Street Racer STR motoros kesztyű a MotoZemtől

Vénusz+Mars kiegyensúlyozás

<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Wingdings; panose-1:5 0 0 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:2; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 268435456 0 0 -2147483648 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Olvasgattam Yama és Baraboszi és Kisvirág blogját, no meg a „kiborítanak” fórumokon folyó, szexuális töltettel indult, de egyre élesebb hangú csipkelődést. Úgy gondolom, hogy nem rondítok bele más irásaiba, így – ha lúd, legyen kövér – leírom a saját, remélem átgondolásra késztető nézeteimet. Tudom, hogy lányok-fiúk vegyesen fogtok nekem ugrani, de hát én ilyen kamikáze vagyok.
Kezdetnek néhány megállapítás:
MINDEN EMBER SZABAD, annak született. Szabad akarata van. Persze más kérdés, hogy a kozmikus és emberi törvények szerint ezzel a jogával nem élhet más kárára. Viszont elnyomásban, szolgasorsban sem tartható.(Ez egyébként benne is foglaltatik a Pusztaszeren, a honfoglaláskor a tíz törzs vezetője által aláírt első alkotmányban. Úgyhogy sürgősen el kéne felejteni a nemesek/kisnemesek jogait firtató Aranybullát, ahol szó sem esik a közemberekről!) Ha nem így van, az baj. Nagy baj. Ezt mindenkinek tudnia kell – és el is hinnie !
Ez vonatkozik minden emberi kapcsolatra, nemcsak a párkapcsolatokra. Ennek változata lett a Yama által is írt érdekházasság, ahol valóban ész-alapon kötődött a szövetség. Mondhatjuk, hogy anyagi érdekek mentén, meg hol volt a szerelem, a vonzódás stb. Rossz hír: 1. a szerelem elmúlik, és jó esetben szeretet, a társ megbecsülése lesz belőle. 2. a szexuális vágy pusztán kémia, és csak azt jelzi, hogy genetikailag megfelelő a két ember az erős, egészséges utód nemzésére. Tudom, sokszor hivatkoznak arra, hogy az elképesztően erős vágynak nem lehet ellenállni (elvesztettem a fejem stb), meg, hogy a férfi arra teremtetett, hogy a magját szórva biztosítsa a faj fennmaradását. Ez mondjuk igaz volt a történelem bizonyos szakaszaiban (a hun törzsszövetségben is létezett a szaporodás nyolcas szabálya), amikor a háborúk, az időjárási viszonyok vagy a járványok miatt nagy volt a halandóság, valamint létezik egy bizonyos tudatszint alatt. De kérdem én: mi különbözteti meg az embert az állattól a beszéden és eszközhasználaton kívül? Nem az, hogy a vágy-szenvedély természete helyett az elméje vezeti?
A magyar társadalmakban jobbára FELE-SÉG rendszer volt. Az együttélés során a családban adódó feladatokat fele-fele arányban osztották meg, ki-ki képességei szerint vett részt benne. (Nyilván a vagyon és feleződött, sőt a gyermek nevelése is: 7-14 között az anya, 14-21 között az apa nevelte őket. A lányokat is! Így tudott helytállni pld. Zrinyi Ilona ostromkor vezérként stb.) A személyiség fejlődését 21 éves korában tekinthetjük lezártnak, hiszen akkorra veszi birtokába a lélek a mentális tudathordozóját is.)
A másik „rossz” hír, hogy a Bara által említett „őskori”, archetipikus feladatok az ősidőktől kezdve a mai napig élnek belénk kódolva, és a lélek testesülésekor pont azért választja az adott nemet, hogy az abban rejlő kihívásokkal megküzdve, tapasztalatok és megélések által kiteljesedhessen, és ne legyen többé szükség nemre, vagyis egységes lehessen. Ezért lehet az, hogy nagyon sok nő nagyon fasza férfi, csak nő! Vagyis a férfi feladatkörrel kiválóan megbirkózik (jól harcol, elejti a vadat –értsd kiáll önmagáért, karriert épít stb) de vannak gondjai a női lét alapját képező egyes aspektusokkal.
Mi a női szerep az én értelmezésemben: humus, humilis, humidus, humanus.
Elfogadás, befogadás minden szinten. Elfogadlak, lehetsz olyan, amilyen vagy. Namaste – mondják keleten, vagyis tisztelem a benned élő Istent. Tudom, hogy a fejlődés útján vagy, elfogadom ennek állomásait. Ennek a befogadási folyamatnak csak beteljesítése a fizikai szexuális együttlét. Sokáig éreztem ezt kiszolgáltatott, teljesíthetetlen feladatnak, hiszen az emberek többsége visszaél, azzal, ha ilyen hozzáállást tapasztal, de a „Tartsd oda a másik orcád is!”, a „Merj gyenge lenni!” felhívásokon való elmélkedés sok mindenre rávezetett.
Elsősorban bennem ébredt tartás, ez pedig sosem marad hatástalan másokra. Persze nem azt mondom, hogy hagyd, hogy bárki beléd törölje a lábát. Hogyan is tehetné, hiszen vele egyenrangú vagy! De a bánásmódot a belőled sugárzó erő fogja meghatározni!
<o:p> </o:p>
Könnyű szeretni azt, aki jó. Elfogadni a hibákat, adott esetben szeretettel csiszolgatni a jellemet, türelemmel szemlélni és segíteni a fejlődést sokkalta nehezebb.
Írtátok többen, hogy a nagy Ő nem létezik a szerelem múltával. Szerintem az a nagy eredmény, ha meglátod a jót benne ekkor is. Ha tudod szeretni őt a mindennapokban is, és ez nem úgy értelmezendő, hogy nézd el, ha széthányja a büdös zokniját, vagy egyéb, szabadon minősített „disznóságokat” követ el. Állj mellette, támogasd, segítsd a lényegi dolgokban. Uraim! Ennek fordítva is működnie kell (hiszti, nyafi, bénázás stb.)
A nő feladata volt a családi tűzhely őrzése, a táplálás. Célszerű ezt is a fizikai sík fölé emelni, és tudni, milyen munkát végzünk, amikor előbb testünkből, majd szeretetünk, gondoskodásunk energiájával „tuningolt” táplálékkal biztosítjuk az optimális életfeltételeket. Ugye milyen messze áll ez a gyorséttermek leginkább adalékanyagokból előállított, mikrózott élelmiszeripari termékeitől?
Az otthon tüzén pedig jó, ha a szellemi tüzet is értjük, hiszen az anya mentalitása és világnézete fogja áthatni a családot (szó szerint értem!), majd a gyermekek családját is! (A nézd meg az anyját szólás nem elsősorban a külsőre vonatkozott!)
Nyilván nem csak gyermekben lehet beteljesíteni az „alkotást”. Hétköznapi hősnők tízezrei végeznek ugyanilyen építő jellegű munkát más embereken (segítők, gyógyítók, ápolók stb), tudományos munkákon, alkotó projekteken, esetleg csoportok irányításán keresztül. Ez a lélek mindenkori választásától, és az addig megszerzett tapasztalatokból tehetséggé sűrűsödött lehetőségektől függ.
Bara írta: Klasszikus női szerep na köszi szépen akkor ha abba kéne élnünk nem lenne valami egyszerű .....
De bizony, hogy az lenne! Ha mindenki ezt vallaná és neveltetése okán ezt az energetikát élné meg, világunkat nem a rivalizálás és mások „lenyomása”, hanem a tolerancia, a másik értékeinek elismerése, a segítő szándék jellemezné. Mindenki lehetne az, ami, és csinálhatná azt, amiben örömét leli. Senki nem lenne olyasmire kényszerítve, ami akarata és természete ellen való, mert ez nem fér össze a szeretettel. Mert a szeretet nem érzés, hanem energia, melyből világunk áll! Sajnos, a dualitásban rossz ráhatásra egyre inkább ellenpólusát, a gyűlölködés, viszálykodás oldalt éljük.
A nők ledegradálásában nagy-nagy szerepet játszott a júda-katolikus egyház (bocs’ a vallásosoktól, de ezt kell mondanom, pedig engem is római katolikusnak kereszteltek. Akkor még nem tudtam, hogy uruki-máni Jézus hívő vagyok!). Még azt is voltak kedvesek egy zsinaton megvitatni a kanpapok, hogy van-e az asszonyállatnak lelke! És mivel jó ideje ez az uralkodó vallás, nem csodálkozhatunk, hogy így (próbálnak) bánni a nőkkel.
Ha picit félretesszük az ebből fakadó férfi-nő ellentéteket, talán a fiúk is belátják, hogy minden a nőktől ered. Jó is, rossz is. Az élet is! Mondhatnátok, hogy kell hozzá a sperma, de aki visszaásott már a lemuriai időkig, az tudja, hogy ez biz’ nem volt mindig így. De erről inkább személyesen cseréljünk eszmét azzal, akit nagyon bánt ez a feltevés.
Az a helyzet fiúk, hogy ehhez a női „melóhoz” azonban kellenek bizony a jó „munka”körülmények, hogy a nő – ha akarja! – kiteljesedhessen nőként, és a családja meríthessen az ő éltető erejéből.
Ennek megteremtése pedig a fele-fele rendszer szerint a TI feladatotok.
Most annyit írtam, hogy jó ideig csendben maradhatok cserébe, hogy a moderátorok regényt engedélyeztek. Úgyhogy megyek is, mert jó rabszolgaként be kell hordanom a tüzifát! J

Hozzászólások

Igazából én megint kicsinek érzem magam, mikor ilyen gondolatokat olvasok. Brigó néni tessék mondani ez szakmai ártalom, vagy csupán olvasottság? Majd, ha egyszer felnövök, biztosan át fogom látni az egészet, de azt hiszem egyelőre elveszek a részletekben... :(
 
Korral jár babulu és: Mindennek ideje vagyon!:D Berényben két pálesz közt megdumáljuk. Bár az az igazság, hogy én nem birtoklom oly' stabilan a lelki vezetésem, hogy az alkohollal elszakítsam magam tőle (no meg marhára utálok másnapos lenni;)), de megdumáljuk a részleteket, ha még akkor is lesz kérdés!
 
Egyrészt idővel jön a tapasztalat és a tudás, másrészt olvasottság. Meg kell dumálni szerintem is! :)
 
Mindenképp beszélhetünk róla, mert nekem elég sajátságos nézeteim vannak a világról :)
Jah és én nem alkoholizálok, szóval engem nem zavar, ha más sem :D
 
Végre valaki learta azt, amit az előző három írásból hiányoltam: fele-ség...

Ez nem tudom milyen vallás, arról amit írtál még nem is hallottam, de én gyerekkorom óta úgy érzem,és igyekszem úgy is élni, hogy egyenrangú vagyok a férfiakkal... ez általában a férfiak szemét szúrja, ezért aztán soha nem lehetek egyenlő velük. Kénytelen vagyok sokkal jobb lenni. :D

De félretéve a tréfát: a magyarok ősei sőt a nomád népek a mai napig egyenlőként tekintenek a nőre és a férfira. A nők ugyanúgy lovagoltak, harcoltak, mint a férfiak, és minden munkát megosztottak aszerint, hogy melyiket ki tudta jobban elvégezni. Ettől függetlenül azzal is egyetértek, amit a női minőségről írtál Brigó... az egyenlőséget nem szabad félreértelmezni... nem kell férfivá válnunk ahhoz, hogy egyenlőek legyünk... És az sem baj, ha a férfiban és a nőben is megvan az anima és az animusz is.
 
Az uruki máni hit az érdeknélküli szeretet Egyisten hite. Általunk legismertebb képviselője Jézus, aki krisztussá vált.
 
Rég láttam hasonló írást,és mint szűrő olvastam sok sok vajákos írást,ami ferdíti az igazságot,de most tisztelettel adózok neked,mert bár sokaknak nem ismeretlen mind ez,de jó újra tisztán belenézni a valóságba abba amibe már csak kevesen élnek igazán.Sajna a keresztények erősen titkolják mind ezt nehogy megdőljön a hatalmuk,és csak kevés réteg az aki előtt felfedtek igazságot hogy megváltozzon a világlépe,és ők is őrzik mind ezt.Nem véletlen hogy a magyar úgy fejezi ki ezt hogy valaki mániákussá vált:) Jó ez a régi sámán nyelv.És jó volt olvasni.
 
Senki sem születik szabadnak. Életünk első diktátorai a szüleink :), már réges régen valamilyennek elképzeltek és valamivé formálni akartak, utána jön a többi.
De a lényeg: ez a nemek közötti "rinya" ha valaki ép ésszel belegondol, elég fárasztó. Marhára nem kellene arra törekedni, hogy valamelyik fél több legyen a másiknál, vagy többet mutasson fel. Ketten vagyunk egy egész, ketten vagyunk igazán erősek és ellenállóak, össze kell tartani, a nehézségeket megosztani és támogatni a másikat. Csak így van előrelépés. Bármilyen "fájdalmas" is elfogadni, de nem azért a nő feladata elsősorban a háztartás és a meleg családi fészek megteremtése, mert azok a "szemétláda" férfiak a nyakunkba akasztották, hanem mert valljuk be, mi jobban csináljuk, belénk van kódolva és erre büszkének kell lenni mindkét félnek. A gyereknevelést szándékosan nem soroltam ide, mert egy rendes apa is sülve-főve együtt van velük, neveli és tanítgatja őket és támaszt nyújt, de ebben sem árt némi női segítség és ösztönzés...
Lehet hisztizni, hogy márpedig karriert akarok és szakmai sikert csak hogy megmutassam a férfiaknak, és el is lehet érni, de ennek a család issza meg a levét.
A gyerekek magányosak, elkallódnak, a lakás idegen, hiszen sosincs otthon a család "szíve", ő maga sem tudja, hogy mit hol talál, takarítónő és gyerekvigyázó tartja kézben a dolgokat. A vacsiról a sarki étterem gondoskodik ami ki tudja milyen, a kölykökről a hasonlóan lelkibeteg mini maffiózók, a férjünket pedig "keményen" kézben tartja a feszes mellű titkárnő, akiről aztán kiderül, hogy nem is a didi miatt kellett, hanem mert meghallgatja szegény elvárult pasinkat.
Ez még a "kényelmesebbik" eset, mert nem sokan tehetik meg, hogy az otthoni teendők elvégzésére felfogadjanak valakit. Szimplán szar a fizetés, a férjnek is, így marad az, hogy a melóhelyen két szabad percben lehet tervezgetni az otthoni teendőket, este nyolckor kell elkezdeni főzni valami vacsit, tulajdonképpen el lehet kezdeni a második és harmadik műszakot az otthonunkban. Ez így valahogy nagyon el van b@szva.
Hát, röviden ennyi. Az a férfi és az a nő, aki ezt nem ismeri el, szerintem nagyon el van tájolva. Kölcsönösen támaszkodni kell egymásra és segíteni a másikat az előrelépésben. De szerintem, amíg a hiszti megy és az egymásra mutogatás és a versengés, addig csak egy helyben topogunk, aztán szép lassan visszafelé és végül a másik irányba. A nőnek is és a férfinak is van olyanja, ami a másiknak nincs....Hahó! Enélkül hova jutnánk? Én megbecsülöm azért, amit ő tud és ő is megbecsül engem azért, amit én tudok. Legalábbis nálunk így működik, kölcsönösen büszkék vagyunk egymásra, finoman cikizzük a másikat a kis "fogyatékosságáért", de milyen szar lenne már, ha mindent tudna, amit én és én miért néznék fel rá, ha tudnám, amit ő. Így vagyunk kitalálva. Vajon az állatok is összemarakodnának a természetben, ha ilyen marha nagy ésszel lennének megáldva?
 
Ancsipancsi, egyetértek veled! Amit én írtam, az az elmélet, az idea. Igy kellene lennie. Amiről Te írtál, az a gyakorlati megvalósulás. Valljuk be, van mit csiszolnunk rajta, ahogy észlelésem szerint minden elmélet torzul a besűrűsödése, valóra váltása során. De azért még törökedni kéne az eredetiből kiindulni, a gyereknek, társadalomna idolként azt továbbadni, ugye? :)
 
Most megint egy mondás jutott az eszembe : ahogy bekiabálsz az erdőbe, úgy kiabálnak vissza.
Meg hogy elméleti és gyakorlati fizika ...
Brigó lennék a gyereked ! ( Nálam ez az egyik legnagyobb elismerés, legalábbis én nagyon igyekszem, hogy a fiam igy érezzen velem kapcsolatban . )
 
BoncaDóri;bt14227 írta:
Most megint egy mondás jutott az eszembe : ahogy bekiabálsz az erdőbe, úgy kiabálnak vissza.
Meg hogy elméleti és gyakorlati fizika ...
Brigó lennék a gyereked ! ( Nálam ez az egyik legnagyobb elismerés, legalábbis én nagyon igyekszem, hogy a fiam igy érezzen velem kapcsolatban . )

Köszi, megtisztelsz!:) Hálából megsúgom, nem mindig jó ám ez. Sokat bizonytalankodtam az elején, hiszen én is csak az otthonról hozott mintát ismertem, de azt gondoltam: nem tudom hogy', de úgy nem! Aztám mire megtanultam az örök érvényű szabályokat, meghúztam a korlátokat, amiknek egyáltalán nem örültek/örülnek a gyerekeim. Viszont én tudom, ők pedig tapasztalták már, hogy azok nem csak korlátok, hanem támasztékok is a szakadék felett, amit életnek hívunk. Anélkül biza' sanszos a lezuhanás, mégsem esnek jól.:) Szóval: minden jóban van valami rossz!:D
 
A szívemből írtál! Én,nem tudtam volna így megfogalmazni! Minden szavával egyetértek!-megjegyzem egy életre:AKTUÁLIS számomra!-" A BÁNÁSMÓDOT-,A BELÓLED SUGÁRZÓ ERŐ FOGJA MEGHATÁROZNI!"
 

Blogbejegyzés információ

Szerző
Brigó
Olvasás
658
Hozzászólások
30
Utolsó frissítés

Motoros blogok további bejegyzései

Brigó további bejegyzései

Oszd meg ezt a bejegyzést

CsamShop kendők

Back
Oldal tetejére