Érdekes módon nagyon szeretem és nagyon útálom is ezt az ünnepet.
Szeretem mert ilyenkor a mindennapi rohanásból kicsit kilépve,szakítok időt a temetőbe menésre is.Amúgy utálok menni és általában ez az egy nap az évben,amikor magamtól megyek és nem temetésre.Jó előre megveszem a mécseseket,virágot itthonról szedek és kötöm csokorba vagy koszorúba.Készülök rá,aztán mikor odaérek az első sírhoz....
...rájövök,hogy utálom ezt a napot!Nagyon hiányoznak a szeretteim,a nagyszülők,nagybácsik,barátok,stb.Mindig megfordul a fejembe,hogy miért pont ők mentek el?Vannak náluk sokkal rosszabbak is.Aztán belátom,hogy ez így van rendjén.Ez az élet rendje.Sajnálom,hogy nem tudtam elbúcsúzni tőlük,nem voltam velük az utolsó perceikben.Sajnálom,hogy nem törődtem velük többet,nem mentem feléjük azon a bizonyos napon,mert épp más dolgom volt.Azon rágódok sokszor,hogy mit mondanának nekem,ha itt lennének,hiányzik a véleményük.
Ma a nagylányommal votam kint a temetőbe.Mindent el kellett neki magyarázni,hogy mi az a sír,hol van a halott,miért van ott,meg ilyenek.A nagy magyarázásba úgy elment az idő,hogy nem is beszéltem magamban a halotthoz,csak miután minden kész volt,eljöttünk,irány a másik temetőbe.Csak amikor már hazafelé jöttünk a sötétben,néztem a sok mécsest,akkor jutott eszembe,hogy nem is sírtam,csak most jött ki belőlem itthon.
Még egy gondolat ehhez a témához kapcsolódva.Nyálas dumának tűnik,de igaz:szeressük egymást,gyerekek!Addig szeresd a rokonaid,barátaid,szomszédaid,ismerőseid és minden embert aki méltó a szeretetedre,amíg lehet.Mert egyszer ő is elmegy,ahogy mi is.
Szeretem mert ilyenkor a mindennapi rohanásból kicsit kilépve,szakítok időt a temetőbe menésre is.Amúgy utálok menni és általában ez az egy nap az évben,amikor magamtól megyek és nem temetésre.Jó előre megveszem a mécseseket,virágot itthonról szedek és kötöm csokorba vagy koszorúba.Készülök rá,aztán mikor odaérek az első sírhoz....
...rájövök,hogy utálom ezt a napot!Nagyon hiányoznak a szeretteim,a nagyszülők,nagybácsik,barátok,stb.Mindig megfordul a fejembe,hogy miért pont ők mentek el?Vannak náluk sokkal rosszabbak is.Aztán belátom,hogy ez így van rendjén.Ez az élet rendje.Sajnálom,hogy nem tudtam elbúcsúzni tőlük,nem voltam velük az utolsó perceikben.Sajnálom,hogy nem törődtem velük többet,nem mentem feléjük azon a bizonyos napon,mert épp más dolgom volt.Azon rágódok sokszor,hogy mit mondanának nekem,ha itt lennének,hiányzik a véleményük.
Ma a nagylányommal votam kint a temetőbe.Mindent el kellett neki magyarázni,hogy mi az a sír,hol van a halott,miért van ott,meg ilyenek.A nagy magyarázásba úgy elment az idő,hogy nem is beszéltem magamban a halotthoz,csak miután minden kész volt,eljöttünk,irány a másik temetőbe.Csak amikor már hazafelé jöttünk a sötétben,néztem a sok mécsest,akkor jutott eszembe,hogy nem is sírtam,csak most jött ki belőlem itthon.
Még egy gondolat ehhez a témához kapcsolódva.Nyálas dumának tűnik,de igaz:szeressük egymást,gyerekek!Addig szeresd a rokonaid,barátaid,szomszédaid,ismerőseid és minden embert aki méltó a szeretetedre,amíg lehet.Mert egyszer ő is elmegy,ahogy mi is.
