Ez a nap is eljött szép lassan. Az időzítés bizonyos szempontból nem is lehetett volna jobb. Már létrehoztam az oldalt, és jó pár mappát fel is töltöttem, amikor belefutottam az egyik motoros fórumon egy posztba, amit maximálisan a magaménak érzek.
Nagyjából annyi volt a lényege – nem is értem, hogy mások miért magyarázzák félre -, hogy egy túrázásról szóló oldalon miért tendencia a túrafotók helyett a benzinkutak és az Üvegtigris vég nélküli fotózása. Elvégre egy ilyen oldal azért jön létre, hogy a tagok bármilyen szempontból érdekes, értékes, meghökkentő, magával ragadó, de legalábbis elfogadható helyszíneket, szállásokat mutassanak be, a tapasztaltabbak pedig a túrázást komfortosabbá tevő eszközökkel ismertessék meg a XX. században ragadt társaikat, pl. engem. Szóval biztosan nem az volt a célja, hogy bárki megtekintse, ki melyik kúton tankol, illetve milyen színűre van festve a parkolóból nyíló női mosdó ajtaja.
Egy szó, mint száz, megcsináltam ezt az oldalt, ahol nem lesznek benzinkutak, sem Üvegtigris, de még Turul-szobor se.
Nincsenek illúzióim. Ha valaki, én biztosan tudom, hogy a legtöbb csoda három napig tart, és hamar ráun majd erre az internet közönsége, főleg, mert cirkusz kell a népnek, amit én nem tudok megadni.
Ezúton is üdvözlöm Keil Ritát, csodálattal olvastam az aktuális bejegyzéseit a blogjában, sajnálom, hogy abbahagyta az írást, üdítő színfolt volt.
Szóval ez itt az oldal:
MoncA - motoros élményeim
Egyelőre csak gyorsan feltöltöttem egy halom képet, viszont innentől kezdve gondolatokat is „papírra” vetek majd témabevezető gyanánt.
Végül itt egy régi kép…, na banyek, hát nem egy benzinkút?! Na most már mindegy!
Csatolás megtekintése 17324
Nagyjából annyi volt a lényege – nem is értem, hogy mások miért magyarázzák félre -, hogy egy túrázásról szóló oldalon miért tendencia a túrafotók helyett a benzinkutak és az Üvegtigris vég nélküli fotózása. Elvégre egy ilyen oldal azért jön létre, hogy a tagok bármilyen szempontból érdekes, értékes, meghökkentő, magával ragadó, de legalábbis elfogadható helyszíneket, szállásokat mutassanak be, a tapasztaltabbak pedig a túrázást komfortosabbá tevő eszközökkel ismertessék meg a XX. században ragadt társaikat, pl. engem. Szóval biztosan nem az volt a célja, hogy bárki megtekintse, ki melyik kúton tankol, illetve milyen színűre van festve a parkolóból nyíló női mosdó ajtaja.
Egy szó, mint száz, megcsináltam ezt az oldalt, ahol nem lesznek benzinkutak, sem Üvegtigris, de még Turul-szobor se.
Nincsenek illúzióim. Ha valaki, én biztosan tudom, hogy a legtöbb csoda három napig tart, és hamar ráun majd erre az internet közönsége, főleg, mert cirkusz kell a népnek, amit én nem tudok megadni.
Ezúton is üdvözlöm Keil Ritát, csodálattal olvastam az aktuális bejegyzéseit a blogjában, sajnálom, hogy abbahagyta az írást, üdítő színfolt volt.
Szóval ez itt az oldal:
MoncA - motoros élményeim
Egyelőre csak gyorsan feltöltöttem egy halom képet, viszont innentől kezdve gondolatokat is „papírra” vetek majd témabevezető gyanánt.
Végül itt egy régi kép…, na banyek, hát nem egy benzinkút?! Na most már mindegy!
Csatolás megtekintése 17324
