Jelenleg egy régi böngészőt használsz. Lehet, hogy nem jeleníti meg tökéletesen ezt a honlapot vagy más honlapokat. Frissítsd a böngésződet, vagy válassz egy másik böngészőt!
Ez aranyos! Habár mintha csak magamat látnám egy-egy rosszabb, köves út előtt, dettó: tuti nem megyek oda be, aztán mégiscsak a köves úton találom magam ... jó adag hiszti után.
nem csak előtte hisztiztem, hanem közben is. meg utána még órákig.
aztán rájöttem, hogy ha dühömben bőgök, akkor még kevésbé látom az utat, meg be is párásodik a bukó, ezért abbahagytam
Egyszer, jópár éve Erdélyben voltunk motorral. A helyiek felvittek egy hegyre, ahova egy szűk, murvás ösvény vezetett fel. Nagy nehezen felmentem, deközben végig azon paráztam, hogy mikor dobom el a motort. Fent pedig közöltem, hogy innen én tuti nem megyek le motorral. A végén még abba is beleegyeztem, hogy egy olyan srác vigye le a Guzzit, aki nem keveset italozott a hegy tetején lévő fogadóban. Őt ugyanis kocsivalhozták.
Ha nem hozta volna le, még mindig ott lennénk - én és a Guzzi.
Éppen tegnap esett meg velem, hogy kb egy 60 méteres szépen felázott, sáros útszakasz állt előttem, én határozottan közöltem a párommal, hogy kizárt, hogy én ezen átmegyek motorral, ha nem viszi át a mocit, hát az szépen marad. Van ez így, mégiscsak nőből vagyunk , néha belefér egy kis hiszti...