Blogbejegyzések megtekintése ebben a kategóriában: 52/2021 - Page 3

  • NaNa
    Ez a hét elég sűrűre sikerült (legalábbis anyuka időszámításban mérve). A suliban utolsó előtti hét tele záródolgozattal, készült bodzaszörp és sikerült eljutnom a Rómaira a csajokkal bandázni egyet ráadásul a Siklóval. Ha jól emlékszem, az eső sem esett épp akkor.

    [​IMG]

    Közben Semmi-Kis Tünde letesztelte a Harley-Davdison Pan Americát Csehországban. Mehettem volna én is, de sem oltásom, sem tesztet nem szerettem volna... Bevallom, kicsit félek is tőle. (Nem Tündétől, hanem a motortól.) Viszont lehet, hogy hamarosan így is megkapom pár napra, akkor majd elmondom, hogy nekem leér-e róla a lábam hazai terepen.

    Aztán hétvégén vidékre utaztunk, egyik csamos társuk @bae volt a célpont. A gyerekeke nagyon élvezték a tanyát - hazafele végig azt hallgattam, hogy miért kell hazamenni és mikor jövünk megint.

    Fecni és Lölő nagyon egymásra hangolódtak, mindketten bele vannak buzulva a Minecraftba, és mivel most buli volt, hát játszhattak este. Mondjuk mi nem úgy gondoltuk, hogy éjjel fél háromig, de ilyen az, amikor a gyerekeknek külön szobája van. Az anyukák elvesztik a kontrollt. :)

    Az indulást kissé megnehezítette, hogy egy értelmes autós épp a bejáratunk elé parkolt, de végül megoldottuk ezt is. (A részleteket láthattad a Facebookon, ha követsz.)

    A lényeg, hogy a sok egyéb kaland mellett megcsodálhattam Bae motorkáját is... szegény vasszamárnak mostanában elég nehéz sorsa van, épp kiköltöztették a garázsból, mert "csak" foglalja a helyet. De legalább még megvan. Kérdés, hogy mikor lesz megint idő motorozni rajta három gyerek mellett. De kár lenne eladni, Fecni hamarosan belenő...

    Mondjuk akkor le kell majd szedni róla a csamos matricát.
    Liviszita, bae, bocsi és 1 másik tag kedveli ezt.
  • NaNa
    Végre nem esett hétvégén, úgyhogy gurultunk egyet a városban. Elmotoroztunk családilag a Harley-Davidon szezonnyitóra, ahol sok ismerős arccal is találkoztunk.

    [​IMG]

    Itt van még néhány kép, bár mióta nincs fényképezőgépem, nem fotózok olyan sokat.:D
    Liviszita, Vidék és Vickancs kedveli ezt.
  • NaNa
    Úgy nőnek a gyerekek, mint a bolondgomba. Nyilván ez a sok eső teszi. A héten új, már majdnem felnőtt méretű bringa került a házhoz. Három kicsit cseréltünk be, úgyhogy megnőtt a garázs mérete is. Gyorsan kell szerezni valamit, ami kitölti ezt a nagy helyet.

    [​IMG]

    Motorozás megint nem volt. A férjem motorja még mindig átépítés alatt - vissza lesz alakítva, hogy tudjon rajta gyereket vinni - alkatrészre vár. Az enyém köszöni jól van, csak nem szeretjük a hideget meg az esőt.

    Helyette abban a néhány fél-egy órában, amikor épp kisütött a nap, az új bringát teszteltük. Nekem még defektem is volt. (Micsoda izgalmak.)

    És mivel a gyerekeket még esőben sem lehet a lakásban tartani - ez így nem igaz, mert ha nem esik, akkor nem tudom kipaterolni őket - jól meg is fázott mind a kettő. A következő hetem (ez) is el van intézve...
    bocsi, Liviszita és Szegecs kedveli ezt.
  • NaNa
    Mondjuk nem kicsi az ábra, úgyhogy nem is csoda, hogy három alkalom kellett, míg elkészült. Ezen a héten volt az utolsó fekvésem. Persze ezt előre nem lehetett tudni, hiszen az előzőt is annak gondoltuk.

    [​IMG]

    Szép színes lett, és nagyon tetszik. Ráadásul nagyon örülök, hogy ezzel talán befejezettnek érezhetem a hátamat. Illetve ha mégsem, akkor sincs mit tenni, mert nem nagyon maradt több hely.

    A tetoválást egyébként - ahogy talán az első kettő kivételével mindegyiket - Művész Zolika készítette. Nemcsak azért járok hozzá, mert közel van, hanem mert megbízok a kezében. Ilyen vékony, szabályos vonalakat nem láttam még mástól.

    Nem tudom, más tetoválók hogy csinálják... úgy gondoltam, hogy több alkalom, amíg kialakul egy tetoválás. Első alkalommal megbeszélitek, a mester rajzol valamit X idő alatt, a következő alkalommal ezt beszélitek meg, jövő hétre módosítja, aztán vagy jó vagy nem, ha nem, akkor újabb módosítás, tervezés stb. mire történik valami érdemi, kihullik a hajad.

    Zolikának elküldtem emailben, hogy mire gondolok. Odamentem az időpontomra, gondoltam kész rajzzal vár, de nem, ő megpróbált lebeszélni. Nem hagytam magam, így kénytelen volt megrajzolni. Ott akkor le is skiccelte a sütőpapírra (nem tudom, milyen papír, de úgy néz ki, mint a sütőpapír).

    Itt-ott még módosíttattam rajta. Kiradírozta, átrajzolta. Itt egy kicsit vastagabb legyen, ide még jöjjön egy kis minta, meg ide is valami... Ezt radírozd ki, mert olyan, mint egy panda!

    Aztán amikor rábólintottam a végleges verzióra, indigóval felnyalta a hátamra, és körbekontúrozta.

    A másik két alkalom már csak a színezésé volt. A színeket is akkor találtuk ki. Lefotózta a hátam és megnéztem a telefonon, hogy kb. mi lenne jó. Nem mindenben értettünk egyet, de végül mindig megállapodásra jutottunk.

    A vége egy imádom minta lett. 10 éve vártam már az ihletet is, meg a megvalósítást is. Az ilyesmit nem szabad elkapkodni...

    Ez múlt hét kedden volt. Most még egyszerre fáj és viszket.

    Zolika közben nagyon ráért hétvégén, és készített egy YouTube csatornát. Ha szereted a régi motorokat, mindenképp iratkozz fel!
  • NaNa
    Teljes extázisban telt a hétvége, ugyanis a szárcsák, akik a mi stégünk melletti nádast gondolták a legalkalmasabb helynek a családalapításra, hirtelen megszaporodtok. Ráadásul napról-napra egyre többen lettek.

    [​IMG]

    Pénteken még csak 4 kis piros fejű fiókának örülhettünk. Lelkesen fotóztam őket, lestem, ahogy tepernek a kis lábaikkal a vízben, amúgy egyáltalán nem zavartatva magukat, hogy mi is ott vagyunk.

    Szombat reggel a kislányom azzal ébresztett, hogy talált egy kismadarat, aki nem tud elrepülni. És valóban, az egyik kicsi valahogy kijött a partra, és nem találta az anyukáját, aki a Duna-ág másik partján volt éppen a többiekkel. Még szerencse, hogy mi előbb találtuk meg, mint a macskák. Visszatettem a vízbe, és boldogan néztük az egymásra találásukat. Ekkor már összesen 6 kis szárcsát számoltunk.

    A hétvége folyamán többször elcsalinkázott ez a kis rebel... legalábbis jó volt azt gondolni, hogy mindig ugyanaz a kis fióka az, aki mindig ellenkezőleg megy, mint a többiek, vagy amikor az anyuka a tesóit eteti, ő dafke az apuka után úszik... szimpatikus kis szárcsa, na.

    Vasárnap ismerősök jöttek át megnézni a szaporulatot. Miközben meséltük a sztorikat, az anyuka kijött a partra és lenyúlta a megmaradt csirkecsontot, hogy megetesse vele a hat éhes szájat - és persze magát is, mert enni alig volt ideje a három nap alatt.

    Hiába, mindig mondom, hogy senki nem meséli el idejében, hogy mi vár az anyákra, ha egyszer gyerekeik lesznek... Ekkor már nyolc gyereke volt. Őszintén együtt éreztem vele.

    Sajnos este haza kellett jönnünk, pedig szívesen néztem volna akár még egy hétig is, hogy cseperednek a kicsik. És most, hogy egy héttel később tettem fel ezt a képet, nagyon aggódom, mert kémeim azt jelentették, hogy nincsenek ott a szárcsák a stégünknél... remélem csak elköltöztek valami védettebb helyre és senkinek nincs semmi baja.

    Mióta megnéztem ezt a filmet, ami épp a mi Duna-águnkról szól, nagyon aggódom miattuk.



    Nézd meg te is, nem bánod meg!

    (Kicsit megkésve, de azért észrevettem, hogy elfelejtettem posztolni erről a hétről.)
    Vidék kedveli ezt.
  • NaNa
    Vannak pillanatok, amelyekről nem készül fénykép. Ilyen volt az a húsz évvel ezelőtti szombat is, amikor a Fekete Horgony MC (igen, akkor még így hívták) május 1-i szezonnyitó buliján a sörpadon felszabadult mellettem egy hely, és leült mellém Ő.

    [​IMG]

    2001-ben még nem volt Facebook, és a TotalBike béna, kis flopira dolgozó, digitális fényképezőgépe volt csak nálam. Hiába keresem bármi nyomát annak a hétvégének, egyedül a Suzuki Intruder Volusia motortesztről találtam csak pár képet, és a tesztben egész részletesen leírtam, mi történt azon a hétvégén.

    Az csak sokkal később derült ki, hogy milyen fontos volt ez a nap. Vagy inkább az a pillanat.

    Szombaton - május elsején, ami idén egyben a 15. Nemzetközi Női Motoros Nap is - lementünk a családdal Foktőre a Fekete Horgony Kocsmához, hogy felidézzük azt a napot, és hogy megmutassuk a gyerekeknek a családi történelmünk eme fontos helyszínét.

    (Kocsival voltunk, mert a motoromba még nem raktuk be az új aksit, a férjemé pedig ismét átalakítás alatt van, hogy tudja rajta vinni a gyerekeket. Szóval egy métert sem motoroztam a női motoros napon. Remélem azért elfogadjátok a kifogásomat.)
    MoncA, Vickancs és Vidék kedveli ezt.
  • NaNa
    A hét motoros történése, hogy a kislányom megkapta élete első, igazi motoros bukósisakját.

    [​IMG]

    Most, hogy felmerült, hogy már a motoron is leér a lába, és lehetne vinni, a rózsaszín biciklis sisak a rózsaszín copfokkal már nem tűnik olyan biztonságosnak. Kellett egy rendes sisak.

    Nem volt egyszerű, mert nagyon pici a feje. Míg a fiamnak simán jó a felnőtt M-es, ami olyan 54-56 cm körül van, neki sokkal kisebb, 52 cm körül van a fejmérete.

    Most, hogy megvan a szép, rózsaszín Vemar sisak (az Insportlineban találtam, mielőtt valaki megkérdezi, hogy hol van XS-es sisak), már nem érdeklik a rózsaszín copfok sem. Hirtelen nagylány lett. Szeptemberben iskolába megy....
    MoncA és Vidék kedveli ezt.
  • NaNa
    A heti motorozásom kimerült abban, hogy visszavittük a tesztrobogót. Az nyilvánvaló volt, hogy a homeschooling mellett nem tudom vállalni, hogy szerda délelőtt 10-re ott legyen a motor rendeltetési helyén, ezért átraktam a projektet előző nap délutánra, keddre.

    [​IMG]

    Ez azért volt jó, mert délutánra vége volt a tanításnak, és megbeszéltük, hogy a gyerekeket átvisszük a fiam barátjához, mi meg majd elrobogunk két robogóval a Szallerbeckbe. Aztán az időjárás közbeszólt. Mindössze 5 fok volt és szakadó eső, szóval a férjem úgy döntött, hogy akkor már mehetünk kocsival is és akkor a gyerekek is beférnek, nem kell szívességet kérni, és ha már ott vagyunk a környéken, meglátogathatjuk a Mamáékat is, akiket hónapok óta nem láttunk.

    Most a férjem nem volt olyan hős, mint legutóbb, mikor a Can-Am-et vittük vissza. Akkor bevállalta, hogy ő viszi a motort én meg mentem a gyerekekkel kocsival... kapott is egy jó adag hóvihart mellbe az M0-on.

    Most azt mondta, nem akarja, hogy azt higgyék a hondások, hogy papírkutya vagyok... hát amúgy nem is vagyok az. :)

    Szóval jól beöltöztem, és aztán nem volt semmi extra. Az ujjaim meg a szám széle lefagytak ugyan, de ezt a 20 kilométert simán ki lehetett bírni. Jó kis robogó ez.

    Majd lesz róla nemsokára teszt is (sokat segít, hogy hétfőn kezdődik az ovi meg a suli), a képeket - amiket fényképezőgép hiányában telefonnal meg akciókamerával készítettem - EBBEN A GALÉRIÁBAN tudod megnézni. Hát, a minőségük nem a legjobb sajnos.
    Szegecs és MoncA kedveli ezt.
  • NaNa
    A héten ezt a paripát tesztelem. Az időjárás még mindig áprilisi... milyen lenne ugye. Azért két nap alatt beletekertünk 120 km-t a gyerekekkel, had szokják az esőt meg a hideget.

    [​IMG]

    Jó kis hétvége volt amúgy. Élveztem. Ja, ez egy Honda PCX125. Lesz majd róla teszt is hamarosan.
  • NaNa
    A tavaszi szünet számomra ismét gyászban telt. Sokadjára kellett elbúcsúznom a kedvenc fotómasinámtól. És meglehet, hogy immár utoljára.

    [​IMG]

    Párszor már írtam róla, hiszen évek óta használom ezt a típust. Már régóta nem számolom, utoljára a 8. darabnál voltam képben, azóta pedig már eltelt ismét pár év. Szerintem olyan 12 körül lehet most a vége.

    Itt éppen bedöglött az egyik. 2011 augusztusban
    Itt meg szereztem egy másikat. 2011 szeptemberben
    Itt is épp összetörtem egyet 2019 áprilisban

    Itt meg egy csomó kép, amit ezzel a géppel csináltam.

    Nem tudom, tudtad-e, de itt az összes fenn lévő képet bogarászhatod a fényképezőgépek alapján.

    Azoknak, akik nem olvasták korábban a történetet, el kell mesélnem, hogy egy véletlen folytán került hozzám évekkel ezelőtt, talán 2010 környékén egy ilyen gép. Annyira megkedveltem, hogy később - annak ellenére, hogy ha jól sejtem 2005-ös modell lehet - sorban vásároltam fillérekért a használt modelleket az ebayről.

    A baj az, hogy van egy olyan típushibája, amit évekkel ezelőtt már diagnosztizáltak, hogy az objektív fogaskereke műanyagból van, és könnyen eltörik. Onnan pedig már nincs mit tenni, a gép kuka.

    A képen szereplő modellt még télen vettem. Bolti kiállítási darab volt, mintha csak új lenne. Egyetlen karcolás sincs rajta.

    Mivel a múlt héten a kislányom kezében megnyekkent az előző, teljes lelki nyugalommal üzemeltem be ezt annak tudatában, hogy kihúz még 1-2 évet nálam.

    [​IMG]

    Sajnos nem így lett.

    Hétvégén a telken kezemben a géppel rohantam, hogy lefényképezzek egy gázlómadarat, ami odaszállt a stégünkre, mikor a gép kicsúszott a kezemből és pont az objektívre esett. Azonnal kiírta a rettegett piros Lens Error-t. És annyi is volt.

    Pedig mindig ügyeltem rá, hogy a kezemre akasszam. Most nem, mert úgy siettem.

    Azóta sorban fedezem fel magamon a gyászfolyamat szakaszait.
    • Először sokkot kaptam
    • Ezután más tevékenységekkel próbáltam elterelni a figyelmem a veszteségemről, egész nap mostam. :)
    • Aztán jött az érzések kavalkádja, az önhibáztatás, a hogyan tovább, mit csináltam rosszul, mit kellett volna helyette, és mi lesz most?
    • Az elfogadás nehéz. Főleg, hogy holnap megyek egy tesztmotorért és fogalmam sincs, hogy fogom lefényképezni. A telefonom nem alkalmas rá, és mégis milyen már telefonnal fényképezni.
    • Az élet újraszervezése ma volt. Találtam itthon két működőképes kompakt gépet. Sírni tudnék, amikor meglátom, milyen képeket csinálnak. Pixeles, homályos, egyszerűen igénytelen, szar képek.
    A lényeg, hogy még nem tudom, mi lesz. Ok, hogy egy új telefon is időszerű lenne, de nem hiszem, hogy az helyettesítene egy fényképezőgépet. habár már majdnem sikerült elengednem a kis Nikonom, azért még nem dobtam ki... még reménykedem, hogy történik valami csoda.

    Pl. ha lenne egy műszerész ismerősöm, aki legyártaná ezt a pici kis fogaskereket fémből. (Ahogy kb. 10 éve javasolták egy szervizben, de azt mondták, nem éri meg, mert annyiért már új gépet vehetek - de akkor még nem tudtuk, hogy ugyanilyet fogok venni tizet.:D)

    Van vajon ilyen ismerősöm? Akkor a következő 10 évem is rendben lenne fényképezőgép ügyileg...
    MoncA és Vidék kedveli ezt.
  • NaNa
    Szombaton végre igazi, tavaszi idő volt. Rövid ujjú pólóban napoztunk a teraszon, a gyerekek meg a Dunában pancsoltak.

    [​IMG]

    Sajnos egyelőre a motorozást nem tudtam beiktatni... az itthon oktatás és a sehovasemmenés miatt minden hétvégét (újra) a telken töltünk a Ráckevei-Soroksári Duna (ti. RSD) mellett. Jó itt.

    Azt tervezem, hogy majd hét közben gurulok, amíg megy a tanulás, de akkor általában azzal vagyok elfoglalva, hogy előre dolgozzak, hogy legyen fenn cikk hétvégén is, mert ott nem tudok dolgozni, nincs internet. Ami persze jó is, mert így legalább nem tudok dolgozni... :D Kemény, amikor az ember önmaga főnöke...

    Jut eszembe, RSD.

    Hétvégén volt a bemutatója Szendőfi Balázs természetfilmjének, ami a Ráckevei-Duna élővilágáról készült.
    Mindenkinek ajánlom, nem csak annak, aki ott él a közelében. Hihetetlen profi munka tele csodával, drámával, érdekességgel. És ez még csak az első része. Már tűkön ülök, hogy megnézhessem a következőt is.

    MoncA, Vidék, Yamina és 1 másik tag kedveli ezt.
  • NaNa
    Épp a hétvégén olvastam egy cikket, hogy a lezárások alatt hogy megemelkedett a vízparti ingatlanok értéke. Azt, hogy miért, teljesen meg tudom érteni. És számomra nem a horgászási lehetőség az elsődleges szempont.

    [​IMG]

    Öt éve, mióta megvan a nyaralónk a ráckevei Duna mellett, egyszer sem pecáztam. Illetve hazudok, mert a gyerekek időről-időre rábeszélnek, és olyankor veszek nekik zsebpecát meg csalit, sőt két éve még horgászengedélyt is váltottam nekik SOS.

    Olyankor két nap alatt kifognak 10-15 snecit, kínozzák őket egy darabig a felmosóvödörben, majd este mennek vissza a helyükre. Mármint a halacskák.

    Az elmúlt hétvégén az egyik szomszéd lepett meg minket egy vödörnyi keszeggel. Mivel mi is azt valljuk, hogy "ha adnak, fogadd el, ha ütnek, szaladj el", hát elfogadtuk.

    Hozzá kell tennem, hogy én alapból passzoltam a projektet. Nem azért vagyok vega (már csak kamu vega amúgy), mert szeretnék élő állatokat megölni majd megenni... szóval a férfiakra hagytam ezt a nemes feladatot.

    Sokáig tartott, de végül nagy sikere lett az elkészült keszegchipsnek.
    MoncA, Vidék és Szegecs kedveli ezt.
  • NaNa
    Kicsit még korainak éreztem az időpontot... na nem a dátum, hanem a hőmérséklet miatt. Főleg, hogy az első menetre csak a nyári kabátomat húztam magamra, mondván, csak egy kis kört megyek.

    [​IMG]
    Ebből lett majdnem egy óra, és még az M0-ást is megjártam, ahol a hideg menetszél 110 km/óránál nem esett nagyon jól a mellkasomnak. Legalább egy napilap lett volna nálam, de nem volt.

    Másodszorra már rutinosabb voltam, és előbányásztam a huszonéves Bering kabátomat. Ebben teljes bélés van, szóval jöhet eső, jöhet fagy. Na jó nem jöhet! Amúgy azért is sürgettem a "tesztet", mert bár egy hétig nálam van ez a gépszörny, jövő hétre még havat is mondanak. Most legalább még sütött a nap.

    Ez tehát egy Can-Am Ryker 900, háromkerekű "trike" vagy mi - nekem a trike eddig az volt, aminek elöl egy, hátul két kereke van. Vidám kis szerkezet.

    Ha hiányzik, hogy már akkor sem néznek meg a motoron, ha a seggig érő szőke hajad verdesi a hátad és a bőrruha cipzárja majd szétcsattan a szilikoncicitől, akkor mindenképp ilyet vegyél. Ezzel tuti a siker szilikon nélkül is. Most még. Sietni kell, mert egy hasonló darab jött szemben velem az egyik közeli utcában.

    Lesz majd teszt is, csak nem akarom elsietni. (Hátha tudok lőni néhány képet hóban is. :))

    MoncA, bocsi és Vickancs kedveli ezt.
  • NaNa
    Nem adja könnyen magát ez a szezon (sem). Péntekre be voltam írva a Can-Am Ryker tesztre, de a kislányom óvónénije COVID-os lett, úgyhogy most nem mehet sehova (a kislányom). Mi meg nyilván szolidárisak vagyunk, mégsem hagyhatok itthon egyedül egy hatévest.

    [​IMG]
    De ő legalább feltalálta magát. Már neki is annyira hiányzik, hogy az oviba motorral járhasson, hogy az apját kérte meg, hogy motorztassa meg a kertben. Lehet, hogy nekem is fel kellett volna ülnöm egy körre.

    A Can-Am tesztet átettük a következő péntekre. Most azon izgulok, nehogy kiderüljön, hogy még valakin kijöttek a tünetek a csoportból, mert akkor meghosszabbítják a karantént. Meg azért az is jó lenne, ha hétvégén nem -4 fok lenne, mint ma reggel.
    MoncA, Vickancs és Vidék kedveli ezt.
  • NaNa
    Mert olyan nincs, hogy csak a motoros szezon kezdődik el. Ráadásul ha már úgysem mehetünk sehova (most a gyerekek voltak hasfájósak), akkor legalább zabáljunk egy jót! Hát nem? Hát de.

    [​IMG]
    MoncA, HBetty, Vickancs és 1 másik tag kedveli ezt.