Ebben az évben elég korán elkezdhettünk motorozni. Én március elsejével már felébresztettem "Csipkerózsikát" álmaiból, elvittem a "doktorbácsihoz". Kapott tőle új gumikat...és minden finomságot hogy jól érezze magát.
A mai napig meg sem álltunk. Nem volt egy olyan nap hogy ne vele mentem volna dolgozni vagy csak úgy. Nem érdekelt hogy szakad az eső, hogy fúj a szél (néha le az útról is ha nem figyeltem), sose hagytam otthon.
Ám ma reggel amikor felkelltem annyira erősen esett az eső, hogy azt mondtam magamban....oké ma te nyertél. Nincs szivem kitenni a mocimat se és talám már magamat sem ennek a vacak időnek.
Szégyen ha elveszítünk egy harcot? Szerintem nem. Inkább az a szégyen ha nem becsüljük meg a hűséges kétkerekü barátunkat.
Ugye?
A mai napig meg sem álltunk. Nem volt egy olyan nap hogy ne vele mentem volna dolgozni vagy csak úgy. Nem érdekelt hogy szakad az eső, hogy fúj a szél (néha le az útról is ha nem figyeltem), sose hagytam otthon.
Ám ma reggel amikor felkelltem annyira erősen esett az eső, hogy azt mondtam magamban....oké ma te nyertél. Nincs szivem kitenni a mocimat se és talám már magamat sem ennek a vacak időnek.
Szégyen ha elveszítünk egy harcot? Szerintem nem. Inkább az a szégyen ha nem becsüljük meg a hűséges kétkerekü barátunkat.
Ugye?
