36/2022 Újra úton: Faaker See felé

Amikor Sirokon voltam (Úr Isten, pont 20 éve!), ott búcsúztam így minden ott megismert újdonsült cimborától. Eltelt a 20 év. Soha többé nem volt pénzem motoros bulira menni. 2004-ben a PeCsába Devils börzére is úgy jutottam el, hogy egyik haver ment föl konzultációra az egyetemre, és el tudott vinni cuccostul. Szakál osztotta meg velem az asztalát. Ez úton is nagyon-nagyon köszönöm! Ott találkoztam Raszputyinnal, és igen, Veled, NaNa. Ha tudtátok volna, hogy azért mentem alkatrészt árulni, hogy legyen pénzem üres kenyérre... És újra jönnek azok az idők. Na nem a motorozás és motorostalálkozók, hanem az üres kenyér ideje. Ugyan legalább már nincs, aki egyfolytában engem hibáztasson ezért, de attól még nem esik olyan jól. Most olvastam a cikket a bérelt Street Bob-ról, és eszembe jutott egy nagyon jó barátom, aki felajánlotta, hogy ha motorozhatnékom van, csak szóljak neki, kölcsönad egy Jawát vagy CZ-t. 10 év alatt kb. 6 km-t mentem rendes rendszámos motorral. Nem mernék fölülni arra a vasra, amit anno kevésnek éreztem. És most már az időjárás is pocsék. De Szegecs barátomnak köszönhetően legalább sisakom van... adja Isten, hogy egyszer legyen mire fölvennem. Egyre távolabbinak tűnik a dolog...