Te is várod már a tavaszt?
Én is. Igaz, nem úgy, ahogy gondolnád. Mocskos g_ci ünneprontó f_sz leszek. Én szóltam.
Tegnap tankoltam. 100-ast, nem azt a benzinnek csúfolt lőrét, ami paffra rakja az autómat. Az AUTÓmat, mert az még az, nem négy keréken gördülő számítógép, azt még egyszerűnek, átláthatónak, kezelhetőnek, tartósnak tervezték. Szóval tankoltam, és egy század fillér híján 700 Ft-ot fizettem egy liter benzinért. Még szerencse, hogy takarékos a vas. Mert az még vas, és trükközés nélkül takarékos. Hacsak azt nem tekintjük trükknek, hogy ötajtós létére 640 kilót nyom. Teletankolva. Csak ne nyomná 32 év a vállát…
Szóval belegondoltam a dolgokba. 8 vas van készülőben. Mit van, lenne csak! Tavaly október óta egy percem se volt rájuk. Ugye miután fater meghalt, gyorsan, amíg még szegény édesanyám üzemképes, ki kell pucolnom a házat, amit fater miatt nem lehetett. Nem akarom, hogy az én gyerekem úgy járjon, mint én, hogy egy szeméttárolót örököl, aztán lehet évekig ganyézni. Azzal is volt költség bőven, régóta elmaradt dolgokat kellett megcsinálni, az is pénzbe került (és még fog is, hajjaj!). Szóval fogalmam nincs, miből és mikor fejezem be a vasakat. Pláne hogy miért. Mert ha így haladnak tovább a dolgok, még az a tervem se fog bejönni, hogy akkor majd egy, a takarékos autómnál is takarékosabb motorral járok dolgozni. Mert nem fogom tudni megengedni magamnak. Marad a bringa, tök jó lesz a leharcolt ízületeimnek, meg így is büdös vagyok, hát még majd úgy. Legalább lefogyok, és a testalkatom is tükrözni fogja anyagi helyzetemet. Fizetésemelés csak a mesében, mert a pedagógusoknak mindenki beígér mindent (meg is kapják, aztán itt fröcsögtetik a büdös vörös nyálukat), igen ám, csakhogy mi tavaly augusztus 31-től oktatók vagyunk és nem pedagógusok, úgyhogy kaptunk egy lovat részletekben, csak az első részlet után felejtették el a többit.
Úgy érzem, nagyon sokat tanultam és dolgoztam, hogy könnyebb életem legyen. Nagyon sok mindent hagytam ki az életemből emiatt, amik már nem pótolhatók. Sokat nélkülöztem is. És nemhogy könnyebb nem lett az életem, de egyre nehezebb. Gyakran gondolkodok el azon (talán túl gyakran is), hogy mindenki azt kapja előbb-utóbb, amit megérdemel. Jó lenne rájönni, miért érdemlem én ezt. Persze a környezetemben is azt látom, hogy annak k.va nehéz, akinek jó a szíve meg szorgalmas. Ennek ellenére úgy érzem, megérdemelnék talán már több időt magamra, hogy az esti rottykimerült zsatubézésen kívül is legyen egy kis időm, energiám, pénzem magamra.
Úgyhogy várom a tavaszt na. Legalább fűteni ne kelljen. És nem tudom, meg tudom-e állni irigység nélkül, ha látok egy motorost az úton.
Én is. Igaz, nem úgy, ahogy gondolnád. Mocskos g_ci ünneprontó f_sz leszek. Én szóltam.
Tegnap tankoltam. 100-ast, nem azt a benzinnek csúfolt lőrét, ami paffra rakja az autómat. Az AUTÓmat, mert az még az, nem négy keréken gördülő számítógép, azt még egyszerűnek, átláthatónak, kezelhetőnek, tartósnak tervezték. Szóval tankoltam, és egy század fillér híján 700 Ft-ot fizettem egy liter benzinért. Még szerencse, hogy takarékos a vas. Mert az még vas, és trükközés nélkül takarékos. Hacsak azt nem tekintjük trükknek, hogy ötajtós létére 640 kilót nyom. Teletankolva. Csak ne nyomná 32 év a vállát…
Szóval belegondoltam a dolgokba. 8 vas van készülőben. Mit van, lenne csak! Tavaly október óta egy percem se volt rájuk. Ugye miután fater meghalt, gyorsan, amíg még szegény édesanyám üzemképes, ki kell pucolnom a házat, amit fater miatt nem lehetett. Nem akarom, hogy az én gyerekem úgy járjon, mint én, hogy egy szeméttárolót örököl, aztán lehet évekig ganyézni. Azzal is volt költség bőven, régóta elmaradt dolgokat kellett megcsinálni, az is pénzbe került (és még fog is, hajjaj!). Szóval fogalmam nincs, miből és mikor fejezem be a vasakat. Pláne hogy miért. Mert ha így haladnak tovább a dolgok, még az a tervem se fog bejönni, hogy akkor majd egy, a takarékos autómnál is takarékosabb motorral járok dolgozni. Mert nem fogom tudni megengedni magamnak. Marad a bringa, tök jó lesz a leharcolt ízületeimnek, meg így is büdös vagyok, hát még majd úgy. Legalább lefogyok, és a testalkatom is tükrözni fogja anyagi helyzetemet. Fizetésemelés csak a mesében, mert a pedagógusoknak mindenki beígér mindent (meg is kapják, aztán itt fröcsögtetik a büdös vörös nyálukat), igen ám, csakhogy mi tavaly augusztus 31-től oktatók vagyunk és nem pedagógusok, úgyhogy kaptunk egy lovat részletekben, csak az első részlet után felejtették el a többit.
Úgy érzem, nagyon sokat tanultam és dolgoztam, hogy könnyebb életem legyen. Nagyon sok mindent hagytam ki az életemből emiatt, amik már nem pótolhatók. Sokat nélkülöztem is. És nemhogy könnyebb nem lett az életem, de egyre nehezebb. Gyakran gondolkodok el azon (talán túl gyakran is), hogy mindenki azt kapja előbb-utóbb, amit megérdemel. Jó lenne rájönni, miért érdemlem én ezt. Persze a környezetemben is azt látom, hogy annak k.va nehéz, akinek jó a szíve meg szorgalmas. Ennek ellenére úgy érzem, megérdemelnék talán már több időt magamra, hogy az esti rottykimerült zsatubézésen kívül is legyen egy kis időm, energiám, pénzem magamra.
Úgyhogy várom a tavaszt na. Legalább fűteni ne kelljen. És nem tudom, meg tudom-e állni irigység nélkül, ha látok egy motorost az úton.
