közben én meg égtem, hogy de vérciki a vagány motoroslány imázsomnak ez... ( érzitek, ez volt a legnagyobb bajom). Na este végül is elgondolkoztam a dolgon, és odáig jutottam, hogy hát igen, sajna újra kell fújni pár dolgot a robeszon mert megint kilátszik a rózsaszín alapszín, és hát végül is jah, így elnézve a szakadt gatyát meg a drága blézer tisztítószámláját azért végül is ez a perec szerencsés volt, hogy csak ennyi volt.
Nagyimnak amikor meséltem a kalandot (ami nálam kb eldőltem a robesszal a kanyarban de semmi gáz), lehordott a sárga földig hogy nem voltam elég óvatos, és lelkemre kötötte, hogy máskor is zárt ruhában leszek, és magas szárú cipőt is fogok hordani a robin. Jójóóó, mondtam nulla meggyőződéssel, majd két hét múlva ismét dobtam egy perecet.
Akkor épp rövidújúban voltam, farmerral, poros, minikavicsos kanyar, valami miatt fékezni kellett egy nagyot az előttem haladónak, én is rámarkoltam az elejére, ismét hentergés lett a vége. Na, ez már elkezdte a hiúságomat piszkálni, főként mert tenyérnyi helyen hiányzott a karomon a bőr, csipesszel kellet kiszedegetni a kicsike köveket a sebből, a könyökömet meg hetekig borogattam esténként. A rekreációs időszakban kötötték be hozzánk a netet, elkezdtem túrni a motoros oldalakat, hogy vajon mit b@szhattam el... Akkoriban még nem sok motoros oldal volt, így leginkább a motorlandon hülyére olvastam a "hogyan fékezzünk, meg az "első vagy hátsó fék?" topicot. Voltak ott vezetéstechnikai cikkek is, és ott zaklattam a népet a kezdőbbnél kezdőbb kérdéseimmel, őszinte örömükre, hogy ők motorokról beszéltek, én meg robogóról. Aztán elhívtak kocsmázni a bandával, és ifjúkorom leghorrorabb de legvidámabb sztorijait ott hallgattam arról, miért is fontos a protektoros ruha, és hogyan lehet Siófokra a Nyugatitól 27 perc alatt leérni... és ehhez miért fontos a protektoros bőrruha, meg a zárt bukó, és a kiscsaj aki hátul ült, hogy sírta össze a sminkjét a bukóban, mennyire kapaszkodott a sofőrjébe, és nem mert velük visszamenni, inkább vonatra ült... A Dodor név ha valakinek mond valamit, na hát ilyen társaság volt az, több ilyen válogatott őrülttel, és persze jónéhány normálissal is.
Szóval első körben a zárt bukó jött meg, Nagyim adott bele (25.000 Ft volt, egy Shiro - azóta azt a típust már 7-8 e-ért dobálják a népek után), az első télen igen hasznosnak bizonyult. Első körben mert nem fázott benne úgy a fejem mint a nyitottban, meg védett is, nem is egyszer, azzal fejeltem le a szalagkorlátot is. Február volt amikor is a bukó igen jól vizsgázott, a Csömöri úti felüljáróról zúgtam le kőkemény 55 km/h-val a kocsisorral együtt, mikor is az egyik autós csont egyenesben nyomott egy satut zebránál, én meg a lefagyott úton egy perecet ennek örömére, mert megint kiment az eleje. Hasoncsúszva néztem ahogy jön szembe a teherautó, az autó meg távolodik, és kb mint a rajzfilmeken, amikor valaki pofára esik, és az arcomon csúsztam előre a betonon. A bukó álla azóta is horzsolásos alul. Szerencsére a teherautó megállt, a puttonyos autó amelyik meg rámhozta a frászt, berakta a vasat a puttonyába és bevitt a melóhelyemre. A térdemet és egyéb bőrös-ízületes részeimet a 3 nadrág és 3 kabát kombó óvta épp, de a bal térdem azért kapott rendesen így is.
Aznap nagyon nem akaródzott visszaülni a robeszra este, Zsolt kollégám mondta, ha most nem viszed haza a robogót, nem fogsz visszaülni nagy valószínűséggel soha többet. Hazavittem, aztán azon a héten vettem térdvédőt. Ilyen az ha a saját kárunkon tanulunk.

Aztán egyszer BQ és Lucifair is összeszedett Érden amikor elaludtam a citadellázás - Gárdony túra után éjjel kettőkor a robeszon, komolyabb baj itt se történt, de az egyik közeli kocsmából épp jött ki az egyik landos, így másnap este a landon már kaposvárról kívántak jobbulást a neten, mert mindenki tudta hogy mi történt. Mert a pasik nem pletykásak, áááh nem... Emberi tényező: fáradtan, egyenesben, robesszal 50 km után éjjel már erőszeretettel zümmögi egyenesre az ember a kanyart... A burkolat bánta, a fejszpoler műanyagjai nagyából 25 db-ból lettek újraheggesztve... Luci drága olyan türelmesen végignézte a kezdeti szerencsétlenkedéseimet, és még a müaheggesztős haverját is bedobta...

Amikor elkezdtem nagy motorozni, a Lucifair motorján gyakoroltam, (kölcsönadta vizsgára készülésre az öreg CX500-ast) és minden alkalommal rám parancsolt a parkolóban, hogy de öltözzek fel, mert az izzadtságot törölgetni sokkal könnyebb mint a vért és a kicsi, komolytalannak tűnő távolságokon lehet a legnagyobbakat perecelni óvatlanságból. Kesztyű, térdvédő, hosszúgatya, hosszúfelső a minimum, zárt normális cipővel, bakanccsal mehetsz csak. Luci egyébként korombéli srác, csak kb 10 évvel előttem kezdett el motorozni, így kicsivel több tapasztalata van. Ősz volt, a parkolóban a nedves falevelek jobban zavartak mint a meleg, de a mai napig a fülemben van ahogy mondja: "Az izzadságot jobb törölgetni mint a vért!". Aztán az egyik nyolcasozásnál valamit nagyon elcseszerintettem, és konkrétan a CX ráesett a lábamra, akkor a bakancs vastag talpa igen jó szolgálatot tett, mert ahogy ott feküdtem ráláttam, hogy a 280 kilós motor súlya azon szunnyad és nem a bokámon...
No, kis idő múlva összegyűjtöttem egy Louis-os túrára, beletettem a karácsonyi pénzeket és a megspórolt zsét, vettem egy Büse kabát/nadrág kombót, ami azóta is megvan és bizony a bőröm jó nagy felületére meg jó pár ízületemre bizonyultak hasznos befektetésnek. Lucifair és Milán is akkor ment ki Bécsbe mert téli akció volt, beültünk egy járgányba és mindenki jól felpakolt.

Aztán meglett a nagymotor jogsi, és az évekig tartó kuporgatásból és keresgélésből meglett az első vas, a Lóóó. Ma már 35 éves (akkor 28 volt) ikeázós vas, Suzuki GS750-nek látszó tárgy, két vödör alkatrésszel. Számtalan barát és haver támogatását, türelmét, lelkesedését élvezve végül sikerült talpra állítani, nekem pedig menni kellett. A 125 ccm-s robesz után kihagytam két évet, így ültem fel a jószágra. Az öregebb motoros haverok húzták a szájukat, hogy két év kihagyás után a robeszről 750-re ülni nem biztos hogy életbiztosítás, többen figyelmeztettek, hogy másként működik a dolog és ruha mindig legyen rajtam, "különben elpicsáznak".

Folytköv.

Na szóval a héten 3 azaz HÁROM pasi kérdezett motoros dolgokat tőlem.
Az első az egyik tanárom volt, lerobbant a robogója, és ne haragudjak már, én vagyok az egyetlen motoros ismerős, mi lehet a baja elmondaná a tüneteket ha ráérek... Mivel a szitu erőteljesen hajadzott az én anno robogós kipuffogó bedugulásomra, mondtam vegyél egy hosszú keményebb drótot, és dugd meg a vasadat, de ha a karbi a gyanús, akkor adom a mellettem lévő szakértőt és elmondja hogy kell szétszedni meg összerakni... aztán mondtam neki vannak robbantott rajzok is a neten, nézzen körül ha nagy a gáz, aztán hívjon megint. Úgy tűnik minden ok, mert nem csörgött vissza.
A második már hetek óta zaklat, az egyik régi portréfotó ügyfelem, masszívan rágódik hogy a robeszról milyen váltósra üljön és hogyan ütemezze a vasak növekedését a jogosítványa megszerzéséhez, és esténként elszórakoztat, hogy ez most miért jobb, az miért érdekes, és melyiket érné meg, és miként, melyik protektoros ruhát, stb... Türelmesen válaszolgatok, anno én meg a SzaCsát baszogattam vagy két hónapon keresztül hogy mit kéne vegyek és annyira türelmes volt, hogy most itt az ideje ezt a Sorsnak visszaadni...
Tegnap pedig a tesztek hatására írt egy vadidegen srác, hogy most akkor a CBR500R-et ajánlanám-e első motornak, nulla előzménnyel, vagy inkább vegye a 102 lovas CBR600F-et. Mondtam neki, hogy inkább a kisebbet és még javasoltam egy vezetéstchnikai tréninget is neki, hogy a jó dolgok rögzüljenek be kezdőként (anno az én oktatóm kb arra volt jó, hogy megtanuljam mi merre van a motoron aztán irány vizsgázni).

Meg itt van Panka is, nyomja ezerrel a rutint, és annyira aranyos ahogy kérdezget. Anno a Lucifair CX500-asát nyúztam hasonlóan, tökjó most a másik oldalról nézni a dolgot. Meg amiket kérdezget! A csajok valahogy részletekbe menőbbek, ami hosszú távon szerintem kedvező. Ahogy elnézem a csajok és a pasik motorozással kapcsolatos kérdéseiket, a lányok sokkal jobban figyelnek a részletekre. A pasikat nem érdekli hogyan tartsák a kezüket és miért kell minden ujjal fékezni, ők inkább a saját kárukon tanulják meg, míg a lányok meg inkább megkérdezik, hogy de miért így? Akkor elmondod hogy azért, mert ha fékezés közben beszorítod a saját ujjaidat és az fáj, ösztönösen felengeded majd, valamint 4 ujjal nagyobbat szorítasz mint kettővel, és emiatt megnő a fékutad, jobb eséllyel jön a csattanás...

Szóval kérdezzetek bátran, minden motoros ismerőst, akármiről! Tökmindegy, hogy fiúk vagytok-e vagy lányok, nincs jelentősége, hogy most ez csajos kérdés lesz-e vagy sem. Aki motorozik és szikrányi felelősséget érez egy őt kérdező kezdő iránt, maximum mosolyog egyet ha hülyeséget kérdeztek, és megnyugtat, hogy abból nem lesz gond, vagy hogy lenne jobb. Vagy elmondja, hogy ő miért úgy csinálja ahogy, amiből meg tanulhattok. Sosem lehet tudni, hogy pár elmondott mondat mikor fog életet menteni, kérdezzetek bátran! Bármiről, bárkit, akár több embert is, hiszen a többféle vélemény többféle információ, több szemszögből, többféle motorról, többféle technikával. Ha meg belefuttok valami gyökérbe, amelyik nem tud érdemi választ adni hanem csak cikizni tud mert ő mekkora menő, annak meg a pofájába lehet váni, hogy "na mekkora motoros lehetsz, ha nem tudsz erre normálisan válaszolni..." (tökmindegy milyen kérdés volt az) A tudás sosem fájt, csak annak a hiánya. Kérdezzetek, kérdezzetek bátran! Mindenféle motorost aki a környezetetekben van, fiúkat, lányokat egyaránt.

Ha a pasik tudnak lányokat kérdezni, akkor bizony csajok hajrá!