Szabaccságosság meg életérzés meg ilyenek

Huhh, nagyon nem tudom, hol kezdjem...

Asszem, ez alkalmas lesz felütésnek. Ha ez a helyzet az autókkal, ahol pedig nem újkeletűen kötelező a műszaki, akkor mi a helyzet vajon az 50-esek világában, ahol se műszaki, se rendszám? A problémád több oldalról is ugyanazon sebből vérzik, mégpedig abból, hogy saját magad vetíted ki a világra. Hogy érthető legyek: nem mindenki gépész, sőt az emberek többsége műszaki analfabéta. A 40 éve forgácsoló kollégámnak tavalyelőtt én mutattam meg, hol kéne olajat tölteni a kocsijába. Nem egy csilivili S Mergáról beszélünk, hanem egy konkrétan bontószökevény IV-es Golfról. A fiamnak a frissen végzett jogsi után el kellett mondanom, hogy olajat nem akkor kell a kocsiba önteni, ha kigyullad a piros lámpa, hanem amikor még a nívópálcán nem megy alsó szint alá. Ezerszám lehetne sorolni a NAPI RUTINNAL nem képben levő emberekről a példákat, a fékfolyadék színéig már el sem megyek. És akkor még egyelőre csak itt tartunk. Gumik, villaolaj, soroljuk? Ültem olyan ember mellett, akinek nem tűnt fel, hogy ráz a kocsija. Kérdeztem tőle, mit lát a tükörben? Hááát, 80-90 körül elég elmosódott... Hogy kanyarban úszik a hátulja? Azt már nem jeleztem neki. Csak imádkoztam, hogy érjünk oda, és azóta sem vagyok hajlandó (szerencsére nem is kellett) beülnöm hozzá
Ezeknek az embereknek kéne tudni, hogy olajos/száraz kuplungos a motor (van-e benne egyáltalán???), amit hajtanak, eszerinti karbantartási időket, stb. Ugyan... Bowdenkenés, láncállítás, szó szerint NEAGGYISTEN fékpofa/betét csere... Jó, te ezeket megoldod, de a többség azt sem tudja, hogy azért rohadtul kemény pl a fékkar, mert egy döglött keszeg csontvázát kell már rángatnia a flexcsőben, olan szálkás az a nyomorult sodrony. Ők is azt látják, hogy milyen óccsó... Értelemszerűen nem azokról az emberekről beszélek itt, akiknek a két kerék munkaeszköz, nekik létérdekük a rendszeres számlás karbantartás (hogy adott esetben meg lehessen reklamálni, rosszabb napon bizonyíték legyen), de azt te is pontosan tudod, hogy ekecsgéza okleveles kézműves ezermester kisiparos minden faluban szép számmal terem, és a kaposvári fellegeket ostromló metropoliszokban is jut minden két utcára legalább egy. Ellenben működő járműszerviz... na, ott vannak piaci rések (mit rések, SZAKADÉKOK!) bőven. És azt tapasztalom, hogy ez erre kifelé is igaz. Kétkerekűhöz szervizt találni nem egyszerű, ezért is viszonylag magasak az óradíjak.
Most nem említem akkor azokat sem, akik akár meg is tudnák maguk oldani a dolgot, csak éppen az infrastruktúra hiányzik nekik hozzá. Azaz nincs hol és mivel. Utóbbi jellemzően az előbbi egyenes következménye.

Nincsenek illúzióim, hogy hatósági közegek jelenlétében gyérebb területeken micsoda műszaki virulencia képes felütni a fejét. A Vezess-en ennek konkrét rovata van...

De hogy tovább tetézzem a bajt: rendszám... nem kell "nagyrendszám", elég csak a kicsi biztosítós... Az mindjárt nem is tartozna állami szférába, a biztosító adná ki. Tudom, hogy működik, mert errefelé enélkül métert nem gurulhatsz. Egy szezonra a díja rettenetes vaskos 12-20 ojró közt mozog, és ebben már a rendszámtábla ára is benne van. Előnye, hogy akár a határt is átlépheted vele kékfrász nélkül. És ha netán benézted a lámpát, és beleszálltál a sarki Rewe igazgatójának M5-ösébe, nem neked kell kipöngetni zsebből a jobb első sárvédő 3-6 ezer talléros (a becsapódási sebességedtől függő mértékű) lakatos és fényező restaurációs műtéteket... Ez errefelé már kell elektromos bringára is, és feszegetik a sima bringákra is.

A mai árak mellett műszaki vizsga ÉS legalább egy biztosítási azonosító/rendszám. Mert ezek ugyan fix kiadások, de tervezhetők. De mindenki kerülhet olyan helyzetbe, ami nagyon drága tud lenni, és akkor most optimistán csak anyagi kárról beszélek. Egy lepukkant állapotú sm/robesz (de ne is legyen leharcolva, elég, ha csak pl a gumicsere lenne már időszerű) nyergében ez nem annyira a fantasy témaköre.

Egy közútra szánt jármű üzembentartása pénzbe kerül. Üzemanyag, kopó alkatrészek, nem tervezett üzemzavarok (a szoci tábornál pl gyakori kivétel a beköpött gyertya, némelyiknél egyenesen érdemes tervezni vele), stb. Ezek a kopó alkatrészek pedig igen gyakran fék- és futóműelemek. A fent említett lakossági tényezők mellett ezt a tervezetet (!) inkább üdvözölni kellene. Mert ugyan te már temetsz, de ez még csak egy felvetés a tagállamok felé. Ami rohadtul neccesnek mutatkozik a kivitelezés terén, mert épp a napokban olvastam, hogy pl a franciáknál állítólag még nagymotorra sincs ilyen követelmény, csak a biztosítás elvárás.

Azt kéne felismerni (tömegesen, mert általános baj ez a volt szovjet szateliteknél a fejekben), hogy nem annyira az árakkal, mint inkább a jövedelmekkel van probléma.

Egyébként érdekesnek tartom, hogy ugyanazokat a tüneteket mutatod, mint az 1920-as évektől kezdve otthon szinte mindenki, sajnos az államigazgatás is. Hogy az automobil / motorbicikli "úri huncutság". És látens módon a legkoszvadtabb kerekes koporsók is luxuscikként vannak számontartva, lásd horror átírási költségek, vagyonszerzési illeték (ettől nem kevés autónál röhögni lehetne, mert szegény nem vagyonhoz jutott, hanem pénznyelő automatához, de a munka miatt kénytelen)... Pedig akár egy 250-es vasat fenntartani bőven nem a gazdagság kategória. Bármennyire nem akaródzik ezt leírnom, mert kínos a beismerés, de még én sem vagyok gazdag. Az autóm idén 16 éves, a motorom 23. Annak idején megvoltak otthon a magam harcai, amiknek a böjtje hosszú évekre rúgott. Letöltöttem, ha fogcsikorgatva is. Mert bizony időben (talán túl korán is) nemet mondtam. És hátrahagytam, akiket hátra kellett, hogy ne mások (rém)álmát kelljen nekem élnem, és hogy majd láthassam: ugyanezzel a mentalitással fertőzték rommá az én agyam is. Így ugyan mélyen a nulla alól indítottam az életem, de nem lettem sem rabszolga, sem önjelölt mártír. És senki nem ugathat bele, mit kezdek az életemmel, a zsoldommal.

Namost én elsősorban arról írtam, hogy hivatalnokaink a kötelességtudattól túlfűtve egy szaros mopeden sem engedélyeznek még egy 2 centis sárvédő-vágást se. Ergo amit eddig csináltam, az kuka ahogy van. Egy műszaki vizsgabiztos volt kollégám, szintén motoros, azt mondta, rajong azokért a vasakért, amiket építettem, nagyon-nagyon tetszenek neki, de értsem meg, azok csak szobadíszek, mert ugyan nemcsak jobban néz ki, de erősebb és jobb rajta minden, mint a gyárin, de értsem meg, ki fogják tiltani a forgalomból. Én meg fizethetem a százezreket büntetésként.
Persze nagyon szívesen motoroznék én is. Még talán a gyári vasak közül is van olyan, aminek a nyergébe szívesen pattannék olyan állapotban, ahogy az a gyárból kijött (nagyon megerőszakolva magam). Esélyem sincs, hogy valahogy össze tudjam rá vakarni a lóvét. És ez az, ami kiakaszt. Van rá helyem, van pár szerszámom. Van tapasztalatom, és nem akarok nagyképű lenni, de egy kicsit értek is hozzá. Nem egy ezerkettes 220+ lovas vasat felxelek szét, hanem egy szaros 50-es 3,5 lóerős vasat módosítok úgy, hogy a váz főkerethez és a motorblokkhoz, futóműhöz és fékhez nem nyúlok. Pedig a Simson első fékjét csak erősíteni lehet (és nagyon kéne is). A kormánycső lenne Babettáé, más, egyébként egyszemélyes ülés, más tank, és a "szentségtörés", egy előretolt lábtartórendszer. Még a segédváz sincs megtörve, mint a legtöbb Simsonon. Sárvédők ízlésesen, nem sokkal rövidebbre, csak csinosabbra vágva. Ha bevezetik a műszakit, ez nem fog átmenni.
És még nem is ez: mondjuk vegyünk például egy 207-es Babettát. Legyen az értéke mondjuk, legyen nagyon frankó állapotban, 40 000 Ft. El tudod képzelni, hogy a magyar hatóságok adnak rá egy rendszámot 15 rugó alatt? Ismerve őket, hát én nem. El tudod képzelni, hogy a műszaki vizsgájuk díja 20 rugó alatt legyen? Ismerve őket, hát én nem. Namost kérdésem, hogy ki fog rászánni egy szaros Babettára ennyi lóvét, csak hogy ne legyen illegalitásban vele? Lerúgja a kert végébe aztán ott rohad el. (Ahogy anno a kötelező biztosítás bevezetésénél is, pedig az is alapvetően egy jószándékú, sőt értelmes dolog volt!) Eddig ugye megúszta a kötelezővel 5 rugó alatt évente. Ennél olcsóbban csak bicajjal lehet(ett) közlekedni. Most lesz egy olyan műszaki vizsga kétévente, amin nem azt fogják nézni, amit kéne (és amit nagyon jól megfogalmaztál, tényleg ez a helyzet), hanem hogy meglegyen a statisztika, és ha az előző műszakizónak megfelelő volt a boríték tartalma, akkor a következőt meg kell már húzni de tényleg, hopp ott egy sárvédő vágás, hát ez fiatalember illegális, sajnáljuk (sajnálják a rossebeket!), legközelebb is szívesen látjuk, a kis ablaknál kell a csekket befizetni. Ettől tartok. Meg attól, hogy -kivetítve - tényleg MINDEN értéktelenné válik, amit egykor szerettem, amiért egykor sok pénzt, időt, munkát áldoztam, és jól éreztem magamat tőle.

A világ változik. Most meg még jobban, mint előtte. Némelyek eladják a testüket, hogy moziba mehessenek.
A videó tök jó.

Engem az zavar, hogy a hűdenagyváltozás meg hűdenagyszabaccságosság ordítása közben nekem nem engedik meg, hogy tényleg azt szeressek, amit én akarok. Könyörgöm, senkit nem bántok vele. Na jó, ha nem közlekedésre, csak a gőz kieresztésére, szórakozásra használnám, akkor ugye pocsékba menne a drága, egyre fogyó benzin, meg menne a széndioxid meg a többi káros anyag a levegőbe. De én KÖZLEKEDNI használnám, autó helyett, mert mondjuk feleannyit fogyaszt, feleannyi széndioxid megy a levegőbe, még ha kétütemű is. És hamarosan nem lehet. És nagyon zavar, hogy ugyanakkor meg ordítva hirdetik az ellenkezőjét, például ebben a videóban is, és a napnál is világosabb, hogy a nemolyannagyongazdag megint ebből is ki van zárva. Ha nem lett volna ilyen előzménye a dolognak, és tényleg úgy működne minden, ahogy a videón beszélnek róla, akkor ez egy olyan videó lenne, ami nagyon tetszene, és nem verte volna ki nálam a biztosítékot. Tehát nem a videóval van a baj, az tényleg nagyon jó. Azzal van a baj, hogy nem úgy működik a világ, ahogy ezen a videón van.
Van a világ ahogy van, ismerjük, és azt is el tudjuk képzelni, hogy milyennek KELLENE LENNIE. Annyira elkeserítő, hogy még a törekvést se látom, semmilyen területen, hogy a kettőt egyáltalán megkísérelnék közelíteni egymáshoz!

Tegyünk helyre dolgokat...

Nem tartozol jelenleg a videó célcsoportjához. Nem azért, mert nem vagy gazdag. Én sem tartozok oda. Mert mást keresek a motorozásban. És gazdag sem vagyok, bár nálad klasszisokkal könnyebben lélegzem, és nem csak az anyagiak miatt, hanem mert az ősöket még 20+ évvel ezelőtt helyre tettem. Az egyik tudomásul vette (és 5 éve már nem él), a másikat kerülöm. Pont. Egy régi adoma szerint a család arra való, hogy lefényképezzék. De az a tény, hogy én erre a világra jöttem, az ő DÖNTÉSÜK volt. Én az ő szemszögükből a következménye vagyok. És nem hagyom magam szőnyeg alá söpörni. Újabb pont.

Azt írod, van a világ, ahogy van, ismerjük... Azt tapasztalom, hogy a világ nagyon nem úgy van, ahogy mi ismerjük, sokkal inkább úgy ismerjük, ahogy azt éppen mentalitásunkon keresztül érzékeljük. Választ is eszerint adunk rá, és így válik a világ az egyik embernek csodává, a másiknak pokollá. És valahogy van a világ. De ennek nem sok köze van ahhoz, ahogy mi ismerjük.

A motorépítésedről: Félelmetes látni, hogy mennyire nem értesz valamit. A céhen kívülieket a történelem folyamán mindig páriaként kezelték. Ha az ötleteidet, az álmaidat a világba akarod vinni, akkor a világ szabályai szerint kell felvenned a játékot. Még akkor is, ha CSAK magadnak építesz. Mert kimész vele emberek közé. Ki, a közúti forgalomba. Elvileg oktató vagy, vagy mi a fene. Az már a mi személyes balszerencsénk, hogy Magyarország állama olyan parazita létformát folytat, amilyent. De vagy megtanulsz benne élni, és aszerint boldogulni, vagy otthagyod, és olyan körülmények után nézel, ahol engednek köznapi emberként normálisan élni. Vagy jajgatsz némán/hangosan tovább, csak ezzel kurvára nem fogsz jóllakni...

Mindenki, aki ha nem is ismert, de működő motorépítő lett, csinált rá egy céget. Ötleteid vannak. Donorok lennének. A felkészültséged megvan hozzá.

Az anyagiak része pedig olyan dolog, hogy vagy meghozol egy döntést, vagy az élet újra dönt a fejed felett. És túl sok időd már nincs. Mert senkinek, ismétlem, senkinek
nincs joga ahhoz, hogy ha szeretnél emberhez méltó egzisztenciát felépíteni magadnak, ebben megpróbáljon megakadályozni. Legfőképpen nem a családtagoknak. Mert onnantól kezdve az ellenséged. És egyben a magáé is, mert nem fogja fel, ha neked könnyebb, neki is az.

Ennek a videónak az alakjai úgy döntöttek, hogy motorozni akarnak, és fognak is. Nem tudod, honnan kezdték. Hogy jutottak idáig. Csak azt látod, hol vannak. Érdemes lenne párszor átgondolni, biztos ott van-e a hiba, ahol keresed.

Az én esetem más. Én egyszerűen csak ráébredtem arra, hogy "vazze, akár meg is engedhetem mostanra magamnak". Hogy meddig? lesz@rom. De ha rajtam múlik, sokáig, mert nem azért feccöltem bele fél szekér elmebajt, és újabb fél szekér lóvét (kb 5 havi zsold), hogy másodszor is elengedjem. Ez valami olyan lett az életemben, amiért érdemes talpon maradni.

És azt hiszem, itt a lényeg: ne a félelem tartson játékban, hanem a cél. A félelem az élet leggyűlöletesebb dolga.

Félelmetes, hogy mennyire nem értesz egy dolgot. Nincsenek lehetőségeim, mert pont a JOG az, ami azt elvette tőlem. Meg ha akarok lakni valahol, akkor perkálnom kell, és sajnos nem száradt le a farkam az első alkalommal, hogy fölállt, és sajnos lett két gyerekem, akiket jobb lett volna nem megcsinálni, úgy egyáltalán, és nemcsak ennek a nőnek. Ja, és azt tettem volna a legbölcsebben, ha kinyírom magam még időben, mondjuk úgy 16 éves korom körül. Hülye vagyok, hogy nem tettem meg.
Cég, ugyan már, hát nem tudod, hogy a cégalapítás tízmillákba kerül? Igen, egy egyszerű szaros magánvállalkozásé is. Ennyi pénz nem elhatározás kérdése. És még sok más se elhatározás kérdése. Számomra például lelkiismereti kérdés, mert szívesen maradtam volna Győrben, de úgy láttam, nem hagyhatom rá a nagybeteg anyámat arra a vadbaromra. Sajnos igazam volt, és nem kalkuláltam bele (mert a LELKIISMERETEM nem engedte), hogy MINDENT el fogok veszíteni. Az ellenséggel való harc nekem nem választás, hanem lelkiismereti kényszer kérdése. Erre dob rá egyre többet a külvilág, és nagyon elegem van. De abbahagyom, mert úgyis én leszek a hülye, akármit írhatok vagy mondhatok. Csak szarul vagyok és ennyi. De nem írok erről többet. Mindenki gondoljon, amit akar.

Csak még egyet. Tisztában vagyok a felelősségemmel, nemcsak mint oktató és járműmérnök, és nem zavarna a dolog, ha közveszélyes szarokat csinálnék.

Óbazz Vidék! Ne fossámán, most is kell biztosítás a fostalicskákra, és az évi díja szerintem azért kinyöghető. Biztos vagyok benne, hogy nem sokkal lesz a költség több, mert arányaiban egy 50 köbösnre nem lehet nagyobb költség, viszont a hülyéket meg a garázdákat kordába kell terelni, mert már kurva alacsony a kerítés és sok a marha szerteszéjjel... Aki meg nem bírja a benzinköltség mellé kitermelni ezt a minimált, feltételezhető, hogy a felelősség terén se tud majd helyt állni, lásd MABISZ a biztosítás nélküli gyökerek miatt.

Egyébként épp esik, most menjek eret vágni mert épp szabadnapom van?

Namégeccer. Tehát én attól fosok, hogy szokás szerint a drága hivatalnokaink megint túltolják a kötelességtudatot, és nem az lesz a lényeg, hogy a fostalicskán van-e fék, hanem hogy meg van-e vágva az a sárvédő kéccentivel vagy nincsen, ha nincsen, akkor mehet. A műszaki vizsga díja se hiszem, hogy kevesebb lesz, mint a rendszámos vasaknál, a rendszám kiadásának díja se. Ennyiből akkor már lehetne nagyobb vasam is, de nem ez a baj. Eddig legalább a fostalicskákat a saját ízlésére alakíthatta az ember, mostantól ez se lesz. Ez a bajom. Mert most 7 vas van épülőben, vannak komoly átalakítások, csomó pénz, idő, energia van benne, ha bevezetik a fostalicskák műszakiját, az onnantól vasáras ócskavas vagy szobadísz. 15 éves koromtól fogva nem vágytam semmilyen olyan tárgyra, ami nem közvetlenül a melómhoz kellett, csak egy épített chopperre. Ha bevezetik a fostalicskák műszakiját, akkor ez se lehet meg, és eddig úgy gondoltam, nem egy egetverő dolog ez. Hát de.
Persze lehet nekem épített motorom, persze, előveszem valamelyik nagy cég katalógusát, összeválogatok belőle mindent, ami kell, van TÜV, lehet mindent, persze. 25 milla lesz kérem szépen, erre a számlaszámra tessék utalni, összerakjuk önnek, természetesen műbizonylatok mellékelve, a vizsgabiztosok még a talpa nyomát is meg fogják nyalni. Ja hogy ez ennyibe kerül? Ja hát kérem, a szabadságot, a vágyak megvalósulását meg kell fizetni.
Vagy ha choppert akar uraságod olcsóbb pénzért, lehet azt venni, szériát. Az igaz, hogy az olcsóbb fajtából minden botlásnál kettőt látni, de hát az gyári ugye, az sima csiga műszakin. Ja hogy azt se tudja megfizetni az úr? Hát akkor így járt.
Engem az zavar, hogy a csóróságomat nem magamnak köszönhetem, és miatta még a vágyaim reményétől is megfosztanak. Ez az, ami zavar.

Ja, biztosításom mindig volt. Akkor is, amikor nem volt összerakva a vas. Emiatt is hogy mit b@sztat a főnököm, azt ne tudjátok meg.
Eret meg mindenki akkor vág, amikor akar...

A biztosítás témát már én kevertem extrán hozzá, bocs, ha elvittem a témát az erdőbe...

Akkor húzzál bele, rakjad összefele, oszt szórjad ki őket még most.

Jól van, ne haragudjatok, csak nem mindig sikerül a felszín alá taposni az elkeseredésemet.

Bazz, van egy szomszédom, az is ilyen életkeserűséges. Keres havi 950 nettót, van egy 98 millióért válóper miatt felezésben lévő kéglije, van egy másik kéglije itt a hegyen ami kész lassan három hónapja és beköltözhető, az exasszony adott neki kölcsön 10 millát hogy haladjon az építkezésével (van még belőle 9 tarcsiba) de kivesz 160-ért közben egy albit, és sír, hogy milyen kevés pénze van... Én meg kb egy éve nettó 160-ból építkezem/élek és jobban haladok mint ő (ő a tüzépen megveszi a zsíruj cuccokat, én meg a marketplaces maradékokból nyomulok). Most épp azon kesereg, hogy jobb vevő kéne a házra, mert ha még drágábban sikerül eladni, akkor tud vennni magának kétmilláért egy autót... Édes pofa, mert jött segíteni glettelni, meg odaadta a neki felesleges tűzifáját, meg imádom az eszét is, de amikor rákezdi a síránkozást, leginkább fejbevágnám egy péklapáttal, hogy helyre billenjenek a kerekek a fejében...
Múltkor mondtam neki, hogy kapjon már magához, mert így kívülről nézve azért nem olyan szar az élete, és meséltem neki egy kicsit az enyémből, mire mondta úristen. Majd 10 perc múlva folytatta a siránkozást, ....hazaküldtem, mielőtt nekem is kedvem támadt volna eret vágni. Komolyan, az ilyen embert túl sokáig hallgatva az embernek kedve támad Dunának menni...

James Redfield: A Mennyei Prófécia