Pár sor csak
Ártatlannak indult a mi történetünk,
Szemedbe néztem mélyen, s megremegett szívünk.
De mind a ketten tudtuk, nekünk már nem szabad,
Mert mást rendelt az élet, de kár hogy másikat.
Reménytelen szerelem, a másé vagy Te már,
Szívem mélyén akarom, gyötör a kínzó vágy...