Reggel bekapcsolva maradt a tévé Söndör után, és épp egy egészen érdekes témát, az atomkémeket részletezték az első atombomba születése körül.
A lényeg az volt, hogy kb 125 ezer ember dolgozott a feladaton, és az egyik legközelebbi kutatásvezető volt az oroszok kémje, tehát gyakorlatilag egy az egyben a ruszkik megkapták az atombomba receptjét. Amerika ráköltött iszonyat lóvét, az atombombára, az oroszok meg csak megkapták a kész receptet.
A sztoriban ami engem leginkább megfogott, az ideológiák csatája az emberi fejekben. Ez a fizikus, aki a legtöbb infót kiadta, német születésű volt, és mivel a náci Németországban üldözött lett, ezért ott a Hitlerrel szemben álló kommunista párt tagja lett. Rövid időn belül persze lepattant az angolokhoz, amint forró lett a talaj, és bizony mivel jó kutató volt, azonnal jó helyeken talált melót. Nagy-Britanniából az USA-ba települt át, és mivel jó fizikus volt, elég gyorsan a Manhattan-tervbe került. Közben persze tolta az infókat folyamatosan, hol merre járt, a katonai fejlesztésekről, akármikről, atombombáról. Elég sok összekötője volt de mire felgöngyölítették a kémhálózatot az amerikaiak, már ismét Nagy-Britanniában dolgozott, végül elvették a britt állampolgárságát és egy ghánai egyetemen folytatta a tudományos kutatást időskorában. Hasonló módon egy másik fizikus házaspár is ugyanígy jelentett az oroszoknak, közvetlen az atombomba minden logisztikai dolgáról, tehát az oroszoknak több szálon is forró drótjuk volt az atombombához, ellenőrizve a saját kémjeiket is. Ez a házaspár is bevándorlóként, harmadik hatalomnak adta oda szimpla ideológiai meggyőződésből egy tömegpusztító fegyver receptjét. Őket még az USA-ban elcsípték, és halálbüntetést kaptak, óriási politikai hullámokat keltve. A helyi kommunisták nem értették hogy ebben hol a hazaárulás.
Ahogy hallgattam a történetet, az embereken gondolkoztam: mennyire gyökértelen ember lehet az, aki elüldöztetve a hazájából, aztán szimpla ideológiából, egy befogadó országban, ahol életteret, új lehetőségeket, új otthont, szinte mindent megkapott, egy harmadik, idegen országnak azért átad fontos információt, hogy a hazáján bosszút állhasson. Cserbenhagyva az őt befogadó országot, és cserbenhagyva az eredeti hazát, ahol honfitársai élnek, a távolabbi családtagjaik... csak mer pár veszett politikus bolondot tudott csinálni az országából, és ráadásul az közben már el is bukott...
Mennyire idegenszívű egy ilyen ember? Mennyire hontalan, gyökértelen, embertelen...
Közben jönnek a hírek, hogy már Olaszországban is megcsodálhatjuk a kannibalizmust, hála a határok eltörlésének és a globalizmusnak meg a multikultinak. Már nem is a csador a legnagyobb veszély, hanem az afrikai vodoo hagyományok...
Idegenszívűek. Akik nemzetállamokat eltörölnének, akik szerint nem fontosak a hagyományok, akiknek nem fontos az öröklött tudás, a kialakult értékrend...mert fontosabb az elfogadás, és a demokrácia az, hogy aki hangosabban üvölt, annak van igaza.
Akiknek egy ideológia minden gazságot igazol.
A lényeg az volt, hogy kb 125 ezer ember dolgozott a feladaton, és az egyik legközelebbi kutatásvezető volt az oroszok kémje, tehát gyakorlatilag egy az egyben a ruszkik megkapták az atombomba receptjét. Amerika ráköltött iszonyat lóvét, az atombombára, az oroszok meg csak megkapták a kész receptet.
A sztoriban ami engem leginkább megfogott, az ideológiák csatája az emberi fejekben. Ez a fizikus, aki a legtöbb infót kiadta, német születésű volt, és mivel a náci Németországban üldözött lett, ezért ott a Hitlerrel szemben álló kommunista párt tagja lett. Rövid időn belül persze lepattant az angolokhoz, amint forró lett a talaj, és bizony mivel jó kutató volt, azonnal jó helyeken talált melót. Nagy-Britanniából az USA-ba települt át, és mivel jó fizikus volt, elég gyorsan a Manhattan-tervbe került. Közben persze tolta az infókat folyamatosan, hol merre járt, a katonai fejlesztésekről, akármikről, atombombáról. Elég sok összekötője volt de mire felgöngyölítették a kémhálózatot az amerikaiak, már ismét Nagy-Britanniában dolgozott, végül elvették a britt állampolgárságát és egy ghánai egyetemen folytatta a tudományos kutatást időskorában. Hasonló módon egy másik fizikus házaspár is ugyanígy jelentett az oroszoknak, közvetlen az atombomba minden logisztikai dolgáról, tehát az oroszoknak több szálon is forró drótjuk volt az atombombához, ellenőrizve a saját kémjeiket is. Ez a házaspár is bevándorlóként, harmadik hatalomnak adta oda szimpla ideológiai meggyőződésből egy tömegpusztító fegyver receptjét. Őket még az USA-ban elcsípték, és halálbüntetést kaptak, óriási politikai hullámokat keltve. A helyi kommunisták nem értették hogy ebben hol a hazaárulás.
Ahogy hallgattam a történetet, az embereken gondolkoztam: mennyire gyökértelen ember lehet az, aki elüldöztetve a hazájából, aztán szimpla ideológiából, egy befogadó országban, ahol életteret, új lehetőségeket, új otthont, szinte mindent megkapott, egy harmadik, idegen országnak azért átad fontos információt, hogy a hazáján bosszút állhasson. Cserbenhagyva az őt befogadó országot, és cserbenhagyva az eredeti hazát, ahol honfitársai élnek, a távolabbi családtagjaik... csak mer pár veszett politikus bolondot tudott csinálni az országából, és ráadásul az közben már el is bukott...
Mennyire idegenszívű egy ilyen ember? Mennyire hontalan, gyökértelen, embertelen...
Közben jönnek a hírek, hogy már Olaszországban is megcsodálhatjuk a kannibalizmust, hála a határok eltörlésének és a globalizmusnak meg a multikultinak. Már nem is a csador a legnagyobb veszély, hanem az afrikai vodoo hagyományok...
Idegenszívűek. Akik nemzetállamokat eltörölnének, akik szerint nem fontosak a hagyományok, akiknek nem fontos az öröklött tudás, a kialakult értékrend...mert fontosabb az elfogadás, és a demokrácia az, hogy aki hangosabban üvölt, annak van igaza.
Akiknek egy ideológia minden gazságot igazol.
