[SIZE=+0]Történet a Barátságról. [/SIZE]
[FONT=times new roman, times, serif][/FONT][FONT=times new roman, times, serif]volt egyszer egy kisfiú, akinek igen rossz természete
volt.Az apja adott neki egy zacskó szöget, hogy mindannyiszor, amikor
elveszíti a türelmét, vagy veszekszik valakivel, üssön egy szöget az
udvar végében lévő kerítésbe.Az első napon 37 szöget ütött a fiú a
kerítésbe.Az elkövetkezendő hetek során megtanult uralkodni magán, és a
kerítésbe ütött szögek száma napról napra csökkent: felfedezte,
hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint szöget ütni a kerítésbe. Végül
elérkezett a nap, amikor a fiú egyetlen szöget sem ütött be a kerítés
fájába. Ekkor megkereste apját és elmesélte, hogy már egyetlen szöget sem
kellett a kerítésbe ütnie. Ekkor az apja azt mondta neki, hogy minden nap
amikor megőrzi nyugalmát húzzon ki egy szöget a kerítésből. A napok
teltek, amikor egy nap a fiú közölte apjával, hogy már egy szög sincs a
kerítésben. Az apa elkísérte a fiát a kerítéshez és így szólt:
Édes fiam, te igen becsületre méltóan viselkedtél, de nézd csak meg,
mennyi lyuk van ezen a kerítésen! Ez már sohasem lesz olyan,
mint azelőtt! Amikor összeveszel valakivel, és amikor egy gonosz dolgot
mondasz neki, megbántod őt, ugyanolyan sérüléseket hagysz benne, mint ezek
itt a kerítésen. Mindegy hányszor kérsz bocsánatot, a sérülés ott marad.
A szavakkal okozott seb is olyan, mint a fizikai seb. A barátok nagyon
ritka ékszerek, megnevettetnek, bátorítanak...ők mindíg készek meghallgatni
téged, mindannyiszor amikor neked arra szükséged van. Támogatnak, kitárják
előtted a szívüket. Addj te többet a barátaidnak, mint amennyit
azok várnak, és ezt tedd jó szívvel![/FONT]
