Okt, 7. Levizsgáztam
. Arra gondoltam,de jó akkor most idén már túl vagyok minden nehézségen.Biztos nem fogok már motorozni.Jön a hideg és az ősz ja és kellene motort venni, ami nem nagyobb egy 400 -nál. Igen ám de már az első héten hiányzott a hétvégi motorozás
főleg,h elmentünk motorozni és a többiek gyakorolhattak Börzsöny ,Párkány Budapest túra útvonalon.Örültem,h utas vagyok, de egyben elvesztette a varázsát így már más vagyok....Na nem baj szeretek a párommal motorozni és ez számít.Lehet hogy érezte mert napok múltán javasolta menjek üljek a A nagy motorunkra,ami egy cbf 600-as.Már a gesztus is jól esett,de halálosan komolyan mondta."Láttam a 8 asod a feezeren tudom menni fog a dolog" olyan jól esett,h bízik bennem.De! nem nem én még nem érzem,h mehetek.Ahogy teltek múltak a napok és az időjárás egyre jobb lett csak nem hagyott a gondolat.De jó lenne egy kört menni...elolvastam a Csamon Suzanne történetét és egyre jobban vágytam rá,hogy szeretném a szárnyaimat bontogatni.De megfogadtam,hogy csak egy 250-es vagy max.400-al szeretnék gyakorolni. Szóval latolgattam a dolgot.Mikor elszántam magam motorozni szeretnék!Minát felhívtam,de nem ért rá.Viszont okt. 23.ra Igent mondott mehetünk!Szét izgultam magam már hajnalba nem tudtam aludni.A kedvesem elment reggel dolgozni így volt időm hangolódni.Igaz már folyamatosan a mellékhelységet látogattam.Motor ki volt tolva és a napon várta az indulást.Kicsi késéssel neki is indultunk Minával. Az az igazság nem beszéltünk meg semmit.Én fel is vezettem,hogy mit szólna hozzá ha az utasa lennék és a Cbf-el elmennénk a Tesco parkolóba és gyakorolnék.Mert a motort nem ismerem szeszéles vagy nem?De Mina válasza annyi volt én nem gondolom úgy,h neked így kellene már gyakorolni!Jól esett hogy bízik bennem.Ha ő azt mondja és a párom is,akkor talán tényleg képes vagyok már egy rövid kis túrára.Az elindulás remekül ment
.Igaz a városi forgalomba nem voltam hajtós.Mikor félre álltunk és csak annyit mondott Mina. Ügyes vagy,de lehetsz bátrabb is.Na de nem akartam magam felül múlni.Így a körforgalom a rutinpályán tanultak szerint ment.Kimentünk az autóútra...a megbeszélt az volt a 70Km/h tempó...de tudtam 90-ne kell mennünk lakott területen kívül.Szépen haladtunk fokozatosan gyorsultunk.Martonvásárra el is érkeztünk.Mikor a kastélynál megálltunk nagyon boldog voltam.Kis kirándulás és séta. Valahogy megnyugtatott a természet, de néha nehezen fogtam a beszélgetést.Valahogy arra gondoltam mire kell figyelnem a vissza úton.Mikor csak megbeszéltük menjünk el még fagyizni.Én arra gondoltam ez is elég nekem,de Mina szerint nem! Menjünk még fagyizni.Hát jó
adtam be a derekam.Így elindultunk Biatorbágyra,ahol nagyon jó fagyit ettünk.Csak egy bibi volt amikor odaértünk egy emelkedőn volt a parkolás.Így megpróbáltam.De éreztem nem igen fog menni leparkolni .Ebben kértem segítséget Vissza út egyszerűbb lesz ne izgulj....halottam.Több lesz az autó,de kevésbé kanyargós...Jó legyen gondoltam.Igen ám de valamiért a nullás az én félelmem....szóval remélem ott nem megyünk,megyek amíg jó kis rutint nem szerzek.Hát tévedtem az M7en is mentünk és a nullás egy szakaszán is.De nincs lehetetlen ha már rámentünk megyünk.Amikor hazaértünk nagyon boldog voltam Először is azért mert a motort hazahoztam és magam is vele.Másodszor meg,hogy egy ilyen jó motoros baráttal és emberrel motorozhattam!!
Szóval beszélgettünk,de mint mondtam Minának a szája mozgását láttam...és még hajnalba is felébredtem,hogy ezt az egészet felfogjam.Jól mondják a jót is meg kell tudni emészteni.Valami lottó nyertesnek éreztem magam...hogy ez most álom vagy valóság??!!Ez a valóság
. Arra gondoltam,de jó akkor most idén már túl vagyok minden nehézségen.Biztos nem fogok már motorozni.Jön a hideg és az ősz ja és kellene motort venni, ami nem nagyobb egy 400 -nál. Igen ám de már az első héten hiányzott a hétvégi motorozás főleg,h elmentünk motorozni és a többiek gyakorolhattak Börzsöny ,Párkány Budapest túra útvonalon.Örültem,h utas vagyok, de egyben elvesztette a varázsát így már más vagyok....Na nem baj szeretek a párommal motorozni és ez számít.Lehet hogy érezte mert napok múltán javasolta menjek üljek a A nagy motorunkra,ami egy cbf 600-as.Már a gesztus is jól esett,de halálosan komolyan mondta."Láttam a 8 asod a feezeren tudom menni fog a dolog" olyan jól esett,h bízik bennem.De! nem nem én még nem érzem,h mehetek.Ahogy teltek múltak a napok és az időjárás egyre jobb lett csak nem hagyott a gondolat.De jó lenne egy kört menni...elolvastam a Csamon Suzanne történetét és egyre jobban vágytam rá,hogy szeretném a szárnyaimat bontogatni.De megfogadtam,hogy csak egy 250-es vagy max.400-al szeretnék gyakorolni. Szóval latolgattam a dolgot.Mikor elszántam magam motorozni szeretnék!Minát felhívtam,de nem ért rá.Viszont okt. 23.ra Igent mondott mehetünk!Szét izgultam magam már hajnalba nem tudtam aludni.A kedvesem elment reggel dolgozni így volt időm hangolódni.Igaz már folyamatosan a mellékhelységet látogattam.Motor ki volt tolva és a napon várta az indulást.Kicsi késéssel neki is indultunk Minával. Az az igazság nem beszéltünk meg semmit.Én fel is vezettem,hogy mit szólna hozzá ha az utasa lennék és a Cbf-el elmennénk a Tesco parkolóba és gyakorolnék.Mert a motort nem ismerem szeszéles vagy nem?De Mina válasza annyi volt én nem gondolom úgy,h neked így kellene már gyakorolni!Jól esett hogy bízik bennem.Ha ő azt mondja és a párom is,akkor talán tényleg képes vagyok már egy rövid kis túrára.Az elindulás remekül ment.Igaz a városi forgalomba nem voltam hajtós.Mikor félre álltunk és csak annyit mondott Mina. Ügyes vagy,de lehetsz bátrabb is.Na de nem akartam magam felül múlni.Így a körforgalom a rutinpályán tanultak szerint ment.Kimentünk az autóútra...a megbeszélt az volt a 70Km/h tempó...de tudtam 90-ne kell mennünk lakott területen kívül.Szépen haladtunk fokozatosan gyorsultunk.Martonvásárra el is érkeztünk.Mikor a kastélynál megálltunk nagyon boldog voltam.Kis kirándulás és séta. Valahogy megnyugtatott a természet, de néha nehezen fogtam a beszélgetést.Valahogy arra gondoltam mire kell figyelnem a vissza úton.Mikor csak megbeszéltük menjünk el még fagyizni.Én arra gondoltam ez is elég nekem,de Mina szerint nem! Menjünk még fagyizni.Hát jó adtam be a derekam.Így elindultunk Biatorbágyra,ahol nagyon jó fagyit ettünk.Csak egy bibi volt amikor odaértünk egy emelkedőn volt a parkolás.Így megpróbáltam.De éreztem nem igen fog menni leparkolni .Ebben kértem segítséget Vissza út egyszerűbb lesz ne izgulj....halottam.Több lesz az autó,de kevésbé kanyargós...Jó legyen gondoltam.Igen ám de valamiért a nullás az én félelmem....szóval remélem ott nem megyünk,megyek amíg jó kis rutint nem szerzek.Hát tévedtem az M7en is mentünk és a nullás egy szakaszán is.De nincs lehetetlen ha már rámentünk megyünk.Amikor hazaértünk nagyon boldog voltam Először is azért mert a motort hazahoztam és magam is vele.Másodszor meg,hogy egy ilyen jó motoros baráttal és emberrel motorozhattam!!Szóval beszélgettünk,de mint mondtam Minának a szája mozgását láttam...és még hajnalba is felébredtem,hogy ezt az egészet felfogjam.Jól mondják a jót is meg kell tudni emészteni.Valami lottó nyertesnek éreztem magam...hogy ez most álom vagy valóság??!!Ez a valóság
