Az igaz, hogy utána baromigyorsan tettem hozzá: „Úgy szorította a fejemet a sisakod, hogy csak na.”
Ti mertetek volna így viccelni a főnökötökkel? Utólag azért bennem is fölmerült, hogy ez lehet kicsit erős volt, de reméltem, hogy a jól sikerült munka öröme nagyobb, mint az esetleges neheztelés az ugratás miatt.
Történt ugyanis, hogy Igazgató Úrnak van egy rég nem használt Kymco Agility 50-ese. Régóta voltak már indítási problémái, most vett bele új akksit, mert gondolta, takarékosabb lenne bejárni vele dolgozni, mint kocsival. Jó elgondolás egyébként, én is kíváncsi lennék, mennyit eszik egy 50-es négyütemű robesz 100-on. Én ugye a szabadságomat tartalékolva családi egészségügyi vészhelyzetekre, még bejárok dolgozni (különben is a nyári gyakorlatok felügyeletével, ppt-kkel, dolgozatok átgyúrásával van meló rendesen), és egyéb intéznivalók mellett megkért, nézzem meg neki a kis vasat, hátha tudok bele életet lehelni. Félve álltam neki, mert tudtam, hogy egy Czetkához képest nem egyszerű a felépítése ezeknek, mert olyan embereknek tervezték, akik nem különösebben nagy műszaki tálentumok, ezért minden automata rajta. Nekiláttam, és amikor lepattantak a burkolatok, vakaróztam vagy negyed órát (pedig nem is viszketett), mire rájöttem, ki kivel van (mi a francnak EGR szelep egy 50-es 4T robeszra?!?), de nosza, karbi le, pucol, benyacsap jó, össze, próba, megy. De jó, burkolatok föl. Indít. Nem megy. De legalább folyik a benzin valahol. Azanyádvanmá, szét újra, tanácsért Belmoto-ba (ez úton is nagyon köszi!), Főnökkel megbeszél, pénz kér, vissza alkatrészért, újra össze. Nem jó. Újabb alkatrészért be a városba, össze, namostmegy. Burkolatok rá, jéezígyismegy, akkor most már jó lesz. Próbaképpen kimentem vele a tankertbe, kivittem egy megjavított kiskapát, és hogy sünék ne visítsanak, fejemre tettem, amit találtam: a Főnök csomagtartóban talált sisakját. Azt mondta utólag, hogy csodálkozik, mert nehezen talál elég nagyot a fejére, és nekem mégis kicsi volt a sisakja, de hát mondtam neki, az én fejem méretre és tartalomra olyan, mint egy szarosvödör, nem nagy csoda, ha kicsi nekem a sisakja.
Tetszett a szerelés, meg néhány mérnöki megoldás is. De a fő, hogy rossz széria szakadt meg: több év után, ha nem is sokat, ha nem is igazival, de mehettem gépi hajtású kétkerekűvel. Ez jó. Ez tetszik. Ugyanakkor elgondolkoztatott, hogy 40-nel mentem szabályosan, és olyan volt, mintha állnék. Ez mindenesetre nem túl biztató az újrakezdésem és jövőbeli, elsősorban pénzügyi szempontok szerint tervezett motoros jövőm szemszögéből. Viszont nem jött be, amitől féltem, mostanában gyakran kap huzatot a nyakam (következményként hasogató fejfájással) és a szemem (ugye legújabb hülyeség, hogy bejegyzetten nem vezethetek szemüveg nélkül, így a jó kis huzattól védő régi motoros napszemüvegeim felejtősek), talán nem kényszerülök még föladni a motorozást az öregedésem miatt. Egyik barátomnak ezért kellett abbahagynia, és ez nem volt olyan biztató. Viszont úgy tűnik, velem ennél a sebességnél ilyen gond MÉG nincs, és ez jó hír.
Na szóval, ennyi aktuális van velem. Kérdezem főleg azoktól, akik nem szoktak ide írogatni: Veletek mi van?
Kezd ugyanis úgy festeni az oldal ezen része, mint négy jóbarát privát csevegése...
Ti mertetek volna így viccelni a főnökötökkel? Utólag azért bennem is fölmerült, hogy ez lehet kicsit erős volt, de reméltem, hogy a jól sikerült munka öröme nagyobb, mint az esetleges neheztelés az ugratás miatt.
Történt ugyanis, hogy Igazgató Úrnak van egy rég nem használt Kymco Agility 50-ese. Régóta voltak már indítási problémái, most vett bele új akksit, mert gondolta, takarékosabb lenne bejárni vele dolgozni, mint kocsival. Jó elgondolás egyébként, én is kíváncsi lennék, mennyit eszik egy 50-es négyütemű robesz 100-on. Én ugye a szabadságomat tartalékolva családi egészségügyi vészhelyzetekre, még bejárok dolgozni (különben is a nyári gyakorlatok felügyeletével, ppt-kkel, dolgozatok átgyúrásával van meló rendesen), és egyéb intéznivalók mellett megkért, nézzem meg neki a kis vasat, hátha tudok bele életet lehelni. Félve álltam neki, mert tudtam, hogy egy Czetkához képest nem egyszerű a felépítése ezeknek, mert olyan embereknek tervezték, akik nem különösebben nagy műszaki tálentumok, ezért minden automata rajta. Nekiláttam, és amikor lepattantak a burkolatok, vakaróztam vagy negyed órát (pedig nem is viszketett), mire rájöttem, ki kivel van (mi a francnak EGR szelep egy 50-es 4T robeszra?!?), de nosza, karbi le, pucol, benyacsap jó, össze, próba, megy. De jó, burkolatok föl. Indít. Nem megy. De legalább folyik a benzin valahol. Azanyádvanmá, szét újra, tanácsért Belmoto-ba (ez úton is nagyon köszi!), Főnökkel megbeszél, pénz kér, vissza alkatrészért, újra össze. Nem jó. Újabb alkatrészért be a városba, össze, namostmegy. Burkolatok rá, jéezígyismegy, akkor most már jó lesz. Próbaképpen kimentem vele a tankertbe, kivittem egy megjavított kiskapát, és hogy sünék ne visítsanak, fejemre tettem, amit találtam: a Főnök csomagtartóban talált sisakját. Azt mondta utólag, hogy csodálkozik, mert nehezen talál elég nagyot a fejére, és nekem mégis kicsi volt a sisakja, de hát mondtam neki, az én fejem méretre és tartalomra olyan, mint egy szarosvödör, nem nagy csoda, ha kicsi nekem a sisakja.
Tetszett a szerelés, meg néhány mérnöki megoldás is. De a fő, hogy rossz széria szakadt meg: több év után, ha nem is sokat, ha nem is igazival, de mehettem gépi hajtású kétkerekűvel. Ez jó. Ez tetszik. Ugyanakkor elgondolkoztatott, hogy 40-nel mentem szabályosan, és olyan volt, mintha állnék. Ez mindenesetre nem túl biztató az újrakezdésem és jövőbeli, elsősorban pénzügyi szempontok szerint tervezett motoros jövőm szemszögéből. Viszont nem jött be, amitől féltem, mostanában gyakran kap huzatot a nyakam (következményként hasogató fejfájással) és a szemem (ugye legújabb hülyeség, hogy bejegyzetten nem vezethetek szemüveg nélkül, így a jó kis huzattól védő régi motoros napszemüvegeim felejtősek), talán nem kényszerülök még föladni a motorozást az öregedésem miatt. Egyik barátomnak ezért kellett abbahagynia, és ez nem volt olyan biztató. Viszont úgy tűnik, velem ennél a sebességnél ilyen gond MÉG nincs, és ez jó hír.
Na szóval, ennyi aktuális van velem. Kérdezem főleg azoktól, akik nem szoktak ide írogatni: Veletek mi van?
Kezd ugyanis úgy festeni az oldal ezen része, mint négy jóbarát privát csevegése...
