Ki milyen nyelven beszél/ír/olvas/tanul? Találtam egy ilyen oldalt. Nekem tetszik az ötlet: https://hu.verbling.com/ Mit szóltok?
Nem ismertek esetleg olyan oldalt, ahol "levelezőtársat" lehet találni? Nyelvtanfolyamra nem nagyon van időm járni, de szívesen csevegnék franciákkal előbb írásban, később akár skypeon is, totál elkopott a nyelvtudásom
Ja, csak ránéztem gyorsan, azt hittem, ilyen nyelvórás izé. Majd ha lesz időm, meg valahogy sikerül visszavarázsolni a hangot a számítógépre, ránézek alaposabban
húúú, ez tökjó! Most hagytam abba az újrakezdett angolt, januárig ezzel talán megint felszívom magam...
húúúúú én olyan csirke vagyok, nem mernék szóba állni még németül se senkivel, mert önbizalmam semmi nincs... nem hogy még angolul, amit valójában fejlesztenem kéne
Óh, én gátlástalanul pofázok mindent össze mindennel, az angoltanárok meg sírva fakadnak a nyelvtanomtól... Nekem már az is fél siker, hogy egyáltalán szavak eszembe jutnak, nemhogy nyelvtaaaan.......
én sajnos nem vagyok ilyen bátor.. mindig az a pánikom, hogy kiröhögnek, ha hülyeséget mondok, meg leszólnak és akkor összetörik a lelkem...
Ó, nálam is ez volt, de csak maximum mosolyognak. A lelkesebbje max megpróbálja elmagyarázni, hogy kéne mondani, de még az se jellemző, inkább csak akkor ha nyelvtanár a másik oldal. Nekem sikerélmény az, hogy ÉRTIK mit akarok és próbálnak válaszolni, nem csak kukán bámulok ki a lukon... Amikor meglett az alapfokú angolom és utána mentem ki Belgiumba melózni, az egyik helyi erővel elkezdtünk a politikáról beszélgetni, (csak ilyen alapnyelven) és a végén döbbentem rá, hogy úristen mikről beszélgettem valakivel egy másik nyelven....
igen, valójában ilyen tapasztalatom még nekem sem nagyon volt, de mégis ez a flessem, hogy ez lesz, ha mondjuk megpróbálok angolul beszélgetni valaki olyannal, aki tud is tényleg... mert az is tök más, amikor mondjuk a lengyel vagy az izraeli vendégek megpróbálnak velem angolul kommunikálni, na, ők általában pont annyira tudnak angolul, mint én és ragyogóan megértjük egymást
Az olaszok ebből a szempontból tök jó arcok... vagy tök hülyék, ezt még nem döntöttem el. Már ha olaszul köszönsz valahol, lelkendeznek, hogy de jó, te tudsz olaszul? Amúgy meg amikor már azt hinnéd, hogy tudsz, elvétesz egy hangsúlyt a mondatban, amit amúgy tök helyesen mondtál, és nem akarják megérteni.
Olaszok tök hülyék, a szó legjobb értelmében. Én 16 évesen kint voltam egy hónapot Firenzében, tanulni. És tényleg tök lelkesek, ha megszólalsz olaszul, aztán egyszercsak nem értik... (Főleg ha az ember lánya nemet mond... ) Amúgy most elkezdem újra a németet. Igazából orosz nyelvkönyvet kerestem, de németet találtam hamarabb és úgy gondoltam, ha már így elém vágta gép, akkor miért miért ne? Akkor legyen német! És most szeretni fogom! Szeretettel tanulom, önszántamból. (Amúgy durva könyvet szereztem, egyből igeragozással indít, nem valami cuki idióta sablontörténet... Bezzeg az első német könyvem az első leckében a cirkuszról mesélt, nem igeragozásról, jelen időről.)
Anno így kezdtem el a franciát... megtaláltam itthon anyám gyerekkori franciakönyvét (mármint nem itt itthon, hanem valamelyik előző itthon. ) Csak monnjuk franciát tanulni könyvből igen érdekes, mikor semmi nem az, aminek látszik, és mindent másképp kell mondani, mint ahogy írva van. Szóval annyi maradt belőle, hogy a francia Wild magazint ha nagyon érdekel valami cikk, akkor átfutom, és a fontosabb dolgokat megértem, de nem a francia, hanem az olasz tudásom miatt.
Ezt a szintfelmérőért kaptam még... Azóta napi 10-20 pontot csinálok csak. (szoptatás közben telefonon...)
Ezt meg kell osszam veletek! Most már második hete járok lassan az Atalantás diplomamentős angolra, és imádjuk a tanárt. Állati jó, ahogy tanít, zéró stressz, érdekesen tartja az órákat, sokat beszéltet és mindenki imádja a csajt. Remélem ez így marad júliusig