Blogbejegyzések megtekintése ebben a kategóriában: WLA Project

Nálunk töltöték a szilvesztert az unokatesók, így kint a mezőn töltöttük az éjfélt tüzijátékot nézve és gyerekpezsgővel durogtatva. Jó buli volt.

​

Folyamatosan zajlanak a dolgok, azért is vagyok egy picit eltűnve. Nyár végén pl.szétköltöztek a gyerekek. A nagy fiam, aki már 11 éves (hihetetlen) felköltözött a padlásra, a lányom (9) pedig megkapta a gyerekszobát.

Ez azzaljárt, hogy fel kellett újítani, úgyhogy volt festés, parkettázás és a bebútorozás még mindig tart. A baldachinos ágy az alapvető szükséglet szerintem, így ezen a hétenaz is elkészült a megrendelő kívánságára.

Hiába nem értek egyet azzal, hogy Magyarországon Halloweent kell ünnepelni, a gyerekek imádják.Főleg a sok csokit meg a cukorkát, amit ilyenkor össze lehet gyűjteni.

​

Na meg persze a beöltözés is bejön nekik, főleg, hogy jó ijesztő jelmezeket találnak ki maguknak. Szóval idén is voltunk csokit gyűjteni.

A héten a Talaria TL 3000 Sting elektromos terepmotort tesztelem. Illetve tesztelném, ha a fiam hagyná. Mióta hazajöttem vele, folyton lenyúlja és rója a köröket vele a kertben. Már úgy néz ki a "szép, zöld gyep", mint egy lovarda, ahol kitaposták a lovak a kört a futószáron.

​

Most erre gyűjt. Van még 3 éve, mire jogsit szerezhet rá...

Na persze nem én voltam ilyen bátor és erős gyerek, hanem a gyerekem, aki már egy jóideje rágja a fülem, hogy vigyem el kipróbálni a parkurt, mert ő tuja, hogy neki menne.

​

És amúgy tényleg. Próbából lenyomott utcai ruhában egy másfél órás edzést úgy, hogy már attól elfáradtam, hogy néztem. Azt mondta, ez az ő sportja... most aztán főhet a fejem...

Te tudod mi ez? Nem? Hát akkor ezt nézd meg!

​

Az idei első motorozásom egy robogózás lett. Ráadásul egyben az idei első teszt is: egy Daytona E-Viball nevű elektromos robogóval.

​

Mondjuk rutinszerzésre szuper. Könnyű, kezes, és nem fogyaszt sokat. A kislányom azt gondolta, neki hoztam egy motort, mert szerinte ez pont az ő mérete, és egyedül akart motorozni vele. Aztán felültem mögé, hogy ne dőljön el, amikor megáll.

Ez a hét nagyon sűrűre sikerült, de csupoa jó dolog történt.

​

• Végre sikerült kiadni a lakásomat, és a végén nem az ingatlanos adta ki, hanem én, amire nagyon büszke vagyok. Nemcsak azért, mert így megspóroltam egy csomó pénzt, hanemmert kiléptem a konfortzónámból és egy csomó emberrel leveleztem meg beszéltem emiatt.
• A kislányom úgy döntött, hogy a néptánc helyett (ő is) kipróbálja a thai boxot. Vanak más lányok is, ráadásul a csajoskodás megmarad mert jár egy másik színpadi táncra is, szóval legalább nem kell kétfelé hordani őket ezentúl. (Ki tudja meddig?)
• Voltam az Utazás kiállításon. Mondjuk meló miatt mentem ki, és arra nem volt jó, de tök jól néz ki az új Hungexpo. Legalább menéztem ezt is, ráadásul a sajtónapon, úgyhogy még nagyon tülekednem sem kellett.
• Hétvégén váratlanul Operába mentem a barátnőm szülinapja alkalmából. Szerintem utoljára általános iskolában voltam,szóval nagy élmény volt, ráadásul a Carment néztük meg modern feldogozásban, ami nagyon tetszett. És nem, ez nem az a fejhangon visítós opera, tele van slágerekkel:
  
• A vasárnap kicsit húzós volt, mert a két gyerek kétfelé ment szülinapra és ezt nekem kellett kilogisztikázni, de végül minden jól sikerült.

Végre esett a hó. A gyerekek rögtön kirohanzak, és építettek egy fél méter magas hóembert a kerztben összekapart hóból. Úgy tűnik, ennyi jutott nekünk idén a télből.

​

Kicsi, nyomi, de legalább a mienk.

Tényleg nem fotóztam mást csak ékszereket ezen a héten. Mert mást sem csináltam, csak dolgoztam.



Még mindig csak próbáltam utolérni magam ezen a héten. Nem volt egyszerű, mert nagyobbik gyermekem az egész hetet itthon töltötte egy nem túl meggyőző náthával. Fénykép nem készült róla. És ezen a héten volt a bizonyítvány osztás is.

Az új ékszereket amúgy ide töltöttem fel. Ráadásul most van 20%-os kupon is a CsamShop-ban.

Ez a hét nyilván a készülődéssel (majd az ünnepléssel) telt. Nehezített pálya, ugyanis a gyerekek már dec. 22-től itthon lábatlankodtak, így igen nehéz dolga volt a "Jézuskának", hogy megmaradjon a varázslat.

​

Azért szerencsére volt segítségem...

Tök jó,hogy a gyerekek is igénylik, hogy egyedül velük foglalkozzunk. Ezúttal a lányomnak sikerült rábeszélnie, hogy csak kettesben menjünk el bringázni.

​

Remélem, jövőre már mtorozni is el tudunk menni hosszabb útra!

Tök király, hogy a gyerekekkel már lehet "normális" programokat csinálni. Úgy értem nem a játszótéren üldögélés a program, hanem csinálunk együtt valami érdekeset, közben beszélgetünk meg ilyenek.

​

Most az volt, hogy a lányom közölte, hogy ő az unokatesójánál tölti a hétvégét, apuci a haverokkal kanbulizott, mi meg kettesben maradtunk. Gyorsan fel is kerekedtünk, és a délelőttöt a Városligeti műjégpályán töltöttük, délután pedig moziba mentünk az Arénába. Komplett nap lett, nagyon jól éreztük magunkat.

Mondjuk az kimaradhatott volna, hogy a végén fáradtan, az Arénában egy órán keresztül kerestük a kocsit a parkolóban. Most komolyan, az normális, hogy minden szinten ugyanúgy vannak beszámozva a parkolóhelyek? Márépp azon morfondíroztam, hogy hívom a rendőrséget, hogy ellopták a kocsit, mikor beugrott, hogy mi van, ha ez nem is az a szint...

Még a szállodákban is odaszeszik a szobaszám elé a szintnek a számát, hogy tudjad hol jársz... egy ekkora hodályban még jobban figyelhetnének erre. Gyanítom, hogy nem én vagyok az egyetlen rutintalan plázába járó.

Annyira közhely olyanokat mondani, hogy "de hát még csak most született", de amúgy tényleg ilyen érzés... Hihetetlen, hogy már kamaszodik, mikor nemrég még csak a hasamban fickándozott. Már nem nagyon férne vissza. Mindig azon röhögünk, hogy a gyerekek olyanok, mint a gilisztakonzerv. ha egyszer kibújt, már sosem fér vissza.

​

Amúgy minden vágya egy okostelefon volt, és minden ellenérzésem ellenére megkapta. Egyelőre nagyon rendesen betartja a szabályokat.

Ahogy az az iskolakezdéskor lenni szokott, ezen a héten hozzám is elért az első iskolai vírus.. vagy ki tudja miféle felső légúti takony. Azért az élet nem áll meg...

​

A gyerekek programjai az elsők, egy Balázs Klári, Korda Gyuri koncert belefért az esőben szombaton, vasárnap pedig táncfellépésen voltunk. Már csak a végére értünk oda Lőrinci piacon megrendezett börzére, amerikai autós és Hot Rod találkozóra. Azért jó volt látni az ismerős arcokat, még ha ilyen rövid időre is.

Ezen a héten nem volt idő motorozni. Az iskolakezdés mindent felforgatott. Be kellett szerezni a szükséges taneszközöket, aztán jöhetett a könyvkötés...

​

Örültem is meg nem is. Suli alatt sokkal kevesebbet látom a gyerekeket, így folyamatosan lelkiismeret furralásom van, de azért rám is rámfér már a pihenés, amikor nem kell folyamatosan konyhásnéni és animátor szerepben csillognom.

Ami megnyugtat, hogy két hét, és már itthon is lesznek valami nyavajával...